INFORÁDIÓ
2022. augusztus 17. szerda
Jácint

nékám kristóf

allergia

pollen

Nékám Kristóf, orvos, a Magyar Allergia Szövetség elnöke a Greenpeace Magyarország Légszennyezettség a fővárosi iskoláknál címmel a Budapest School épületében tartott sajtóreggelin az asztma világnapján, 2019. május 7-én. A szervezet mérései szerint sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon. Nyolc iskola esetében jelentősebb, az éves határértéket meghaladó értékeket mutattak a 14 napon át mért eredmények. A Greenpeace szorgalmazza, hogy a régi, szennyező dízel járműveket tiltsák ki Budapestről és gondoskodjanak a forgalom korlátozásáról az iskolák környékén.

Nékám Kristóf: a vírusfertőzések is felelősek az allergia terjedéséért

Infostart / InfoRádió - Ignáth Márk

A környezetszennyező anyagok a legerősebb rizikót képezik az allergia mint tünetegyüttes létrejöttére – mondta Nékám Kristóf allergológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A klinikai immunológus beszélt a tünetekről, a tesztelési lehetőségekről, az allergének számának a gyarapodásáról és a pszichés hatásokról is.

Nékám Kristóf az Arénában
 

Kellős közepén vagyunk az allergiaszezonnak, mi okozza most a legtöbb gondot?

Most a fűfélék. Ebben a vonatkozásban kicsit szerencsénk van, hogy kevés a csapadék, mert ezek növekedéséhez elég sok eső kell, tehát valószínűleg a koncentrációja és a kiterjedése nem éri el azt, ami, mondjuk, két-három-négy évvel ezelőtt volt. Ez mindig hullámzik részben az aktuális klimatikus és időjárási viszonyoktól függően. Rég lezajlottak a fapollenek, az a barátságosabb része a pollenallergiáknak, ott a nyírpollen az egyetlen kifejezetten erős allergén. Amikor a fák elvirágzanak, akkor jönnek a gyomok, amelyek aztán egészen decemberig, sőt, vannak olyan gyomfajták, amelyek az aktuális klimatikus viszonyok mellett jövő január végéig pollenszórásra képesek. Azért utóbbi nem a hétköznapi helyzet, de október-novemberig azért bőven lehetnek a levegőben.

Mikor van a csúcs?

A július-augusztus lenne a csúcs, de a csúcsot azért nehéz definiálni, mert nagyon sok tényező van benne.

A csúcs a tünetek intenzitását jelenti, vagy hogy hány embert érint az allergia?

Vegyük a tünetkiváltást, az még egy lépéssel hátrébb van. Allergénnek hívjuk azt, ami az emberben allergiás tüneteket válthat ki. Vannak olyan pollenek, amelyek egyáltalán nem okoznak semmiféle tünetet. Az ember számára mindegyik egyformán idegen. Az allergiás reakció védekező, elhárító rendszere az embereknek, állatok egy részében is van, de ehhez egy bizonyos pollenösszetétel kell és bizonyos mennyiség. Néha határozottabban kialakulhatnak allergiás tünetek, ha többféle pollen van a környéken, az utolsó ötven évben egyre több adat van, hogy a pollenek már csak szinte vivő szerepet töltenek be.

Mit jelent, hogy csak vivő szerepet?

Ez azt jelenti, hogy azt a temérdek környezetszennyező anyagot, ami mindenütt a levegőben van, a felszínükön viszik magukkal.

Tehát nem is maga a pollen az allergén?

A pollen az allergén, csak az allergén hatását a pollenre rátapadó, környezetszennyező anyagok erősen fölnagyítják, elsősorban azért, mert az emberben a nyálkahártyákon gyulladást okoznak. Másfelől nagyon sok környezetszennyező anyag a pollennek az integritását szétrobbantja, amiből az következik, hogy a pollen belsejéből is nagyon sokféle fehérje közvetlenül az ember nyálkahártyájára rátapad és allergiás tüneteket tud kiváltani. Ha nem lenne környezetszennyezés, arra kellene számítani kizárólag, hogy a pollenfelszíni allergének váltanak ki tüneteket. De ha hozzácsapjuk még a környezetszennyezést is, akkor kétszer, háromszor, négyszer annyi pollen és allergiakeltő – mennyiségben is és allergiakiváltó hatásban is eltérő – fehérje kerül be az ember szervezetébe. Az allergiának elsősorban a légúti, de a bőrallergiáknak az előfordulási gyakoriságát is növeli.

