December 8-tól lehet regisztrálni az 5 és 11 év közötti gyerekeket koronavírus elleni védőoltásra. Mekkora adagú és hány dózisú oltást kap a korosztály?

Új oltóanyag került ki, aminek a kiszerelése a gyerekekre adaptált. Harminc mikrogrammos volt a felnőttek és a nagyobb gyerekek oltása, ez 10 mikrogrammos, tehát kisebb dózis. A gyerekek immunrendszerének megfelelő dózis van a narancssárga ampullában, ezt kapják. Vékonyabb tűvel is adjuk majd, mint a nagyobb gyerekekét, ezért kevésbé fájdalmas. Azt hiszem, maga a szúrás egyébként a nagyobbaknál sem fájt annyira. Nagyon jó, hogy ide jutottunk, nagyon fontos, hogy megkapják a gyerekek az oltást. Két oltásból fog ez is állni, az elsőt a jövő hét vége felé vagy karácsony előtt az oltópontokon fel lehet majd venni, ezt követően három héttel lesz esedékes a második oltás.

Mit tudunk eddig az 5-11 év közötti fiatalok oltásáról? Milyen nemzetközi tapasztalatok vannak?

Sokfelé elindult az oltás. Az Amerikai Egyesült Államokban nagyon jelentős mértékben oltottak, Izraelben is. Még az európai befogadással egy időben, de a gyerekkiszerelés elkészülte előtt Ausztriában és Szlovákiában már elkezdtek oltani. A szakirodalom és a média is arról számolt be, hogy súlyosabb mellékhatást nem észleltek idáig. Egyébként a nagy tanulmányokban, amelyek a klinikai vizsgálatok voltak, ugyancsak azt tapasztalták, hogy a szokásos esetleges tünetek, láz, bőrpír, karfájdalom, izomfájdalom mellett nagyobb mellékhatásokat nem láttak az oltástól.

Ez a korosztály nagyjából így reagál az oltásra?

Erre számítunk. A legtöbben teljesen tünetmentesen jutnak át az oltáson, de nagyobb szövődményekről nem számoltak be azoknál sem, akiknél az általános szövődmények közül fejfájás, elesettség, láz jelentkezett. Egyébként ők vannak jóval kisebb számban. A nagyobb gyerekeknél voltak markánsabb szövődmények is nagyobb populációban, tehát egymillióból körülbelül ötven gyereknél észleltek szívizomgyulladást, ami jóindulatú, szépen gyógyuló állapotú volt. Kifejezetten a serdülő fiúknál írtak le ilyet, ennél a korosztálynál ilyennel nem találkoztunk még.

Ők mekkora adagot kaptak?

Tizenkét év felett a felnőttekével egyenlő dózis jár.

A tapasztalatok szerint az 5-11 éves korosztály mennyi ideig mutathat tüneteket?

Ha van oltási reakció, általában egy-két napig tarthat, legtöbbször az oltást követő néhány órában vagy egy napon belül indul, és utána másod-, harmadnapra teljesen megszűnnek ezek a reakciók.

Hol kell jelentkezni, ha szeretnék a gyerekemnek oltást?

Alapvetően a házi gyerekorvosok adják be az oltást, de a gyerekintézetekben, gyerekkórházakban is oltanak majd, regisztrációhoz kötött a rendszer, a rendszeresség és a tumultusok elkerülése miatt a szokásos módon lehet regisztrálni, ahogy a nagyobb gyerekeknél és a felnőtteknél is volt.

Mindkét szülőnek bele kell egyeznie az oltásba?

Szülői beleegyezés szükséges, általában ez nem éleződik ki, hogy mindkét szülőé, de természetesen az a törvényszerű és az általános, hogy mind a két szülő beleegyezzen.

A gyerekorvosok majdnem mindenhol azt kérik, hogy egy szülő menjen csak. Esetenként tiltják, hogy kettő.

A gyerekkórházban mi is azt kérjük, hogy a gyerekeket minél kevesebb ember, lehetőleg egy szülő kísérje el, mert minden módon igyekszünk csökkenteni a kontaktust, és a távolságtartás miatt nyilván feleannyi ember sokkal kevésbé adja át a betegséget egymásnak. Papír alapon nyilván elvégezhető a beleegyezés két szülőnek is.

