INFORÁDIÓ
2022. október 2. vasárnap
Petra

ungár péter

lmp

zöld program

Ungár Péter, az LMP képviselője felszólal az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló vitában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 28-án.

Ungár Péter: nem szövetségi politikánk, hanem politikánk van

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az LMP azokat kívánja megszólítani, akik szerint Magyarországon szükség van egy erős, önálló, zöld hangra, akik szerint nem az az ellenzéki politika teljessége, hogy orbánozós Facebook-posztokat írunk ki – mondta Ungár Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. Az LMP szombaton megválasztott társelnöke beszélt zöld ajánlat lényegéről, a kínai fokhagyma problémájáról, az EU öndefiníciós válságáról és arról is, támogatják-e Karácsony Gergely főpolgármester újraindulását.

Ungár Péter az Arénában
 

Most volt társelnökválasztás, Schmuck Erzsébet folytatja, ön pedig új. Ez komoly felhatalmazás. Milyen vízióra kívánja ezt használni?

Most, hogy véget ért az összefogással fémjelzett országgyűlési választási kampány, és ennek meglett ez az elég tragikus eredménye, önállóbb, karakteresebb politizálásra van itt az idő, és én ezt is vállaltam, hogy ez egy önálló és karakteres időszaka lesz ennek a pártnak.

Az önálló pontosan mit jelent? Szakít a korábbi szövetségesekkel?

Mi úgy döntöttünk, hogy nem szövetségi politikánk, hanem politikánk van. Az, hogy két év múlva az európai parlamenti és az önkormányzati választáson majd mit fogunk csinálni, aki most azt mondja a választópolgároknak, hogy pontosan tudja, az hazudik a választópolgároknak. Én ezt nem tudom. Én azt tudom mondani, hogy addig az időszakig tartalmi ajánlatot kell felmutatni, és utána ez alapján, ami nálunk egy zöld ajánlat, tudjuk eldönteni, hogy mi és hogy fog történni.

A tartalmi ajánlat olyan témákat jelent, amit az LMP mostantól erősebben kíván képviselni, mint eddig?

Szerintem a választások óta eltelt időszakban megmutattuk, hogy milyen tartalmi ajánlatunk van. Mind az erdőirtásos rendelet elleni tüntetés, ami a legsikeresebb tüntetés volt az áprilisi országgyűlési választások után, mind a Sajó melletti kiállás, mind például az, ahogy a klímabérletjavaslatot szinte egyedül a magyar politikában képviseltük, ezek mind azt mutatják, hogy van már egy zöld tartalmi ajánlat.

Az erdőirtás elleni kiállás egy akcionista politikát vetít előre, a másik pedig inkább ilyen szakmai, parlamenti vitapolitikát vetít előre. Választanak a kettő közül? Szóval lesz abban verseny, hogy ki láncolja magát a fához erősebben?

Egyszerre kell az embernek a fához láncolnia magát és interpellációt mondani az Országgyűlésben, mindegyik egyszerre kell hogy legyen, minden eszközt ki kell használni, a klasszikust is, meg a nem annyira klasszikust is.

Biztos látta, tapasztalta, hogy a nem klasszikus eszközök erőteljes használata időnként a klasszikus eszközök hatásosságának a rovására megy. Valamilyen egyensúlyt megpróbál beállítani?

De azért a magyar politikában eddig minden szereplő használta mind a kettőt, tehát ez nem egy új dolog. Orbán Viktorék bontottak kordont, ettől még Navracsics Tibor nagyhangú napirend előtti felszólalásokat intézett Gyurcsány Ferencnek. A kettő egyszerre volt ott is.

Jakab Péter példája iránymutató lehet például?

Jakab Péter egy par excellence parlamenti politikus. Jakab Péternek a politikai megalapozottsága, az az ő napirend előtti és azonnali kérdésbeli dolog, amit a miniszterelnöknek mondott, onnan indult az ő politikája.

Például az erdőirtás elleni tüntetésnél azt el kell mondani az embereknek, ha nem lehet erdőt tarvágni, akkor mivel fognak fűteni?

Először is azt kell elmondani az embereknek, hogy becsapják őket, amikor azt mondják, hogy a kivágott vizes fával fog majd bárki Magyarországon fűteni. Ez egy hazugság, amit már amúgy a kormányzat is beismert, egy. Kettő: szerintem azért tudtunk részsikert elérni az erdőirtásos ügyben, mert minden magyar ember, azok is, akik amúgy kormánypárti érzelműek, tudják azt, hogy az erdővagyonunkat egyszer tudjuk elrontani, egyszer tudjuk szétverni. Olyan erdőkről beszélünk most, amiket a Trianon utáni erdősítésben telepítettek. Ez egy olyan környezeti kár, ami generációkra befolyásolja Magyarország életét és ezért van az, hogy valamennyire visszakozott a kormány.

Amikor a kormány visszakozik, az egy ellenzéki politikai erő számára egy részsiker. Ez a támogatottságukban megjelenik valahogy?

Erre nem tudok válaszolni, mert nem elemző vagyok, hanem politikus.

De önnek éreznie kell pártfrakcióvezetőként meg pártelnökként is.

Ez szerintem nem úgy működik, hogy valamit jól csinálunk, és akkor rögtön háromszor annyian állunk, mint ahogy álltunk eddig, de azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban az LMP láthatóbb volt, mint nagyon sok ellenzéki vetélytársa.

Kiket kívánnak megszólítani? Másokat-e, mint akiket eddig meg kívánt szólítani az LMP?