Ez azt jelenti, hogy száz emberből X ember, ha a környezetszennyezés nem lenne, csak a pollen, nem is mutatna allergiás tüneteket?

Már a negyvenes évektől kezdve nagyon sok olyan vizsgálat volt, amikor a környezetben ezek a szennyező anyagok még nem voltak. A közlekedés az egyik fő allergiakiváltónk, ahhoz képest, hogy az akkori közlekedésben mennyi allergiás volt és a mostani közlekedésnél mennyi környezetszennyező anyagot kell az allergia kiváltó okaként azonosítanunk, óriási a különbség.

Most azokról az allergénekről beszéltünk leginkább, amikkel a levegőben lehet érintkezni.

Óriási a tüdőfelületünk, és ha belélegezzük, akkor az orrnyálkától kezdve a tüdő nyálkahártyáin, mindenütt lecsapódhatnak.

De nagyon sok más allergén is van, amivel nem feltétlenül a tüdőnkön keresztül érintkezünk. Mi az allergia egyáltalán? Betegség? Egy állapot, az immunrendszer állapota? Öröklött hajlam?

Egyértelműen van benne öröklési tényező is, szinte minden allergiakiváltó esetében igazolni lehet, ha van egy családban két vagy három olyan gyerek, aki allergiás és utána a következő generációban az ő gyerekeiket megnézzük, ha a környezet ugyanolyan, mint az előző generációnál, akkor az új generációban általában több allergiás lesz, mint a régiben volt. Valamilyen hajlam legalább az emberek harminc százalékában megvan, egyre több allergiás lesz és nemcsak egyre több, hanem egyre több anyaggal szemben, amelyekről már tudjuk, hogy allergiakeltők. Tovább rontja a helyzetet, hogy olyan anyagok is egyre inkább kiváltanak allergiát, amik, mondjuk, 20-30 évvel ezelőtt nem váltottak még ki. Az immunrendszerünknek az lenne a lényege, hogy a számunkra káros vagy akár csak idegen fehérjéket távol tartsa az emberi szervezettől azért, egyrészt, hogy ne pusztuljon egy ilyen találkozásba bele, másrészt hogy kivédje azokat az idegen fogyasztókat, nevezzük így az egyszerűség kedvéért, amelyek az ember, mint faj elől megpróbálják elfogyasztani a Földön rendelkezésre áll tápanyagokat és más aminosavakat, fehérjéket, vizet, mindent tulajdonképpen, levegőt.

Úgy tűnhet, hogy a civilizáció fejlődésével az emberi immunrendszer egyre gyengébb lenne. Van is egy olyanfajta gondolkodás, főleg azokban az emberekben, akiknek nincsenek allergiás tünetei, hogy ez valamiféle gyengeség, az allergiás emberek szervezete nem olyan ellenálló, nem működik jól az immunrendszerük.

Inkább úgy gondolom, fordítsuk meg az egészet. Az allergiákat, a legtöbb fajtáját, túlreakciónak lehet értelmezni, amelyet ráadásul az utolsó harminc-negyven évben a környezetszennyezés, amelyik önmagában nem allergiakiváltó, de nagyon képes arra, hogy fölerősítse ezeket a reakciókat, befolyásol. Az Egyesült Államokban először azt vették észre, hogy amikor elkezdték a gyorsforgalmi utakat építeni, száz kilométereken ugyanaz volt a biológiai környezet, de azok között, akik közel laktak ezekhez az utakhoz, sokkal több allergiás lett egy idő után, mint azok között, akik, mondjuk, húsz kilométerrel odébb laktak. A geográfiájuk ugyanolyan volt, a táplálkozás, az életvitel ugyanolyan volt. Az egyetlen igazi különbség az volt, hogy távolabb voltak attól az úttól, amelyiken a forgalom nagyon sok környezetszennyező anyagot és egyúttal allergiakeltő vagy -súlyosbító anyagot is a levegőbe engedett, amit belélegeztek a tüdőn keresztül. Nem azt mondom, hogy mindenki allergiás egy ilyen szituációban, mert más tényezők is kellenek hozzá, de a környezetszennyező anyagok a legerősebb rizikót képezik az allergia mint tünetegyüttes létrejöttére.