Vannak arról becslések, hogy eddig hány gyerek eshetett át a betegségen úgy, hogy nem is tudott róla?

Nagyon nehéz ilyen számokat mondani, mert a gyerekek legnagyobb része tünetmentes a koronavírusnál, vagy nagyon enyhe náthája van, vagy lényegében nem is jelzi a tünetet. Ezért relatíve kevés, még a felnőttekhez képest is kevés a tesztelés a gyerekek esetében, emiatt nagyon bizonytalanok vagyunk a számokat illetően. Valószínűleg sok gyerek lappangva, észrevétlenül áteshetett a koronavírus-fertőzésen.

Azoknak, akik meggyógyultak koronavírusból, mikor érdemes oltásért jelentkezniük? Mennyi idővel a betegség után?

Körülbelül ugyanarra kell számítani, mint a felnőtteknél, akinél az az alapelv, hogy három hónap után célszerű. Nincs nagyon erős rizikója annak sem, akinél nem tudni, hogy beteg volt. Nem fokozza a rizikót, ha jelentkezik most oltásra, mert ha az immunválasza kap emlékeztetést, lehet, hogy kicsivel gyakrabban lesz banálisabb oltási reakciója, de másra nem kell számítani.

Ha tünetmentes a kicsiknél a koronavírus, akkor nem is feltétlenül tudhatjuk, hogy a gyerek, akit oltásra vinnénk, az éppen koronavírusos-e. Abban az esetben, ha éppen akkor kapja meg az oltást, amikor a koronavírussal küzd a szervezet, kell különösebb reakcióra számítani?

Ott is egy immunválasz keletkezik, az oltással is ugyanezt hozzuk létre, lehet egy fokkal erősebb az oltási reakció, de olyan szövődmény, olyan betegség, olyan félelemre okot adó reakció nincsen a leírások szerint, ami miatt az oltással hezitálni kellene.

Azért az a legjobb, ha az ember makkegészségesen kér védőoltást. Ám december közepén makkegészséges gyereket találni, akinek nem folyik az orra, nem fáj egy kicsit a torka vagy nem köhög, tüsszög, elég nehéz.

Ez nagyon jó és fontos megállapítás volt, de odateszek hozzá egy másikat. A koronavírust elkapni valamilyen más betegségre sokkal rosszabb, mint az oltást felvenni, ez nagyon fontos tapasztalatunk a negyedik hullámnál a gyerekosztályokon és a gyerek-intenzív osztályokon. A súlyos koronavírus-fertőzések most leginkább úgy érik el az intenzív osztályainkat és a gyerekkórházainkat – kicsit eltérően a második és a harmadik hullámban tapasztaltaktól –, hogy valamilyen más betegséggel, hurutos betegséggel, vírusfertőzéssel, tüdőgyulladással egybeesik a koronavírus-fertőzés. Most is van egy járvány, ami néhány évente szokott lenni, a kis csecsemőket érő, úgynevezett RSV-vírusfertőzés. Azt tapasztaljuk, hogy azok a gyerekek, akiknél ez együtt jelentkezik koronavírus-betegséggel, nagyon súlyos állapotba kerülnek. Egy valamilyen egyébként tünetmentes vírusfertőzéshez társuló oltás sokkal kisebb probléma, hiszen az orvos megvizsgálja a gyereket, meg kikérdezi a szülőt az oltás előtt, illetve úgy hozza a szülő a gyereket, hogy egészségesnek tartja, egy ilyen banálisabb helyzetben az oltást sokkal kevésbé problémás megkapni, mint a koronavírus-fertőzést. Általában azt tanuljuk, és ez gyerekgyógyászati tapasztalat is, hogy a különböző vírusok elkerülik egymást. Ha valamelyik vírus fertőzi a szervezetet, akkor az lezajlik és utána jöhet egy másik. Nagyon izgalmas látni, hogy a koronavírusnál ez kicsit másképp van. A koronavírus más vírusokkal egyszerre, markánsan és sokkal súlyosabb tüneteket okozva jelenik meg. Félünk az oltásoktól, de mintha kevésbé félnénk a gyerekek koronavírus-fertőzésétől, pedig most már két év után azt látjuk, hogy van mitől aggódnunk. Látjuk azt is, hogy akár a nagyobb magzatoknak az elvesztését okozhatja az anyai koronavírus-fertőzés, a várandósok oltására ez megint egy adalék. Tavasszal a második, harmadik hullámban, tavaly ősszel, tavasszal anyákat, édesanyákat vesztettünk el a várandóság alatt, nem is keveset. Most a késő magzati halálokat látjuk, ami szintén rossz. De beszélni lehetne a járványnak a hosszú távú, nagyon erős pszichológiai hatásairól. A koronavírus sok gondot okoz a gyerekpopulációban és sokkal többet, összemérhetetlenül, nagyságrendekkel többet, mint amennyit az oltás okozhat. Amikor félünk az oltástól és megfontoljuk, hogy a gyerekeket vigyük-e, én mindig azt mondom, hogy ebben a perspektívában érdemes a kérdésről beszélni.