Az LMP azokat kívánja megszólítani, akik szerint Magyarországon szükség van egy erős, önálló, zöld hangra. Azokat kívánja megszólítani, akik szerint nem az az ellenzéki politika teljessége, hogy orbánozós Facebook-posztokat írunk ki arról, hogy Orbán Viktor korrupt, az Európai Unió jó, jön a forró ősz, és akkor megnézzük, hogy ez a Telex lájkbajnokságában hogy teljesít. Azokat, akik szerint szükség van néha radikális eszközökre, de szükség van olyan javaslatokra, amelyek mindenkinek az életét könnyebbé teszik és azoknak, akik alapvetően azt gondolják, hogy az a gazdasági rendszer, ami miatt ilyen mértékű klímakatasztrófa vár ránk, milyen társadalmi egyenlőtlenségeket okozott, azon változtatni kell, őnekik politizálunk.

Néppárttá kíván válni az LMP?

Nem, világnézeti párt, pont a néppárt ellentétje. Amiket én elmondtam, azok világnézeti jelzők.

Mekkora közönsége lehet ön szerint ennek a világnézetnek Magyarországon? Van-e valami felső természetes határa?

Értelemszerűen nem fogom azt mondani, hogy 2026-re mi fogjuk egyedül kihívni a Fideszt. Ha ez egy öt százalék fölötti tartós jelenlétet jelent, az már egy relatív siker.

A natúr orbánozás akkor ezek szerint az LMP programmondataiból is ki fog szűrődni? Ha most valaki legördíti az LMP választási programját, az tele van ilyen mondatokkal még.

Értelemszerűen ez nem azt jelenti, hogy nem mondunk kritikát a kormánnyal vagy a kormányfővel szemben, hiszen az erdőirtás az az Orbán-kormány egyik intézkedése, tehát amikor kritikát mondunk, akkor elmondjuk, hogy ezt az Orbán-kormány csinálta. Csak vannak javaslatok, önmagában ez nem teszi ki a politika teljességét.

Tehát azt mondják, hogy rossz a kormány, így kell jól csinálni? Tehát lesz a mondatnak egy másik fele?

Így van, ez pontosan az, ami a klímabérlet-javaslatunk. Tehát azt mondjuk, hogy van egy energiaválság, amit amúgy nem okozott az Orbán-kormány, hiszen a háború következménye, ugyanakkor erre egy jó válasz lehet az, ha egy ilyen klímabérlettel, ami egy egyösszegű bérlet, az összesfajta közösségi közlekedést egyszerre tudja használni az állampolgár. Ez egy konkrét javaslat.

És erre a konkrét javaslatra valamilyen előremutató választ már kaptak? Mert egy ideig mintha a kormány megfontolta volna.

„Megvizsgáljuk, igen, megfontoljuk”, aztán Vitézy Dávid azt mondta, hogy nem, merthogy a benzinárstop van helyette, ami egy teljesen abszurd válasz, hiszen ez azoknak szól, akiknek, mondjuk, vagy nincs autójuk, vagy az autózás helyett használnák a tömegközlekedést. Azóta meg nem kaptunk semmilyen érdemi reakciót.

Mit csinálnak ilyenkor, amikor egy önök szerint jó javaslatra nem kapnak érdemi reakciót?

A politika egyik legalapvetőbb eszköze a monotóniatűrés.

Mondani, mondani, mondani függetlenül, hogy van-e valami válasz rá?

Addig mondani, ameddig a társadalom problémájára ez egy valós reakciót jelent, igen.

Kitől várnak ilyenkor valós reakciót? Magától a társadalomtól, a politikától?

Mindkettőtől, meg a kormányzattól is.

A társadalomból jött, ha a kormányzattól eddig csak mérsékelten?

Társadalmi reakciók voltak. Voltak, akik egyetértettek, voltak, akik módosították volna, voltak, akik ambivalensek voltak. Ez része lett a közbeszédnek.

És ilyenkor ezt gondozza az LMP valamilyen módon?

Így van.

Amikor a közbeszédnek része lesz, akkor addig habosítják, ameddig ez úgy ki nem csordul?

Megint egy metodológiai kérdés, amit nem értek, miért kapom a harmadik metodológiai kérdést.

Önöknek kell megcsinálni, ez mind ilyen.

Én értem, de csináljuk. Ez egy tipikusan olyan dolog, amit csinálni kell, nem beszélni róla. Most is éppen ülök egy médiatermékben és a klímabérletről beszélek, ezzel teremtem meg a klímabérlet társadalmi támogatottságát.

Milyen csatornákon kívánják megszólítani a közönségüket?

Szerintem nekünk mindenhol, ahova minket meghívnak, ahova be tudunk jutni, ott el kell mondani a gondolatainkat a klasszikus médiában mindenhol és az új médiákat kell elkezdeni nekünk sokkal jobban használni ‒ ebben nagyon nagy lemaradásunk van ‒, és egyszerűen megkerülhetetlen, akármilyen technológiai innovációk vannak, a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás.

Klasszikus pártsajtót akarnak csinálni?

Szerintem nem feltétlenül az a legjobb módja a párt megjelenítésének. Nem hoztunk erről még közösségi döntést, de az, hogy a YouTube-on fönt legyünk, legalább annyira fontos, minthogy legyen pártsajtónk.

A pártsajtót én úgy értem, amiről egészen világos, hogy ez az LMP nézeteit közvetíti, senki nem téveszti össze senkivel.

Én értettem, csak az ambivalenciámat fejeztem ki.

Mi lehet benne rossz?

Nem az a kérdés, hogy rossz, hanem hogy van egy X összeg forrásunk, amit fel tudunk erre használunk, hogy mi a hatékonyabb, ha pártsajtót csinálunk belőle, vagy ha a közösségi médiában hirdetjük magunkat. Ez egy hatékonysági kérdés, nem a jó‒rossz tengelyen helyeztem el.

Azt mondta egyszer egy interjúban, hogy a vagyonossághoz felelősség is társul. Saját vagyonát be kívánja fektetni ebbe a pártba?