Ki volt az első, aki azt mondta egy tünetegyüttesre, hogy ez allergia?

A XVIII. század végén angol kutatók voltak. Van egy nagyon érdekes történet, a polleneket tartjuk a legelterjedtebb allergiakiváltóknak. Az egyik angol tudós odáig eljutott, hogy valaminek a levegőben kell lennie, mert voltak olyan országrészek, ahol több légúti gyulladást azonosítottak, amit a másik helyen pedig nem. Ez az úriember felfújt léggömböket, és elkezdett rohanni a tengerparton, ahol sok allergiás volt, egyik irányból a másikba. Utána megnézte, hogy mi van a léggömb felszínén, és a mai tudásunk szerint polleneket talált rajta. Akkor még nem tudták, hogy mi az, de nem sokkal később rájöttek, hogy ez a növény virágpora. Ez volt az első igazi bizonyítéka annak, már társadalmi méretekben, hogy a pollenek allergiakiváltók. Attól fogva mindent megpróbáltunk, mindenféle anyagot abból a szempontból elemezni, hogy kivált-e allergiát.

Mi volt a leggyakoribb allergén hatást kiváltó? Mindig is a pollen?

A pollenek, igen. A pollenallergiáknak a többivel szemben van egy szerencsés tulajdonságuk, hogy ebbe nem nagyon lehet belehalni, ellentétben azzal, ami az első leírt és megjegyzett allergiás szituáció volt. Ez még III. Ramszesz egyiptomi fáraóval történt, a Níluson hajózott és megcsípte valamilyen rovar ‒ méh vagy inkább darázs, esetleg valamilyen akkori helybéli rovar lehetett ‒, és ettől kapott egy anafilaxiás reakciót, amibe belehalt. Az allergiatörténet tele van ilyen érdekes dolgokkal.

Mostanra az allergéneket többnyire ismerjük, meg tudjuk mondani, ha valakinek tünetei vannak, hogy akkor nagy valószínűséggel mi az, amire allergiás. De nem tudjuk, hogy mi az oka annak, hogy az egyik ember tüneteket produkál, a másik ember meg nem produkál tüneteket.

Ezt azért nagy populációkon vizsgálva a statisztikai módszerekkel mégiscsak igazolni lehet, az allergiás létben legalább 20-25-30 százalékot tesz ki az öröklés.

Akkor meg lehet mondani azt, ha valaki nagyon nem akar allergiás lenni, mit csináljon?

Ezt már csinálják gyakorló szülők hosszú ideje. Olyan családokban, ahol van egy kisgyerek, aki allergiás valamire, nagyon bölcsen a gondos szülők a háziorvossal vagy az allergológussal megbeszélik a problémát. Ők először is megvizsgálják az allergiás gyereket, egy háztartásban a macskaszőrtől kezdve a tejfehérjékig nagyon sok minden lehet, és ha valóban van egy allergiás, akkor érdemes a következő gyerekeknek az életvitelébe azt valamilyen formában belekalkulálni. Egyébként mi általában táplálékokban gondolkodunk, amelyek allergiát kiváltanak, meg pollenben, de a penész szintén nagyon erős allergén tud lenni, és kiirthatatlan lényegében.

Mégis mit lehet tenni azért, hogy ne legyünk allergiásak? Mennyit számít a táplálkozás, az életmód?

Olyan életmód, amivel meg lehetne előzni azt, hogy valaki allergiás legyen, nincsen. De nem mindenki lesz allergiás, azért erről szó sincs.

De nem tudhatjuk, hogy ki és mikor? Arról is kiderülhet bármikor, akinek, mondjuk, negyven-ötven éves koráig esetleg semmilyen allergiája nem volt?

Igen, de az már azért a ritkább eset. Allergiák inkább az első tíz életévben alakulnak ki, amikor még az immunrendszer működése sem annyira alkalmazkodott a környezethez és nem annyira kiegyensúlyozott. Az allergia mégis mindig egy túlműködést jelent a szervezetben, az immunrendszernek valamifajta kisiklása a túlműködés irányába.

Érdemes-e olyan szempontból csoportosítani az allergiát vagy az allergéneket, hogy egyrészt hogyan lehet elkapni vagy hogy milyen jellegű anyagokról van szó?