Az RSV-t említette, ez pontosan micsoda?

Respiratory syncitial vírus. Ez egy izgalmas betegség, amit kevésbé ismernek az emberek. Elsősorban a volt koraszülötteken és a kis csecsemőkön okoz egy bronchiolitis nevű betegséget. Ez a legkisebb hörgőcskéknek, tulajdonképpen a tüdő légzőfelülete előtti utolsó kis szakaszoknak a gyulladása, amikor a gyerek tüdeje felfúvódik, szinte nem jut levegő a kisbabának a tüdőjébe. Ez egy súlyos állapot.

Ezt is vírus okozza?

Az RSV maga egy vírus, ami ezt okozza. Inkább a tél második felében szokott jelentkezni, néhány évenként, nagyobb járvánnyal. Most elérte az országot már novemberben. Az elmúlt időszak életformája minden vírusfertőzést visszavetett kicsit, mivel a közösségeket kerültük, a maszkokat használtunk. Nemcsak az RSV-nél, másnál is látjuk, hogy a koronavírustól függetlenül sok minden, ahogy a gyerekek elkezdtek közösségekbe járni – most nem volt iskolabezárás, ami egyébként nagyon jó pszichológiailag, az állandó online világból nyilván ki kellett szakadni – előjött. Az RSV nagyon arat, önmagában is súlyos betegség tud lenni és időnként gépen kell lélegeztetni a gyerekeket.

Ez a legkisebbeket érinti elsősorban?

A kis csecsemőket érinti főleg, és erre rátevődve a koronavírus valóban okoz nagyon súlyos gondokat.

A legkisebbek után a legnagyobbak: a jelenlegi eljárásrend szerint a 12-18 éves korosztály kérhet harmadik dózist?

Az elmúlt időszakban ez még nem szerepelt a hazai ajánlások között. Voltak utalások a nemzetközi világban arra, hogy harmadik dózisokat kezdenek adni. Most, hogy letelt a második dózis utáni öt-hat hónap, a kérdés teljesen jogos, mert látjuk a felnőtteknél, hogy a harmadik oltásnak valóban milyen erős védőhatása van a negyedik hullámban. Nagyon jók a statisztikák a harmadik oltottak megbetegedése szempontjából, nagyon kedvező a védelme a harmadik oltásnak, ezért nyilvánvalóan felvetődik a gyerekeknél is ez. Ez a kérdés most napirendre fog kerülni.

Mi az észszerű, a második oltás után mennyi idővel érdemes beadni?

A felnőtteknél is három-hat hónapos időszakok jönnek szóba, nem akarom megelőlegezni ezzel kapcsolatban a döntést, látjuk azt is, hogy a második oltást nem nagyon régen kapták a gyerekek, jelent még védelmet. Én most sokkal fontosabbnak tartom az 5-11 évesek oltását, és most a gyerekintézményeknél és a praxisoknál is a kisebb korosztály oltásának kell előtérbe kerülnie. De nagyon jó lesz, ha ez a kérdés is világosan és tudományos értékkel terítékre kerül és a nagyobb gyerekek is megkaphatják az újabb oltást. A legfontosabb a társbetegséggel rendelkezők helyzete, hiszen ők azok, akiknél igazán súlyos a koronavírus-fertőzés, túlsúlyosak, fejlődési rendellenességgel élnek vagy van valamilyen más, elhúzódó, akut betegségük. De mindenki másnál is megfontolásra érdemes lesz és egészen biztosan érdemes lesz hosszú távon megadni. Hangsúlyozom, hogy várjuk ki a megfontolt, hivatalos álláspontokat.