Fölmerült többször, nem zárkózom el tőle, értelemszerűen, ha ez megtörténik, akkor nagyon nagy nyilvánossága lesz, mivel az a törvény, hogy egy magyar állampolgár csak úgy tud egy pártot támogatni, hogy az ötszázezer forint összeghatár fölött megjelenik a Magyar Közlönyben. Fölmerült. Most nem, lehet, hogy a későbbiekben lesz ilyen.

Hogyan kívánja az LMP-t megkülönböztetni más, magukat zöldnek festő politikai formációktól? Több ilyen is van, az MSZP-nek is van zöld tagozata, a Párbeszédnek is van zöld tagozata, szinte mindenkinek van.

Nem mindenkinek, azért a DK meg a Jobbik legalább önmagáról nem állítja azt, hogy zöld, tehát velük ilyen jellegű konfliktus nincs. A Momentum egy érdekes dolog, az új elnöke írt egy publicisztikát a Magyar Hangba, ő ott nemzeti liberálisként aposztrofálja magát, meg feltételezem a politikai közösségét, ami teljesen valid dolog, meg kell ilyen, de akkor nem zöld. Aki szerint a szabad kereskedelem a béke alapja, aki szerint a magántulajdonon alapuló piacgazdaság az egyik legfontosabb dolog, aki pozitív példaként emlegeti Margaret Thatchert, az egy liberális, aki nem zöld. Amikor utána ez az ember azt mondja, hogy a lila a működő zöld és valójában a Momentum egy zöld politikával foglalkozó párt, akkor valótlant állít, mert aki liberális, az nem zöld.

Aki konzervatív, az lehet zöld? Azért kérdezem, mert van például a Matthias Corvinus Collegiumnak a konzervatív zöld politikát népszerűsítő külön intézménye.

A liberális szót csak gazdaságpolitikailag használtam, ott radikális ellentét van. Van egy Scruton-könyv arról, hogy van jobboldali zöld politika. Az erdőirtási rendeletről azt mondta a Matthias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete, hogy azért jó dolog kiirtani az erdőket, mert amúgy is leégnének a tűzben, ami a forróság miatt van. Na most ez egy olyan szakmaiatlan, dermesztő blődség, hogy ezzel szerintem megbeszéltük, hogy mi a véleményünk a jobboldali zöld intellektuális műhelyekről.

Ennyire egyszerű kérdés volna az, hogy ki zöld, meg ki nem zöld? Aki szereti és védi a fákat, az biztosan zöld, aki meg azt gondolja, hogy azzal gazdálkodni lehet vagy kell, az meg biztosan nem zöld?

Nem mondtam ilyet.

Az erdők bonyolultabbak…

Senki nem mondta, hogy nem szabad az erdőt kitermelni, csak, mondjuk, olyan rendeletet nem szabad hozni, hogy amikor az akácost vágjuk ki, akkor nem kell magyar őshonos fajjal visszatelepíteni, hanem kell hagyni, hogy visszanőjön az akác. A zöld gondolat azt jelenti, hogy az ember nem a természeten kívülálló dolog. Az ember által felépített civilizációs vívmányok, az a gazdasági rendszer, amit létrehozott, nem a természet felett uralkodik és hogy alapvetően a természeti tények, a természeti folyamatok olyanok, amikre mindig szükségünk lesz és egy olyan rendszert hoztunk létre, ami nem számol el azzal a kárral, amit a természetnek okoz, és ennek súlyos problémái lesznek. Ilyen az aszály, ilyen a vízhiány, ilyen a klímakatasztrófa, ilyen az, hogy az élőlények sokfélesége jelentősen csökken.

És a zöld politika, ami álláspontja szerint akkor Magyarországon egyedül az LMP, ezekre tételes megoldást kíván adni?

Ennek volt egy mozgalmi gyökere a hatvanas-hetvenes években Nyugat-Európában, ami ezeket a problémákat először fölvetette, ennek a mozgalomnak egy része politikával kezdett el foglalkozni, ezt hívják zöld politikának. Ez egy definiált, a maga eredettörténetével rendelkező dolog és az LMP ennek a része.

Kell-e atomenergiát használni, erre van-e az LMP-nek világos zöld válasza?

Az LMP elutasítja az atomenergia békés célú használatát. Ez a válaszunk. Nekünk vannak erőteljes válaszaink. Még egy pillanatra visszatérnék ebbe a ki zöld, ki nem zöld kérdésbe: én nem mondom azt, hogy attól, mert valaki konzervatív alapgondolkodású, nem lehetnek a természetvédelemmel kapcsolatos dolgai.

Folyamatosan a teremtett világról beszélnek a konzervatív gondolkodók.

Ez egy gyönyörű szó, semmi gond nincs ezzel. Nemrég voltam boltban, fokhagyma háromféle volt, kínai, brazil, meg azt hiszem, portugál, egyik sem volt magyar. Persze a fideszes szavazó most lelkileg egyetért velem, hogy felháborít, hogy Magyarországon nincs magyar fokhagyma, de ez azért van, mert egy olyan gazdasági rendszer van a világon, ahol nincs beleszámítva az a környezeti terhelés, amit azzal okozunk, hogy azt a szerencsétlen fokhagymát Kínából elszállítjuk Magyarországra és ennek az a következménye, hogy nem lehet a szabadkereskedelmi logikán alapuló világrendet felépíteni, akkor ezzel valójában mind a Fidesz, mind a Momentum politikája ellentétes.

De ebből mit lehet kihozni? Ne legyen szabadkereskedelmi megállapodás? Legyen a kínai fokhagyma annyi, amennyibe ez valójában kerül, és a választópolgár erre azt fogja mondani, hogy hurrá?

