A felmérés szerint az amerikaiak 80 százaléka szerint valószínű, 30 százalékuk szerint nagyon valószínű, hogy polgárháborúba torkollik Irakban a két nagy vallásos csoport konfliktusa.
A véleményeket ráadásul a pártszimpátia sem befolyásolja: 10 republikánusból több mint 7, 10 demokratából és függetlenből 8 gondolja úgy, hogy a jelenlegi harcok polgárháborúhoz vezethetnek.
A megkérdezettek 52 százaléka mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak ki kellene vonnia haderejét Irakból. Hatoduk ráadásul azonnal megkezdené a csapatok kivonását, míg egyharmaduk fokozatosan vonná ki az amerikai katonákat.
A közvélemény-kutatási adatok szerint egyre többen kételkednek abban, hogy a Bush-vezetésnek van stratégiája Irakkal kapcsolatban. A megkérdezettek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy szerinte az elnöknek nincs világos terve az iraki helyzet kezelésére.
Ennél is többen, 70 százaléknyian kérdőjelezték meg azt is, hogy a Demokrata Pártnak volna kidolgozott terve az iraki szerepvállalásra. Ez azt mutatja, hogy az emberek szerint egyik párt sem ajánl következetes kivonulási stratégiát.
A felmérés jól jelzi, hogyan csökkent az iraki háború támogatottsága az amerikai invázió óta. Míg 2003 végén még az amerikaiak 59 százaléka gondolta úgy, hogy megéri a konfliktus, addig ma csupán 42 százalékuk gondolja így. A csapatkivonást támogatók aránya az elmúlt 9 hónapban 38 százalékról 52-re nőtt.
{{keretes_cim}}
Az iraki háború kezdete óta legkevesebb nyolcezer ember dezertált az Egyesült Államok fegyveres erőinek a soraiból. Az USA Today a Pentagon dokumentumait idézve azt állítja, hogy a 2003 őszétől a szárazföldi erőktől 4387, a haditengerészettől 3454, míg a légierők soraiból 82 katona dezertált. A szökevényeket képviselő ügyvédek szerint az iraki háború egyre több katonában ébreszt kétségeket a szolgálattal szemben.