Mekkora az érdeklődés? A praxisában, a kórházban mit tapasztal? A szülők érdeklődnek már?

Kétféle emberrel találkozunk. Az egyik már nagyon szeretné beoltatni a gyerekét, nagyon várja, kopogtat és kérdez, biztos, hogy az első pillanatban el fogják árasztani az oltóhelyeket ezek a családok. Ugyanakkor nem kevesen hezitálnak, fontolgatják a döntésüket, figyelik a híreket. Mondtam néhány adatot, főleg a gyerekek Covidjának súlyosságával kapcsolatban, feltétlenül azt gondolom, hogy ez megfontolásra kell hogy serkentse a vacillálókat. El szokott az az érv hangzani, hogy nem tudjuk, hogy a védőoltásnak milyen hosszú távú hatásai lesznek. Ezen valóban el lehet gondolkozni. De azért azt tudjuk, hogy a bevitt mRNS igen gyorsan elbomlik, utána lesz egy immunválasz, aminek van egy hosszabb hatása. Ha emellé tesszük azt, hogy a vírusfertőzésnek, ennek a nagyon különös és nagyon sok szempontból előre láthatatlan helyzeteket okozó vírusnak mi a hosszú távú hatása, akkor feltétlenül megfontolásra késztet. Ha el tudjuk kerülni egy oltással azt a dilemmát, hogy a lezajlott vírusfertőzésnek milyen hosszú távú hatása van, akkor cserébe az oltásnak az esetleges hosszú hatását nyugodt szívvel vállalhatjuk.

Miért hat vagy hathat másként a gyerekekre a vírus, mint a felnőttekre? Miért tűnt kevésbé veszélyesnek a fiatalokra nézve ez a kórokozó, mint a felnőttek esetében, pláne az időseknél?

Az orvostudomány tapasztalati tudomány. Nagyon fontos rengeteg adatot gyűjteni és utána azokat interpretálni, a specialisták révén. A szakemberek, az igazi nagy tudósok előtt is nagy talány, hogy miért van az, hogy a felnőtteknél nincsen, a gyerekeknél meg nem ritkán jelentkezik egy hónappal a koronavírus után a sokszervi gyulladásos betegség. Több száz gyereket kezeltünk mi is a magyar kórházakban, intenzív osztályokon a második, harmadik, és most már a negyedik hullámban is Ez egy felnőtteknél nem ismert állapot, viszont az iskoláskorú gyerekeknél igen gyakran jelentkezik, meglehetősen súlyos tünetekkel. Amikor az oltás fontosságáról beszélünk, az is egy nagyon fontos adalék, hogy a gyerekeknél a koronavírus egy speciális tünetegyüttest okoz. Ebben a gyerek szíve, tüdeje, veséi, agya, bőre, nyálkahártyái érintettek. Olyan ez, mint az úgynevezett Kawasaki-betegség, ami, bár kevesen ismerik, igen ijesztő betegség. Magyarországon is sok száz gyereket kezeltünk, nagyon erős kezelésekkel, intenzív osztályokon. Hála Istennek, ismereteim szerint mindenki meggyógyult, de azért nagyon sok aggodalmat okozott ez szülőnek, orvosnak, ápolónak, mindenkinek, aki a gyerekek között volt. A gyerek sok szempontból nem kis felnőtt, az egész szervezetének a viselkedése, az immunrendszere, a szöveti terei egy-egy fertőzésre, nemcsak a koronavírus-fertőzésre, sajátos reakciót adnak.

A felnőttek is hasonló arányban estek át még az oltás előtt kvázi tünetmentesen egy náthával a koronavíruson, mint a gyerekek?

A gyerekeknél sokkal jellemzőbb. A gyerekeknél a tünetmentesség vagy nagyon enyhe tünetekkel való átesés még mindig a többség, a felnőtteknél viszont ritkaság. A felnőtteknél sokszor markáns, ritkán enyhe tünetek jelentkeznek, sőt, sajnos sok tízezerszámban végzetes tünetek jelentkeznek a magyarországnyi populációban is.