Egyik tanárom, Szemere Pál azt mondta, hogy a langyos desztillált vízen kívül minden más allergiát válthat ki. Nem kell szó szerint venni, de valóban így van, az allergiát akármennyire is furcsa, csak részben határozza meg, hogy mi van az ember környezetében. A másik felét a szervezet maga tesz hozzá. Ebből kifolyólag, ha valaki olyan környezetben él, ami tele van allergénekkel, attól még nem kötelező, hogy allergiás legyen, a szervezetünk végül is, ha optimálisan működik, akkor az allergiát mint reakciót nem engedi kifejezni és ezeket a saját túlműködési reakcióit le tudja fékezni.

Az ember próbál valahogy felelőst keresni ebben a kérdésben, és az egyik elkövető a környezet lehetne.

Ez egész biztos, valóban így van.

A másik elkövető a saját szervezetünk, a saját immunrendszerünk, ami ezek szerint akkor nem működik jól. Elvileg két lehetőségünk van, vagy a környezetünket próbáljuk olyanná tenni, hogy a lehető legkisebb esélye legyen annak, hogy allergiásak legyünk, vagy az immunrendszerünket erősítjük.

Azt, hogy a környezetünket allergiaszegénnyé vagy -mentessé tegyük, elfelejthetjük. Abban bízhatunk azért, hogy a szervezetünk a saját szempontjából optimálisan működik. Tehát ahhoz, hogy valaki allergiás lehessen, már valamilyen túlműködés vagy működéskisiklás kellhet. Vannak vírusfertőzések, amelyek után meggyógyul tulajdonképpen az ember, de elsősorban egyes légúti fertőzéseknél mégis elkezd allergiás lenni, holott a korábbiakban semmilyen tünete nem volt. Ez azt jelenti, hogy azt az egyensúlyt, amelyik kevésbé teszi valószínűvé, hogy valaki allergiás legyen, nagyon sok minden felboríthatja, vagy legalábbis a működését nehezítheti. Elsősorban a vírusfertőzések, de táplálékok is, például vannak kagylók meg másféle tenger gyümölcsei, amelyek nagyon sokféle allergiát tudnak kiváltani, nagyon könnyen allergizálódik sok ember ezekkel szemben.

Mondják is, ha valaki tengerparton nyaral, hirtelen ne kezdjen el minden nap nagyon sok tengeri „gyümölcsöt” fogyasztani, mert abból lehet akár probléma.

Igen, de a helyzetnek további érdekessége, hogy akik viszont ott élnek, azok között általában nincsenek ilyen allergiások. Tehát a szervezetünk csodálatosan működik. Ha valaki odamegy, aki, mondjuk, hogy hajlamos az allergiára, találkozik egy idegen, erős fehérjével, mondjuk, egy kagylófehérjével, nagy a valószínűsége, hogy allergiás lesz.

A polleneknél ez miért nem működik? A pollenekkel sem most találkoztunk először.

De működik, a legtöbb ember azért mégsem pollenallergiás.

Azért a mostani tendencia azt mutatja, hogy lassan már tényleg minden második embernek van valamiféle allergiája.

Ez igaz, de ez nem csak a pollenek miatt van. A társadalmi méretű növekedésben elsősorban az életmód és a környezeti szennyezés az, amelyik az allergianövekedést kiváltja.

A legenyhébb tünetek a nagyon enyhe nátha, kis orrfolyás, de mi legsúlyosabb? A halál nyilván.

A legsúlyosabb az, amit anafilaxiának nevezünk, szinte azt lehet mondani, hogy sokszor előzmények nélküli történés, valakinek életében nem volt egy rovarcsípése sem, és akkor megcsípi egy méh, utána következik az anafilaxiás reakció, keringés-összeomlás, légzőszervek beszűkülése, ájulás. Sajnos azt kell mondani, hogy elég sokszor bele is hal az illető, akár egy első szituációba is.

Hallom azokat a történeteket is, hogy X. Y.-nak eddig soha semmi baja nem volt, a múlt héten fölment a Gellérthegyre, köhögőrohamot kapott, és most már ő allergiás lett. Van ilyen?