A választópolgárral őszintének kell lenni. Például az a fajta élelmiszer-berendezkedésből, amit mi mondunk, az következik, hogy nincs egész évben folyamatosan málna, hanem vannak zöldségek-gyümölcsök, amelynek vannak szezonális időszakai, amikor nagy arányban lehet kapni és vannak időszakai, amikor nem nagyon lehet kapni. Azért valljuk be, hogy ez a mi szüleink, nagyszüleink generációjában így volt.

Az őszinteségre kívánja az LMP a politikáját építeni?

Igen.

Azt mondja, hogy egyél olyat, amit képes vagy a saját kertedben megtermelni?

Nem, azt nem mondjuk.

Akkor azt is kell mondani, hogy nem lesz banán, mert az itt nem terem meg, meg papaya, meg citrus…

Szerintem a magyar társadalmat az avokádó nélkül is fenn fogjuk tartani hosszú távon, túléltük egy ideig nélküle, túl fogjuk élni újra nélküle. Lehet ilyen dolgokat behozni, csak akkor annak legyen benne az árában. Viszont amit itthon meg tudunk termelni, az meg legyen sokkal olcsóbb és legyen hazai, tehát ez a különbség. Úgy alakult ki most a társadalmi rendszer, hogy az emberek fogyasztói cikkek alapján tudnak csoportokhoz, közösségekhez tartozni, a fogyasztói cikkek alapján van valami érzelmi kapcsolatuk a társadalommal, és ez is egy olyan fenntarthatatlan versenyt eredményez, ami részben az emberi boldogtalanságot is magával hozza, részben pedig egy olyan gazdasági meg természeti problémákat okoz, ami miatt ennek előbb-utóbb nagyon csúnya vége lesz. Mi vagyunk azok, akik azt mondják, hogy ennek legyen szebb vége.

De akkor azt is meg kell mondaniuk feltehetőleg, hogy mihez kötődjenek az emberek, ha nem a fogyasztói csoportokhoz, nem a státuszszimbólumokhoz, nem a karóra márkájához, nem az autó márkájához. Akkor mihez?

Ez azért érdekes dolog, mert itt van a zöld politikának egy kifejezetten egy konzervativizmusból is jövő kisközösségi gondolata. Például az egyik legszebb dolog szerintem, amivel az én személyes politikai karrieremben is találkoztam, ami kicsit kezd kiveszni Magyarországon, de annyira talán nem, az a lokálpatriotizmus.

És ilyen mondatok lesznek az LMP kampányában?

Megint egy metodológiai kérdést tesz föl.

Megpróbálom az embereket valahogy közelebb hozni ahhoz, amit ön mond.

A plakáton az lesz, ami 2010-ben volt, hogy igenis lehet magyar bolti paradicsom. Ennél egyszerűbben szerintem ezt nehéz összefoglalni, de persze ez azt jelenti, hogy ezeknek a kisközösségi érzelmi kapcsolatoknak meg ezeknek a kisközösségi előállítási formáknak nagyobb támogatást kell adni.

A zöld elvi alapvetéseket, például az atomenergia bármilyen célú elutasítását, azt a valóság nem tudja átírni? Amikor energiaválság van és az emberek meg fogják kapni előbb-utóbb a számláikat, és mindenki azt hallja, hogy az atomár a legjobb.

Az energiaválságban nagyon érdekes ez a Paks 2 vita. Azért nagyon érdekes, mert a Paks 2 jelenleg nem egy létező atomerőmű, tehát nem tud befolyással lenni a magyar energiaárakra, hiszen nem létezik. A Paks 1-nek meghosszabbítják az üzemidejét, ez már egy megtörtént dolog, valószínűleg 2040 körülig. Amikor Paks 2-ről beszélünk, akkor szerintem egy módon nagyon könnyen rá lehet mutatni, hogy mi a probléma itt a dolgokkal. Ki vállalja azt, hogy az ő lakókörnyezetébe rakjuk a nukleáris hulladékot? Mutassa meg, aki a Paks 2-t támogatja, hogy ez melyik magyar település.

Erre nem válasz az, hogy Oroszország óriási, el lehet azt oda szállítani?

De az oroszok nem szállítják el, nem lenne Baranyában több helyen feltárás, hogy ott legyen atomtemető.

Az sem válasz rá, hogy majd megoldjuk, amikor odaérünk?

Milyen érdekes, ez a válasz erre elfogadható az atomlobbinak, de amikor ezt a választ arra mondjuk, hogy, mondjuk, az alternatív energiastruktúrákban, hogy az energiatárolás módszerét kicsit megjavítjuk, akkor már erre az nem válasz, hogy húsz-harminc év múlva milyen fejlett lesz a technológia. Most kezd kialakulni az a fajta technológia, hogy a szélturbinákat magukat fenntartható módon lehessen újra használni. Öt-tíz éve még ez nem nagyon volt meg. Ez egy nagyon dinamikusan növekvő iparág, és mindenki a saját mobiltelefonján is látja, hogy milyen volt a mobiltelefon tizenöt éve, milyen volt tíz éve és milyen most. Ugyanez játszódik le az alternatív energiában. Az atomenergia kapcsán, ami egy sokkal lassabban fejlődő, sokkal régibb, sokkal klasszikusabb iparág, el lehet mondani azt, hogy majd addigra megoldjuk, ebben meg nem? Itt nagyon nagy kettős mércét érzek.

Van a zöld politikának egy előszereteti sorrendje az energiatermelési módszerekben? Hogyha a legrosszabb az atom, akkor mi a második?

Nem az atom a legrosszabb. A fosszilis a legrosszabb.

A fosszilis?

Igen. A legjobb energia az az el nem használt energia.

Amit meg sem termeltünk?

