Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
328.15
bux:
141127.15
2026. október 5. hétfő Aurél

Az amerikai és az iráni külügyminiszter tárgyalt egy New York-i szállodában

Az iráni atomprogramról és az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet jelentette veszélyről tárgyalt egymással vasárnap New Yorkban az amerikai és az iráni külügyminiszter.

John Kerry és Mohamad Dzsavad Zarif több mint egy órán át tárgyalt egymással négyszemközt egy New York-i szállodában, a megbeszélésről egy névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai diplomata tájékoztatta szűkszavúan az újságírókat. Zarif a jövő héten kezdődő ENSZ-közgyűlés alkalmából tartózkodik az amerikai nagyvárosban.

A megbeszélésen szó volt a "hatok" - a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, illetve Németország - és Teherán között folyó, az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokról. Kerry megjegyezte, ezen a héten lehetőség nyílik arra, hogy előrelépés történjék a hónapok óta helyben toporgó tárgyalásokban. A diplomata szerint a külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy szükség esetén tárgyalnak még egymással, amíg Zarif el nem utazott New Yorkból.

A teheráni atomprogramnak szentelt tárgyalások újabb fordulója a múlt pénteken kezdődött New Yorkban az ENSZ székházában. Iránnak és a hatoknak eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk az iráni atomprogramról szóló ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, ez azonban nem sikerült, ezért négy hónappal, november 24-ig meghosszabbították a tanácskozásokat. A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. Az iráni kormány következetesen tagadja ezt.

Kerry és Zarif New York-i megbeszélésén egyetértett abban, hogy veszélyt jelent a közel-keleti térségre az Irak és Szíria egyes területeit ellenőrzése alatt tartó IÁ.

Hírügynökségek ezzel kapcsolatosan emlékeztetnek arra: Zarif korábban elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Iránt nem hívták meg az iraki helyzetnek szentelt Párizsi konferenciára, miközben kulcsfontosságú szerepet vállalhatna az IÁ elleni nemzetközi fellépésben. Az Egyesült Államok egy nemzetközi koalíciót igyekszik összehozni a dzsihadisták elleni harchoz, de nem akarja, hogy Irán is részt vegyen benne. A két ország katonailag nem akar együttműködni egymással, idestova 34 éve diplomáciai kapcsolat sincs köztük.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×