Az érdeklődés magyarázata az, hogy áprilisban a francia pénzügyminiszter bejelentette: a tárcánál külön irodát nyitnak azok számára, akik pénzüket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által nemrég közzétett "szürkelistán" szereplő adóparadicsomok valamelyikében tartják, és helyzetüket szeretnék törvényessé tenni. Eric Woerth ugyanakkor hangsúlyozta: nincs szó adóamnesztiáról, a tehetős adóelkerülők csupán a büntetőfeljelentést úszhatják meg. Annak kiadása után ugyanis a pénzt "rejtegető" bankok - a húsz legfejlettebb állam vezetőinek április eleji londoni tanácskozása óta - immár nem hivatkozhatnak olyan könnyen a banktitokra, így a felderítés lényegesen könnyebbé vált.

A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor azt akarja, hogy az ügy kezelésére kijelölt bürokraták a "lehető legnagyobb rugalmassággal és jóindulattal" járjanak el, és minden ügyet egyenként kezeljenek. A "bűnbánók" névtelenül hívhatják az egyeztető irodát, sőt, inkognitójukat akkor is megőrizhetik, ha személyes találkozót kérnek az iroda munkatársaival. Ahhoz, hogy ez utóbbi ígértet valóban be lehessen tartani, a pénzügyi tárca Párizs központjában egy diszkrét helyiséget nyitott, a minisztériumba ugyanis csak a személyi igazolvány leadása után lehet belépni.

"Naponta tucatnyi hívást fogadunk, az esetek 60 százalékában maguk az érintettek telefonálnak, a fennmaradó 40 százaléknyi hívás pedig az általuk megbízott ügyvédektől származik" - mondta keddi sajtótájékoztatóján a frissen létrehozott iroda vezetője. Laurent Bignon szerint az eddig megnyitott ötven törvényesítési eljárás önmagában is sikerként könyvelhető el, korábban ugyanis egy évben maximum öt ilyen esetet regisztráltak.

Az érdeklődés annak ellenére is élénknek mutatkozik, hogy a pénzügyi tárca vezetése egy percig sem titkolja, hogy a hazahozott pénzek után az érintetteknek a legenyhébb esetben is legkevesebb 23 százalékos adót kell majd fizetniük. A vagyonadót hat, a személyi jövedelemadót három évre visszamenőleg kell megfizetniük - ráadásul a 4,8 százalékos büntetőkamattal együtt. Az egyetlen tárgyalási alapot a "bejelentés elmulasztása" miatt kiszabható büntetőkamat jelenti, melynek mértéke 10 és 40 százalék között változik.

A tárca képviselői ugyanakkor hangsúlyozzák: nem áll szándékukban egységes szabályozást kialakítani a jelenség kezelésére. Más, lényegesen enyhébb elbírálás alá esik például az a francia állampolgár, aki egyszerűen megörökölt és eddig érintetlenül hagyott egy már eleve valamely adóparadicsomban lévő összeget, mint az, aki pénzét szándékosan menekítette ki az országból.

A hatóságok részéről tanúsított, amúgy teljesen szokatlan rugalmasság és előzékenység csak akkor érthető, ha tudjuk, hogy becslések szerint a franciák 500 milliárd eurónyi betétet tartanak külföldi adóparadicsomokban, a költségvetés pedig évente mintegy 35 milliárd eurótól esik el az adóelkerülés miatt. A kormány már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy a jelenlegi gazdasági válságban komoly erőfeszítéseket fog tenni, hogy a külföldre menekített pénzek hazakerüljenek. És bár egyelőre a mézesmadzagé a főszerep, a pénzügyminiszter egyes utalásaiból arra lehet következtetni, hogy hamarosan a furkósbotot is elővehetik.