Igen, ez egy nagyon fura közhelynek tűnik, ilyen Paulo Coelho-inak, de jelenleg az a helyzet, hogy orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat. A magyar lakossági energiafelhasználásnak a hatékonysága drámai. Nem nagyon tudom, milyen ellenérvet lehet arra fölhozni, ha a lakossági ingatlanokat leszigeteljük, ráadásul most egy gazdasági válság lesz, ahol ha elkezdjük pörgetni egy ilyen szigetelési programmal a hazai gazdaságot is, egy ilyen szigetelési programnak nem nagyon tudom, mi a hátránya. Persze minden, ami energiát állít elő, annak van valamennyi terhelése, különböző anyagokból van a nap- meg a szélenergia is, de az egy nagyon jó dolog. A Napból sokkal több energia jön jelenleg a Földre, mint amennyire az egész Földnek szüksége van ahhoz, hogy működjön, ez csak egy technológiai kérdés, amit előbb-utóbb meg fogunk tudni oldani.

De ilyen ügyekben egy ellenzéki pártnak egy ötfős frakcióval osztanak lapot? Mondhatja azt, hogy leteszek akkor megoldási javaslatokat, amihez feltehetőleg nagyon komoly szakértői háttér kell, azokat ki kell fizetni. Az LMP letesz ilyeneket az asztalra?

Letett az LMP is, de az Energiaklub is letett például egy ilyen javaslatot. A szélenergiát vegyük, most csak egy példát mondok. Magyarországon is fúj a szél, nemrég volt egy finn egyetem, ahol végignézték, hogy az európai országoknak milyen energiamixük tud lenni, azt mondják, hogy tíz és húsz százalék között tud Magyarországon a szélenergia lenni. Nem igaz az, hogy az összes madarat rögtön megöli, ezeket le lehet állítani, ha vándorlási időszak van, illetve az elhelyezést úgy kell tenni, hogy ne ott legyen a vándorlási útvonal. És nem igaz az, hogy a turbinákkal nem lehet mit kezdeni, ezek mind nem igazak már. Ilyenkor nekünk az a dolgunk, hogy társadalmi támogatottságot teremtsünk annak, hogy legyen Magyarországon szélenergia, amit 2016-ban betiltott a Fidesz.

De akkor megint csak metodológiai kérdésekhez jutunk el, mert számolniuk kell azzal, hogy mi lesz a szélturbina környékén élők véleménye. Nem fognak neki örülni.

Azt hiszem, hogy Vépen lett, ami Szombathelytől nincs messze, az első magyar szélturbina. Én nagyon kétlem, hogy ott a helyben élők ezt nem szeretnék. A Kis-Alföldön van valahány. Én azért nem nagyon hallottam még mély lakossági panaszról. Magasan van, nem a lakott területben van.

Ilyeneket fognak „erőltetni”, hogy tessék több szélerőműparkot építeni Magyarországon?

Nem az, hogy több, ennél drámaibb a helyzet.

Hanem hozzáfogni?

2016 óta ez be van tiltva. Nincs még egy ilyen ország az Európai Unióban, ahol be van tiltva a szélerőmű telepítése. Ez egy abszurd dolog. Amúgy a Palkovics miniszter úr már elkezdett kihátrálni ebből.

Azt mondta, meg kell vizsgálni.

Nagyon jó, 12 éve vannak kormányon. Miért tiltották be? Nem tudnak egy épeszű érvet.

Napelemeket is mindenhova, ahova csak lehet?

Napenergiában nekünk az az álláspontunk, hogy elsődlegesen nem zöldmezősen, barnamezősen, hanem ahol nem a termőföldtől veszi el a területet, hanem, mondjuk, egy ipari létesítményre vagy egy pajtára kell elhelyezni.

A párt körül lévő értelmiségieknek, Schiffer Andrásnak, Róna Péternek szán valamilyen szerepet? Azt tudjuk, hogy Schiffer Andrással gyakori kapcsolatban van, beszélt erről Róna Péterrel is?

Róna Péterrel is gyakori kapcsolatban vagyok, másokkal is vagyok gyakori kapcsolatban, próbálom én is, meg szerintem a kollégáim is meghallgatni, amiket mondanak, és abból leszűrni, amit a politikában mi tudunk használni.

De nem hivatalos tanácsadók, nem hivatalos párt körüli holdudvar?

Nem, nincs ilyen.

Nem is kíván ilyet építeni? Mert emlékszem, Schiffer András annak idején azt mondta…

Ő akart szellemi holdudvart építeni, én nem.

Mi az LMP-nek az Európa-politikája, az Európai Unióhoz való viszonyt hogy látja kívánatosnak?

Az Európai Unió most egy nagyon nagy öndefiníciós válságban van, mert van egy ilyen narratíva, amit önmagáról elmond, hogy a béke meg a humanizmus alakította ki az Európai Uniót. Véleményem szerint az Európai Unió egy hidegháborús intézmény tulajdonképpen és a hidegháború végével, amikor kialakult az amerikai egyeduralmon alapuló világrend, abban az Európai Unióban a helye, mint ahogy a világ bármilyen másik helye nem volt megkérdőjelezhető, hiszen az amerikai egyeduralom része. De ha kialakul egy többpólusú világrend, ott az, hogy az Európai Unió egy önálló pólust képez-e vagy az Egyesült Államoknak egy nagyon közeli szövetségese, az mostanában dől el, és nem az önálló Európa felé megyünk. Az Európai Unió értelemszerűen abból a szempontból biztosan nem önálló, hogy Magyarország határait is a NATO garantálja, ami alapvetően egy amerikai dominanciájú szervezet, és ez nagyon helyes, hogy legalább valaki garantálja a magyar határokat. Szerintem ha valamikor ez fölértékelődött, ez azóta van, hogy a szomszédban háború van, de nagyon kevés olyanfajta beszédet meg gondolkodást lehet hallani az Európai Unió vezetésében, hogy hogyan fogjuk tudni mi, európaiak kialakítani a saját érdekszféránkat, a saját gazdasági rendszerünket, a saját helyünket a világban.