Ha jól értem, még nem tudják biztosan megmondani, hogy a gyerekek miért tűrték, bírták, legalábbis az első, második, harmadik hullámot sokkal jobban, mint a felnőttek?

Igen, erre még nincsen egészen pontos immunológiai magyarázunk.

A negyedik hullám és a jelenlegi vírusvariáns hogyan hat a gyerekekre? Mások a tünetek? Több a beteg?

A gyerekek legnagyobb többsége tünetmentesen vagy kevés tünettel vészeli át a betegséget. A gyerekeknél is és egyébként a felnőtteknél is kevesebb az íz- és szagvesztés, mint az elején, ez nagyon típusos tünet volt, most is előfordul, de sokkal ritkábban. Ha elindulunk korosztályonként, a méhen belüli állapotban az anya koronavírus-fertőzésénél késői magzati halálozás is előfordul. Magyarországon is leírtak több ilyen esetet. Újszülötteknél és a kis csecsemőkorban is előfordulnak betegségek, de ezek elsősorban akkor látszanak súlyosnak, ha valamilyen más betegséghez társulnak. Beszéltünk már az RSV-fertőzésről, ilyenből van most jó pár súlyos eset Magyarországon. A későbbi életkorokban, az óvodás, kisiskolás korban elsősorban igazán súlyos helyzeteket megint csak más fertőzésekkel való egybeesés okozhat, főleg tüdőgyulladásos, mellhártyagyulladásos eseteink vannak szerte az országban. Ezt a korosztályt érinti a sokszervi gyulladásos betegség, ez egy immunreakció egy hónappal a fertőzés után. Ebből több száz eset volt a második-harmadik hullámban az intenzív osztályainkon. A nagyobb gyerekeknél, a serdülőknél elsősorban a túlsúlyos vagy más krónikus betegségben szenvedő gyerekeknél jelenik meg. A legnagyobbaknál időnként már tünet vagy egyéb társuló betegség nélkül is megjelenik az a most már fiatal felnőtteknél is jelentkező súlyosabb légzési baj, tüdőgyulladás, amit tulajdonképpen a felnőtteknek a súlyos állapotához lehet hasonlítani. Kiemelném még azt a rengeteg pszichológiai hatást, ami a gyerekkorban előfordul. Úgy nevezzük ezt, hogy long-Covid meg poszt-Covid szindrómák. A long-Covid egy elhúzódó szervi vagy pszichológiai, pszichiátriai hatás, a poszt-Covid meg a Covid lezajlása utáni, előjövő vagy megmaradó, vagy akár még fokozódó szervi vagy lelki hatás, gyerekeknél. Mi is elindítottunk – és nagyon sok helyen az országban elindítottak – poszt-Covid ambulanciákat, ahol kifejezett ezekre az esetekre fókuszálunk, és ugyanazt tapasztaljuk, mint amit a nemzetközi tapasztalatok is jeleznek, hogy a gyerekeknek a harmada, fele érintett különböző szorongásos állapotokkal, alvászavarokkal, helyenként hangulatzavarokkal, depresszióval vagy zavartsággal, szóval nagyon erősen megviselte őket a járvány is és maga a fertőzés is. Az az életformaváltás is akár, ami a gyerekeket elérte. Nem kevesen, sajnos, képernyőfüggők lettek.

Ez melyik korosztályra jellemzőbb inkább?

Leginkább a kisiskolás- és a kamaszkorúakra, de a kisiskoláskort látjuk mi a leginkább veszélyeztetettnek ebből a szempontból, hiszen nekik az óvodai, illetve az iskolai és a váltás körüli szocializációnagyon érzékeny és nagyon fontos pont az életükben. Még kevés a vizsgálat, inkább benyomás van róla, hogy kognitív értelmi értelemben, tehát az értelmi fejlődésre is egy nagyon sajátos állapot, így mondanám, hogy nem a szokásos módon és nem olyan erős impulzusokkal éri a gyerekeket az inger, mint korábban. Nagyon izgalmas felvetések és kezdeti kutatások vannak abból a szempontból is, hogy például az érzékszervekre milyen a koronavírus-járványnak a hatása. Az, hogy két dimenzióban látják a gyerekek a világot, nem három dimenzióban.

