eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Az amerikai szenátus megszavazta Ashton Carter kinevezését

Az amerikai szenátus 95-5 arányban megszavazta, hogy Ashton Carter váltsa az amerikai védelmi minisztérium élén a leköszönő Chuck Hagelt.

Carter fő feladatai tartozik majd az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában folytatott harcnak, a még Afganisztánban maradt amerikai erők kivonásának, valamint az ukrajnai válság kezelésével kapcsolatos, katonai jellegű amerikai reagálásoknak a koordinálása.

Barack Obama elnök december 5-én jelölte a 60 éves Cartert a Pentagon vezetőjének. A Yale-en és Oxfordban fizikát tanult, később a Harvardon oktató és a magánszférában is megfordult leendő tárcavezető sohasem szolgált a fegyveres erőknél, ám hosszú időt töltött el a védelmi tárcánál. 2011 és 2013 között a védelmi miniszter helyettese volt, ezt megelőzően pedig két éven át a beszerzésért, technikáért és logisztikáért felelős államtitkár posztját töltötte be a Pentagonnál. Bill Clinton elnöksége idején, 1993 és 1996 között helyettes államtitkár volt a tárcánál.

Ez utóbbi minőségében szerepe volt az első észak-koreai nukleáris válság megoldásához vetető tárgyalásokon. Carter "héjának" számított, 2006-ban a phenjani kommunista rezsim stratégiai rakétakísérlete előtt nyíltan megelőző csapást sürgetett.

A múlt heti szenátusi bizottsági meghallgatásán kijelentette, hogy a rakétavédelem jelentős megerősítésére fog törekedni, beleértve az elfogórakéták Kaliforniába és Alaszkába való telepítését. Carter elismerte, hajlik arra, hogy Ukrajnát fegyverszállításokkal támogassák, ugyanakkor nem nevezte meg, hogy ezek konkrétan milyen fegyverek lehetnek.

Közölte, hogy támogatja a katonai költségvetésre vonatkozó korlátozás feloldását és a kiadások növelését. Kifejezte meggyőződését, hogy javítani kell a kibertámadások elleni védekezést és a visszavágás képességét is. Az ilyen válaszlépéseknek a kibertérben és más tartományban kell megtörténniük.

A jelölt szavai szerint az Iszlám Állam terrorszervezet és Irán kettős és egyformán veszélyes fenyegetést jelent a Közel-Keleten, amellyel szembe kell szállni. Hangsúlyozta, hogy az Iszlám Államra "tartós vereséget" kell mérni Szíriában és Irakban.

Kijelentette, hogy támogatja az afganisztáni amerikai katonai jelenlét további csökkentésére vonatkozó terveket, ám szükség esetén kész lenne ebben változtatásokat javasolni az elnöknek. Úgy vélekedett, India arra "rendeltetett", hogy az Egyesült Államok stratégiai partnere legyen.

Jóváhagyása esetén Carter lesz Obama elnök negyedik védelmi minisztere Robert Gates, Leon Panetta és Hagel után. Elődei egyébként mind arról panaszkodtak, hogy súrlódásba kerültek a Fehér Házzal, amiért az korlátozta a mozgásterüket.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×