Lát erre való törekvést? Mert a magyar kormányfő rendszeresen erről szokott beszélni, hogy az Európai Uniónak teljesen mást kell csinálnia, mint amit most csinál. Vele ért egyet?

Nem, mert ő inkább azt mondja, hogy vissza kell térni ahhoz, amit az Európai Unió alapítói akartak az Európai Unióval, hogy ez ne legyen egy politikai szervezet, sokkal konföderáció jellegűbb szervezet legyen, ahol bizonyos gazdasági meg egyéb közös ügyeink vannak, de amúgy engedik, hogy mindenki azt csináljon, amit akar. Sokan, a többi ellenzéki vetélytársaink meg azt mondják, hogy be kell teljesíteni, amit az alapító atyák akarnak és létre kell hozni egy föderális Európai Uniót, amelyben mindannyian megfogjuk egymás kezét és rohangálunk egy mezőn és énekelünk.

Európai egyesült államok, ez a DK.

Igen, de az európai egyesült államok egy érdekes kérdés, mert az Egyesült Államokban bizonyos szempontból sokkal több szabadsága is van egy államnak, mint amit mi gondolnánk. Szerintem itt az a probléma, nekem személyesen, meg szerintem az LMP-nek is, hogy amit ezek a nyugat-európaiak az ötvenes évek elején gondoltak a világról, meg ami alapján létrehozták ezt az egészet, az már elmúlt.

Most kit kell figyelni, amikor azt keressük, hogy a nyugat-európaiak mit gondolnak? Emmanuel Macront?

Például.

Vagy Marin Le Pent? Vagy Giorgia Melonit? Vagy Mario Draghit? Nyugat mind a négy.

Én nem kérném azt, hogy azt figyeljék, hogy Ursula von der Leyen mit gondol, mert nagyon nagy bajban lennének, mert nem úgy tűnik, mintha bármit gondolna.

De nem is államfő Ursula von der Leyen.

Nem is államfő, de azért az Európai Unió jelenével meg jövőjével kapcsolatos kérdésekben nagyon nehéz megkerülni a nevét, hiszen mégiscsak ő az Európai Unió legfontosabb tisztségviselője. Charles Michel szerintem nagyon sok mindent gondol, csak ezt nem osztja meg velünk, amúgy pedig értelemszerűen Macron és Scholz az, akinek a legnagyobb befolyása van az Európai Unióra, hiszen a brit kilépéssel egyértelműen egy német-francia kettős viszonyon alapuló politikai szövetség.

Ha Scholzot, a német kancellárt említette, akkor ott most rá meddig kell figyelni? Ameddig kancellár? Angela Merkelre is addig kellett figyelni, ameddig kancellár? Friedrich Merzre kell most figyelni, aki lehet, hogy majd kancellár lesz? Olvassuk a könyveit? Vagy mit csináljunk ilyenkor?

Én nem szoktam, lehet, hogy ez egy probléma, de szerintem érdemes a hivatalban lévő embereket figyelni. De Kaczynskit, Morawieckit is érdemes figyelni.

De ők például Nyugat?

Nem Nyugat, de az Európai Unió jövőjét tekintő dolgokban érdekes, amit csinálnak, érdekes, amit mondanak. Szerintem egy nagyon érdekes, intellektuális kérdés, hogy a magyar–lengyel szövetség az Oroszországhoz kapcsolódó viszonyban miért történt ez a drámai törés. Ez szerintem egy nagyon fontos kérdés Magyarország külkapcsolatait meg az Európai Unió jövőjét tekintve, és ezeknek én próbálom egy részét figyelni, próbálom azt figyelni, hogy akár Pedro Sanchez is mit mond, a spanyol kormányfő.

Az LMP-nek például ezekben az ügyekben van külpolitikai álláspontja?

Van, persze.

Mit mondanak róla?

A jelenlegi lengyel kormánypárt, amely szigorította az abortuszt és újranyitotta a szénbányákat, finoman szólva nekünk nem ideológiai szövetségesünk, kezdjük itt. A Fidesznek volt az. Véleményünk szerint lehet illetni kritikával azt a sokszor nacionalista módot, ahogy ehhez az orosz–ukrán kérdéshez álltak, de nem vagyok benne biztos, hogy egy rosszabb gondolat Varsóból az, ha az oroszok nem állnak meg Kijevnél, akkor ott lesznek Varsónál. És nem tudom, hogy nálunk miért nem fél ettől a magyar vezetés. Azért nincs jó történelmi tapasztalatunk azzal kapcsolatban, ha Oroszország szomszédunk lesz. Tehát nekünk ebből a szempontból szükségünk van arra, hogy Ukrajna mint állam létezzen, és azért az is egy érdekes kérdés, hogy hogy történt az Magyarországon, hogy a jobboldali tábor nemcsak hogy egy ilyen pragmatikus viszonyt elfogad a kormányfőnek Putyinnal. Nem lehet másként tekinteni a Kreml elmúlt időszakának a megszólalásait, mint egy egyértelmű ideológiai reszovjetizációs kísérlet, és nem véletlen, hogy az a lengyel kormánypártnak, ami a Szolidaritás mozgalomból jön, ilyen érzelmi reakciója van, és nem értem, hogy a magyar jobboldali antikommunisták hogy nincsenek ebben az érzelmi reakcióban, akik közben azt mondják, hogy ők akkor kezdték el szervezni a Fideszt, amikor meglátták a híreket a Szolidaritás mozgalomról.

Biztos, hogy nincsenek? Novák Katalin államfő beiktatási beszédében az olvasható, hogy nem engedünk a Szovjetunió újjáépítési kísérleteinek. Ugyanezt mondta el Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke és a miniszterelnök is arról beszélt, hogy Ukrajna mint pufferállam létkérdés Magyarország számára.