Ez azért jóval komplikáltabb és időben jóval széthúzottabb. A különböző allergiafajtáknak a hátterében lehetnek vírusfertőzések, amely az immunrendszer működését megváltoztatja, tehát nem is annyira maga a vírusfertőzés, hanem a szabályzásnak a kisiklása az, amelyik ugye allergiát keltett, hiszen az emberi, mondjuk, az immunrendszert olyan szempontból ismerjük, hogy fertőző betegségekkel szemben kialakít egy védettséget, de az immunrendszernek azért ezen túlmenően nagyon sok más feladata is van, többek között az is, hogy ha az idegen anyagokkal találkozik, hogy semmilyen reakciót ne keltsen benne. A környezetünkben azért tényleg milliószám vannak ilyen anyagok, a törzsfejlődés során megtanultuk, hogy melyek azok, amelyek veszélyesek, például a fertőző betegségek veszélyesek az ember számára, és a populációból általánosságban azt lehet mondani, hogy a gyöngébb egyedek kiszelektálódtak, a maradék, a populáció nagyobbik része pedig megtanulta és az immunrendszere kialakított egy védettséget. Ezt másoltuk le a védőoltásokkal is. Tehát az immunrendszer működésének az alapja a kiegyensúlyozott védelem az idegen anyagokkal szemben. És ha valakiben ez a finom egyensúly megbomlik, akkor kezdődik az, hogy, mondjuk, korábban nem volt tejallergiás, utána esetleg összeszedett valamilyen bélfertőzést, és akkor azt veszi észre, hogy a tejtől, amit addig minden további nélkül ivott, csalánkiütésem lesz, esetleg hasmenése lesz, gyomorproblémái lesznek.

A Covidnak van-e bármilyen hatása az allergiásokra, az immunrendszerre?

Pillanatnyilag a szakértőknek a nagyobb része azt mondja, hogy a Covid-fertőzés az allergiákat nem befolyásolja, semmiképpen sem mondhatjuk azt, hogy egy Covid-fertőzött utána több allergiát szed össze, mint amennyi előtte volt, azt sem mondhatjuk, hogy a Covid-fertőzötteknek az allergiás tünetei súlyosabbak.

Ismerünk minden allergént, vagy ez eleve egy értelmetlen kérdés? Merthogy folyamatosan jönnek újabbak és újabbak, tehát hogy nem is lehet megismerni?

Ahogy a világ változik, a környezetünk változik, úgy fognak új allergének megjelenni az ember számára. Az embereknek az allergiában a fő szempont az, hogy a szervezet túlreagálja, tehát idegennek ismerje föl és túlreagálja a vele kapcsolatos reakciót, hiszen az idegen anyagoknak a nagy részével végül is a szervezetünk nem foglalkozik ilyen értelemben. Tudomásul veszi, hogy egy olyan fehérje, amelyik nem használható arra, hogy fölépítse a szervezetét, nem befolyásolja, mondjuk, a bélrendszernek a baktérium-összetételét, eltávozik a szervezetünkből.

Egy viszonylag friss hír szerint világszerte mintegy húszezer allergiát kiváltó anyagot, azaz allergént ismerünk, évről évre egyre több embert érintenek és a gyerekek körében az elmúlt két évtizedben ötven százalékkal nőtt az allergiások száma.

Ez egy értelmezhetetlen adat, de az egész biztos, hogy az allergiások száma növekvőben van a Földön. Úgy gondoljuk, hogy ennek a nagyobb része abból származik, hogy egy csomó új anyag van, amelyik folyamatosan bekerül a környezetünkbe, és ezeknek egy része egy átlag egészséges emberben allergiás reakciót fog kiváltani, tehát ettől is szaporodik az allergiásoknak a száma.

Mi van még hatással erre?

A pszichés életvitelünk is. Egyre több adat van arra, hogy a modern életvitel, az alapvetően pszichés, tudati és más tényezők sorával az allergiás betegségek előfordulását növeli. Bármelyik országban is vagyunk, ott az ember azt tapasztalja, hogy az allergiás előfordulás, az allergiakiváltó anyagoknak a száma, a mennyisége, a koncentrációja növekvőben van, és ebből kifolyólag jelenleg azt kell mondani, hogy az emberiség nem alkalmazkodott még, nem volt elég ideje talán ehhez a szituációhoz. Lehet, hogy azok az anyagok, amelyeket most a hétköznapi életben használunk és kifejezetten allergiakeltőnek ismerünk az orvosi adatok alapján, két-három generáció múlva egyáltalán nem lesznek allergiakeltők, mert az új generációban kialakul a tolerancia. Ez egy gyönyörűen kiegyensúlyozott rendszer, amit a természetben lehet találni, a célja az, hogy legyen allergia egy olyan anyaggal szemben, ami a törzsfejlődésben veszélyes és ne legyen allergia, de fölismerje idegennek. Fölismeri és élethosszig, ha egy ilyen anyaggal találkozik, akkor a későbbiekben sem fog reakciókat kelteni, tehát feleslegesen nem szórja az energiáját.