A monitoron?

Igen, a monitoron. A látásnak az ilyen értelmű változása, maga az emberi arcnak az állandó maszkban való látása szegényíti azt a nagyon erőteljes, érzékeny interakciót, amit egymással folytatunk. Egy fejlődő gyereknél ez különösen izgalmas, hosszú távú következményekkel járhat. Az evészavar, illetve az anorexia, a serdülőkori fiatal lányokban jelentkező testképzavar egészen számottevően, szinte követhetetlenül megszaporodott. A bántalmazást is muszáj említeni, főleg a bezártabb időszakokban az online és az izolált helyzetekben rengeteg ilyen helyzet volt, sajnos, mi is észleltünk nem keveset.

Milyen esetben érdemes tesztelni, háziorvoshoz fordulni, ha a gyerek náthás, köhög? Meg kell-e tudnom, hogy koronavírusos-e?

Jó megtudni, hogy koronavírusos-e, én buzdítok mindenkit arra, hogy a diagnózist jó megtudni, már csak azért is, mert ahhoz, hogy az oltást optimális időben adjuk be, jó tudni, hogy volt-e valóban koronavírusos a gyerek. A környezet védelme miatt is fontos, meg amiatt is, mert nagyon érdemes odafigyelni arra, hogy körülbelül három-öt hét múlva jelentkezhet bágyadtság, elesettség, mert a tünetmentes koronavírus-fertőzés után is jöhet sokszervi gyulladás. Amikor a gyerek az oltást megkapta, utána jó pár napig kíméljük és fogjuk vissza a fizikai erőfeszítéstől. Bár ritka szövődmény, nekünk is volt ilyen páciensünk, egy kisfiú, akinél pont az oltást követő napokban, egy extrémebb túra és nagy fizikai erőfeszítés után jelentkezett egy egyébként szépen gyógyuló szívizomgyulladás. Tehát az oltást úgy időzítsük a gyerekeknél, hogy az azt követő napokban ne legyen fizikailag terhelve.

Milyen esetekben, milyen tünetekkel kerülnek kórházba a covidos gyerekek?

A covidos gyerekeket egyrészt úgy találjuk meg, hogy nem is számítunk arra, hogy covidosak, hanem csinálunk például egy műtét előtt szűrést, és látjuk, hogy azok. Máskor bejönnek légúti tünetekkel, például egy obstruktív bronchitisszel, hörgőgyulladással vagy valamilyen más hasonlóval. Most is előfordul, de talán kevesebbszer, mint tavasszal, hogy gyomor-bélhuruttal, tehát hányással, hasmenéssel jönnek.

Hány gyereket kezelnek most a koronavírus miatt? A kórházi betegek nagyjából hányadrésze lehet covidos?

A koronavírus-ellátás bizonyos kórházakra van szervezve. A gyerekellátásban ez nagyon jól szervezett, vannak olyan intézmények a fővárosban is, ahova minden, kórházi kezelést igénylő koronavírus beteget küldünk. Ez alapvetően a Heim Pál Országos Gyerekgyógyászati Intézet, de a gyerekklinikák és különösen újszülöttek esetén a Semmelweis Egyetem. Mi a Bethesdában járóbetegként észleljük a koronavírusost, de ha már kórházi felvételt igényel, átirányítjuk. A mi feladatunk elsősorban az, és ez nagyon nagy forgalmat generál, hogy mindent elvégezzünk annak érdekében, hogy a gyerekeknél a járványhullámok miatt ne halasztódjon lehetőleg semmilyen beavatkozás. Mi is elvégzünk minden műtétet, tervezett műtéteket is. Felnőtt ellátásokban most a nagy terhelés ideje alatt nem ritkán előfordul, hogy halasztani kell beavatkozásokat és maradnak el műtétek, és aztán azokban az időszakokban próbálja a rendszer ezeket pótolni, amikor hullámvölgyek vannak.

A koronavíruson túl most mik a legjellemzőbb betegségek? Megkezdődött már az influenzajárvány?