Angela Merkelről volt egy nagyon jó német kifejezés, amit azt hiszem, a Zöldek találtak ki, a Putyin-megértési szindróma. Amikor akármit csinál, megértjük, hogy jaj, szegény nehéz helyzetben van, jaj, közel vannak az amerikaiak, mindenre találunk valami kifogást, és ezt látom nagyon sok magyar jobboldalinál. Persze nagyon sok mindenben lehet az Egyesült Államokat kritizálni, de azt állítani, ha nem lett volna 1990 után NATO-bővítés, akkor Vlagyimir Putyin a világ jobbításáért küzdene, soha egy háborút nem indított volna el és Oroszországnak nem lettek volna új birodalmi ambíciói, nevetséges.

De nem lehetséges az, hogy mindenkinek érdemes tisztában lenni a méretével meg az Oroszországtól való távolságával? És ez minél kisebb, annál jobban megérti Oroszország törekvéseit, mert nem nagyon van más választása?

Szerintem fordítva van. Én meg szoktam kérdezni fideszes ismerőseimet, hogy persze, lehet, mondani, hogy a litván elnök hisztérikus sokszor, de ha te ülnél Vilniusban, mit mondanál? Amikor fenyegetik a kalinyingrádi átjáróval, amikor azt mondják, hogy Litvánia nem egy létező ország. Ha Varsóban ülnénk és azt látnánk, hogy a fehérorosz–lengyel határon már ott vannak az orosz csapatok, mit mondanánk? És minekünk legalább rossz érzést nem okoz az, hogy közelebb van az orosz hadsereg most, mint, mondjuk, volt háromnegyed éve? Szerintem kicsi rossz érzést okozzon, még ha nem is most az emberi szenvedésről beszélek, hanem legalább egy nemzeti érzelemből adódó pici rossz érzésünk legyen azért, mert megindult az orosz hadsereg a mi irányunkba.

De hol kell kompenzálni a jobb érzést? Építsünk jobb viszonyt az Amerikai Egyesült Államokkal, amelynek hadereje, a NATO megvéd bennünket?

Nekünk most a NATO létkérdés. Látszik, hogy az oroszok nem akarnak bemenni NATO-területre, hiszen látjuk, hogy reagáltak arra, hogy Finnország, Svédország fölvetette a NATO-tagságot, és még ők is úgy narrálják, hogy Ukrajnát is csak azért támadták meg, mert az belépett volna a NATO-ba. Mi nem tudjuk ezt megoldani, ez egyértelműen így van, ezért teljesen abszurd volt ez a diskurzus, ami a fegyverszállításról kialakult, mert Magyarország, magyar fegyverek nem oldják meg ezt, tehát ez egy abszurdum.

Abban a diskurzusban az is benne volt, ha magyarlakta területeken van katonai szállítmány, akkor az automatikusan az oroszok célpontjává válik.

Ebben valószínűleg volt katonai igazság, csak azt mondom, hogy akik azon az állásponton voltak, hogy mi adjunk fegyvereket, én rájuk mondtam, hogy az egy komolytalan álláspont, hiszen nem a magyar fegyverek fogják eldönteni ezt a háborút.

A nemzetközi kapcsolatrendszere a Lehet Más a Politikának milyen lesz?

Az európai zöld párttal nagyon élő, jó kapcsolatunk van, meg tagpártokkal is vannak, osztrákokkal, német zöldekkel, csehekkel, az olasz zöldekkel, akik mindig változó koalíciókban vannak, ott azt viszonylag bonyolult követni, a dán zöldekkel, tehát mind-mind vannak kapcsolatok.

A zöld probléma Dániában ugyanaz, mint itt?

Nem. Nekem amúgy a Párbeszéddel mint párttal ez a legnagyobb kritikám, hogy ők úgy gondolják néha a zöld politikát, hogy lemásolják, amit Nyugat-Európában csinálnak és akkor nem kell annak magyar kontextust adni. Teljesen más problémák vannak Dániában, mint Magyarországon vagy Hollandiában. Nem véletlen az, hogy a mi régiónkban az LMP-n kívül nem volt még olyan párt, ami ennyiszer egymás után bekerült az Országgyűlésbe.

Az, hogy most szövetségi rendszerben jutottak be az Országgyűlésbe, ad okot aggodalomra a következő választásokra?

Én annyi mindenen aggódok, a holnapon aggódok.

Ilyesmin nem?

2026-ért még hadd ne kezdjek el aggódni, mert akkor tényleg nagyon súlyos neurózisom lesz, akkor nem fogok tudni már soha többet aludni.

Két évre kapott az új elnökség mandátumot, ebben benne van egy európai parlamenti választás meg egy önkormányzat választás. Milyen stratégiával mennek neki? Mert jönnek olyan hírek, hogy a kormány ezt egyszerre akarja megtartani.

Szinte biztos, hogy egyszerre lesz.

Akkor egy stratégia marad, az együttműködés vagy a külön-külön indulás?

Értem, hogy azt mondja, hogy nagyon nehéz lenne a választópolgároknak elmagyarázni, hogy Miskolcon összefogtunk, Szolnokon önállóan indulunk, az Európai Parlamentbe önállóan indulunk. Ez kétségtelenül nehéz. Őszintén nem tudom megmondani most erre, hogy mi a jó válasz.

Milyen érvek szólnak egyik vagy másik mellett?

Az Európai Parlamentbe az önálló indulás mellett az szól, hogy mi drámaian mást mondunk, mint a többi ellenzéki párt. Mert ők mit mondanak? Hogy ami valaha az Európai Unióból jött, az minden jó, amit a bizottság mond, azt angyalok az égből fanfárokkal hozzák le közénk, és az maga a szent szöveg, amit nem lehet kritizálni. Mi nagyon kritikusak vagyunk az Európai Unió jelenlegi vezetésével, és szerintem annyira sokan vannak azon a térfélen, hogy az EU a legjobb dolog a világon, hogy kell egy hang, ami azoknak az ellenzéki szavazóknak is ad otthont, akik azt gondolják, hogy az Európai Unió egy jó dolog, egy fontos dolog, aminek a részének kell lenni, de nagyon sok mindenben kritizáljuk a vezetését.