Van, aki szerint a tisztaságmánia is felelőse, mert legyengítjük a saját immunrendszerünket. Mindent megmosunk és antibakteriális szereket használunk, és ezzel előkészítjük a terepet arra, ha jön egy allergén, akkor ne tudjunk vele mit kezdeni.

Normál életvitel mellett ezekre az antibakteriális szerekre nincs egyszerűen szükségünk. Ha egy új allergén a környezetünkbe kerül, az kifejezetten hasznos, mert ha nincsen semmiféle káros hatása az emberre, akkor az immunrendszer tudomásul veszi, mint egy idegen anyagot, de azon túlmenően, hogy a memóriájában ezt tárolja, semmiféle reakciót nem kelt vele szemben.

Ha elmegyünk egy rendelőbe, akkor végeztethetünk magunkon ilyen tesztet. Mennyire fedi le az allergéneket az a teszt, amit ilyenkor csinálni szoktak?

Ha a kórelőzményből valószínűsíteni lehet, hogy mi váltja ki az allergiás tüneteket, akkor két lehetőség van. Provokáljuk tulajdonképpen a szervezetet egy pici mennyiségű allergénnel, ez a provokáció úgy történik, hogy oldatokat gyártunk ezekből a fehérjékből, és egy egész apró cseppet a bőrére teszünk a páciensnek, és egy vékony tűvel beszúrunk. Ez pont elég ahhoz, hogy az a fehérje, amit vizsgálunk, bekerüljön a bőrbe és 10-15 perc alatt, ha valakinek allergiás reakciókészsége van azzal a konkrét anyaggal szemben, akkor egy csalánreakció kialakul benne, de fél óra alatt a bőrjelenség megszűnik. A bőrpróba valamennyire a várható allergiás reakció erősségét előre tudja jelezni. A másik technikai lehetőség a vérvizsgálat, ahol ugyanannak a fehérjével szembeni antitesteket vizsgálják, tehát a rendszer összetevői ugyanazok, csak maga a vizsgáló módszer és az eredmény más. Hadd tegyem hozzá, ez még nem jelenti azt, hogy valaki allergiás, csak azt, különösen a véreredmény, hogy érzékeny valamivel szemben, de ha nem találkozik azzal az anyaggal soha többet az életében, akkor attól nem lesz allergiája.

Mennyit tudnak az emberek az allergiáról, az allergiás tünetekről?

A felnőttekben van egy önmagával valóban foglalkozó réteg, amelyik bőrtüneteknél vagy fulladásos tüneteknél vagy szemviszketésnél elmegy az orvoshoz, és akkor csinálnak egy vérvizsgálatot vagy egy bőrpróbát. Nemcsak azt vizsgáljuk meg, hogy a beteg konkrét tapasztalata alapján valóban van-e avval a konkrét anyaggal szemben allergiája, hanem arra is nagyon jó választ lehet adni, hogy a gyakorlatban sűrűn előforduló allergénekkel szemben van-e bármilyen reakciója.

Mennyire törődnek bele a tünetekbe az emberek, mert vannak nagyon kellemetlen allergiás tünetek, amelyekkel nagyon nehéz együtt élni?

Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy hova megy a tüneteivel és kitől kér tanácsot. Én azért mindenkinek azt javaslom, hogy miután ez egy olyan betegségfajta, amelyik romolhat az idővel, hogy a tünetek gyógyszeres kezelése vagy az immunterápia nagyon sokszor az allergiás hajlam megmaradása mellett is a konkrét allergiákat képes kioltani. Aki allergiásnak gondolja magát, szerintem bölcsebben teszi, ha orvoshoz megy, és megbeszélik a problémát.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018