Kimutatott influenzajárványról nem tudok beszámolni, de nagyon sok a fertőző beteg a kórházainkban, a gyerekintézményekben, aminek azt a magyarázatát látjuk, hogy 2020 tavaszától a gyerekek izoláltak voltak nagyon jelentős mértékben, kerülték a közösségeket, sokat voltak otthon. Azok a szokásos fertőzések, amelyek a gyerekkorban a közösségekben elérik őket, nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érték el őket. Most, ahogy a gyerekek lényegében folyamatosan iskolába járnak, a vírusok és a baktériumok, azok a kórokozók, amelyek a gyerekek között természetesen átmennek, nagyon hamar megtalálták egymásban a táptalajt. Már októberben azt láttuk, hogy a máskor csak novemberben, decemberben induló fertőzéses szezon, ami a gyerekintézményeknek és a gyerek-házipraxisoknak nagy leterheltséget okoz, megkezdődött. Sok beteg gyereket látunk el koronavírustól független is a kórházakban, indulnak a különböző hörghurutos, fulladásos, fülfájós időszakok, és utána pár héttel következnek a szövődményes időszakok, amikor már súlyosabb gennyedések, esetleg tüdőgyulladásos, mellhártyagyulladásos, erőteljesebb betegségek jelennek meg, ezek pedig már nem ritkán intenzív kezelést igényelnek.

Azt meg lehet mondani, hogy mennyivel többen jelentkeznek a sürgősségi osztályon vagy mennyivel több beteg fekszik a kórházban, mint ilyenkor szokásos?

Arányait tekintve az elmúlt héten, mondjuk, egy-egy éjszakai ügyeletben 8-10 gyereket kellett felvenni a Bethesda vonzáskörzetében, máskor ez szokásosan kettő, három, négy szokott lenni.

Látogatási tilalomnál hogyan tudnak lelki támaszt nyújtani a beteg gyerekeknek, mert bár a legkisebbekkel valószínűleg szinte mindig van hozzátartozó, merthogy az lehetséges, de egy tizenéves kiskamasz számára is fontos lehet, hogy találkozzon a szülővel?

Egy-egy szülő minden gyerek mellett ott lehet.

Tizennyolc év alatt?

Mi a szülőt is közegészségügyileg betegnek tekintjük, ugyanúgy vizsgáljuk azt, hogy koronavírusmentes-e, ha igen, ott maradhat a gyerekkel. Utána megkérjük, hogy ne csámborogjon ki-be, hanem lényegében betegként viselkedjen a gyereke mellett, mert összetartoznak és ő tudja a gyerekét olyan módon nyugtatni és figyelni rá, amire a kórházi személyzet nem képes. Az viszont sokszor okoz gondot, hogy a másik szülő vagy a rokonok vagy a testvérek is szeretnének látogatni, ám ezt nem tudjuk megengedni. Mégis, azt hiszem, ez egy nagyon humánus eljárásrend, amit a gyerekosztályokon következetesen alkalmazunk. Nyilvánvaló, hogy nagyon figyelünk arra, hogy a higiénés szabályokat betartsuk, és ezt mindenkitől kérjük is.

Válsághelyzetben egy egyházi kezelésű egészségügyi intézmény többet tud adni lelkileg a betegeknek, a hozzátartozóknak, mint egy állami kórház?

Szerintem minden helyzetben többet tud adni, így ebben a helyzetben is, amellett, hogy az állami kórházak is igyekeznek mindent megtenni és az ápolók és az orvosok elhivatottsága és más szakemberek jelenléte – a gyerekellátásra ez különösen mondható – humánus közeget teremt. Mi nagyon sok szakemberrel dolgozunk, és igyekszünk az egész közösségünkben olyan lelkülettel jelen lenni – kórházlelkészek, lelki gondozók, önkéntesek, sok pszichológus, mentálhigiénés szakember segíti a munkánkat, illetve a szociális ellátásra is nagy gondot fektetünk –, hogy valóban minden szükségletre odafigyeljünk. Ezt főleg a hosszabban bent fekvő gyerekek tapasztalják, de azoknál is igyekszünk ezt a hozzáadott értéket megjeleníteni, akik egy-két napra kerülnek be. A hosszabban ott fekvő betegeknél valóban egy kibővített családként igyekszünk jelen lenni. Ez egy járványos időszakban különösen jelentős, hiszen ilyenkor a járványból adódó szorongás, félelem is mindenkiben benne van.