A volt sportvezető a bajorországi Landsbergben működő büntetés-végrehajtási intézetben kezdte meg a szabadságvesztés letöltését - közölték ügyvédei.

Uli Hoenesst hétrendbeli, összesen 28,5 millió euró értékre elkövetett adócsalásban marasztalták el márciusban, amiért nem fizette be egy titkos svájci számlán keresztül bonyolított tőzsdei és devizapiaci ügyeletekből származó nyereség után járó közterheket.

Elítélése után lemondott a Bayern München egyesületnél és részvénytársaságnál betöltött tisztségeiről, de jelezte, hogy a büntetés letöltése után visszatér a klubhoz.

Uli Hoeness tavaly januárban önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben, néhány héttel azután, hogy a német törvényhozásban a baloldal ellenállása miatt elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól.

Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében a bíróság nem fogadta el az önfeljelentést, mert a sportvezető nem tárta fel a terhére rótt adózási bűncselekmények valamennyi részletét.

A Bayern München volt elnöke 1970-től 1979-ig az egyesület labdarúgója volt, az NSZK nemzeti válogatottjával 1972-ben Európa-bajnoki, 1974-ben világbajnoki címet szerzett. 27 éves korában egy térdsérülés miatt visszavonult, de az egyesületnél maradt és menedzserként dolgozott tovább. Az egyesület elnöki tisztségét 2009-ben vette át Franz Beckenbauertől, a Bayern München AG felügyelőbizottsága elnöki tisztségét pedig 2010-től látta el. Vezetésével a Bayern München a világ egyik legsikeresebb egyesülete lett, a legutóbbi szezonban a Bundesligát és a Német Kupát is megnyerte, a tavalyi szezonban pedig triplázott, a nemzeti liga- és kupagyőzelem mellett a Bajnokok Ligájában is az első helyen végzett.