Azt hogy fogják kiválasztani, hogy miben kritizálják a vezetését? Mert a kormány nagyon sok mindenben kritizálja a vezetését.

Például a közös agrárpolitikát, ami a klímaváltozásnak az egyik legnagyobb okozója az Európai Uniót nézve, azt a magyar kormány minden alkalommal megszavazta. A magyar kormány német multicégek kérésére vétózta azt, hogy például a méhgyilkos vegyszereket betiltsák európai uniós szinten. Akkor az összes szociális intézkedést általában a magyar kormány vétózni szokta. Tehát pont ellentétes irányú a kritika.

A közös agrárpolitika az Európai Unió közös költségvetésének a legnagyobb szelete. Neki mernek ennek menni? Az Magyarországon is nagyon komoly hullámokat vetne, máshol is.

A közös agrárpolitika lényege, hogy a francia agrárvállalkozók érdekei szerint kap pénzt a mezőgazdaságra Európában mindenki. A monetáris politikát a német lobbi vette át, cserében megkapták a franciák az agrárpolitikát, ez egy geopolitikai leosztott játék volt, ez egyáltalán nem magyar érdek szerint van. Tudom, hogy a miniszterelnöknek az az álláspontja, ha változik, Magyarországnak csak rosszabb, de ha mindenről ezt gondoljuk, akkor valójában annyira nem vagyunk nagy ellenségei az Európai Uniónak.

De hogy lehet elmagyarázni például a közös agrárpolitika változásának irányát egy olyan gazdának, akinek ebből pénze van?

Szerintem akik a közös agrárpolitika kedvezményezettjei, nem lesznek LMP-szavazók. Nekem nem azzal a gazdával van dolgom, aki a közös agrárpolitika miatt a parlagon hagyott földért kap pénzt. Nekem azzal van dolgom, aki a szociális szektorban dolgozik és látja, hogy kínai a fokhagyma és ez felháborítja. Semmilyen védő intézkedés nincs a magyar termékekre. Annyi kötelezettségszegési eljárás indult el Magyarország ellen, induljon el pár azért, mert valamilyen nagyon furfangos módon nem engedjük be a kínai vagy a spanyol fokhagymát.

Ellenzéki pártnak ebben van eszköze?

Ezt a magyar parlamentben kell ezt elérni.

Nem kell kiszámolni, hogy több embernek fog-e tetszeni ez a módosítás, mint ahány ember azt fogja gondolni, hogy ez számára káros?

Az LMP egy világnézeti párt, nekünk nem az a lényeg, hogy a többségnek tetsszen, nekünk az a lényeg, hogy a magukat zöldnek gondolkodó embereknek tetsszen. Nem a társadalom 70 százaléka a cél.

Világnézeti párt sosem tör kormányzási többségre?

Jelenleg is van kormányon egy világnézeti párt.

Magyarországon nem tör kormányzási többségre az LMP?

Egyedül nem, de a kormánykoalíciók része szokott lenni világnézeti párt, most is az, az előzőben is az volt, azt megelőzőben is az volt.

Az LMP-nek ebből a szempontból vannak természetes szövetségei?

A zöld politikának a rendszerkritikus gondolat miatt a baloldali gazdaságpolitikai gondolatokkal van egyfajta természetes szövetsége, de nem fogok pártnevet mondani, mert még nem itt vagyunk. A miniszterelnök úr szokta mondani, hogy akkor kell a hídon átmenni, ha odaérünk. Hát még nemhogy a hídon nem vagyunk, még a híd előtt sem vagyunk.

Azt mondta, hogy most nem szövetségi politikát kell csinálni, hanem politikát kell csinálni. Az eddigi szövetségi politikák most zárójelbe kerülnek? Például mi lesz Budapesten, ahol a főpolgármester az LMP támogatását bírja?

Úgy tűnik, hogy a főpolgármester szeptemberben be fogja jelenteni, hogy újrázni akar a pozíciójában, még nem hoztunk erről közösségi döntést. Ha nekem lesz közöm ehhez a közösségi döntéshez, azt fogom javasolni a pártomnak, vizsgáljuk meg, hogy az a program, amit főpolgármester letett, amikor kérte a budapestiek bizalmát, mennyiben valósult meg. Értelemszerűen tisztességesen beleszámítva azt, hogy a kormány tényleg nagyon sok pénzt vont el Budapesttől és beleszámítva azt, hogy azért volt egy Covid-helyzet, meg most van ez az energiaválság, tehát ezeket a külső körülményeket beleszámítva vonjunk mérleget abból, hogy milyen Karácsony Gergely teljesítménye, és csak ez alapján döntsünk majd erről.

Tehát ha elvi alapon támogatható, akkor támogatni fogják, ha nem teljesített a vállalásaiban elég jól, akkor nem fogják támogatni?

Így van.

Ha nem fogják támogatni, akkor az értelemszerűen önálló LMP-s főpolgármester-jelöltet jelent?

Ez is fölmerülhet.

Mikor döntenek erről?

Ez azért még szintén egy idő. De azt el tudom mondani, hogy várospolitikában nagyon kompetens politikusok vannak az LMP-ben, nagyon komplex gondolataik vannak. Az igenis egy érdekes kérdés, hogy mire használjuk a város tereit, hogy mire használjuk a rakpartot, hogy mi az autó, mi nem az autó szerepe, ezek nagyon komplex kérdések, és akár Gál József, aki az LMP szóvivője, akár Bakos Bernadett, akár Csárdi Antal, akár Ferenczi István mind olyan embere az LMP-nek, akinek nagyon komoly gondolatai vannak.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018