INFORÁDIÓ
2021. július 31. szombat
Oszkár

polt péter

ügyészség

legfőbb ügyész

Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én.

Polt Péter: együttműködünk az Európai Ügyészséggel minden ügyben, amely megköveteli

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nálunk nincs különbség az ügyek között, és teljesen mindegy, hogy ki a szereplője. Amíg ezt tartani tudjuk, addig az egyenlő elbánás és ezáltal az anyagi igazság nem fog csorbát szenvedni – mondta Polt Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A legfőbb ügyész beszélt arról, hogy miért nem okozott gondot a pandémia, és hogy miként készülnek a kiberbűnözés jelentette kihívásokra.

Polt Péter az Arénában
 

Idén ünnepli megalakításának 150 éves évfordulóját az ügyészség. Kozma Sándor első pesti királyi főügyész rámutatott arra, hogy a testület egyedül az anyagi igazság érdekében küzd és mindig az államnak, de soha nem a pillanatonként változtatható hatalomnak a közege. Ennek a magas mércének ma is megfelel az ügyészség?

Én biztos vagyok benne, hogy igen. Az elmúlt 150 év természetesen nagyon sok mindent hozott az ügyészség életében, de hadd idézzek Kozma Sándortól egy másik mondást: ebben az intézményben van letéve a záloga annak, hogy hazánk a jogállamok közé sorakozik. Ez megtörtént. Voltak olyan periódusok, amikor sajnos ezt nem lehetett elmondani a magyar államberendezkedésről, de ma visszatértünk a gyökerekhez, és ezek a gyökerek egyenesen kijelölték az utat a máig, a mai jogállamig. Én egyrészt szubjektíven is ebben hiszek, másrészt pedig a számok is ezt mutatják.

A rendszerváltás volt az eredeti gyökerekhez való visszatérés pillanata?

Ez egy folyamat. A rendszerváltás megadta a lehetőséget arra, hogy az ügyészi szervezet visszatérjen a jogállami gyökerekhez, ahhoz a valóban nemzetközi vagy világszínvonalhoz, ami 1871-ben a modern ügyészség megalakulásakor jellemezte a magyar jogi életet.

Mi volt a jelentősége annak, hogy megalakult az ügyészség azon túl, hogy nem kellett személyesen elégtételt venni sérelemért, jóllehet a bosszú intézménye azért teljesen nem szűnt meg?

Előtte is volt tiszti ügyészi szervezet Magyarországon, és ha nagyon régre visszamegyünk a történelemben, azért a vádképviseletet felfedezhetjük. A modern ügyészség azért születhetett meg, mert elkülönült a funkciója, nem tartozott már a bírósághoz, nem tartozott a védői oldalhoz, hanem egy önálló szervezet volt, amely képviselhette az állam büntetőigényét, másrészt pedig a közérdeket is, hiszen ne felejtsük el, hogy az állam közvetíti ezt a közérdeket és ma is ez a gondolat hatja át az ügyészi szervezetet. 1896-ban lépett hivatalba Hammersberg Jenő koronaügyész, és a beköszönő beszédében azt mondta, hogy két korlátja, feltétele van az ügyészi működésnek, az egyik a törvény, a másik az igazság, ezt a kettőt kell szem előtt tartani, és ha ez sikerül, akkor az ügyészség működése jogállami lesz. Ennél többet ma sem lehet elmondani.

Mi a garanciája annak, hogy az ügyészség az állam büntetőigényét mindig, de a politikus személy magánbüntetőigényét soha nem érvényesíti, akkor sem, ha az, mondjuk, magas állami pozíciót tölt be?

Alapvető kérdés, hogy az ügyésznek és az ügyészségnek függetlennek kell lennie. Ezt az alaptörvény hangsúlyozza is, hiszen kimondja, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független és közvádlóként érvényesíti az állam, kizárólagosan érvényesíti az állam büntetőjogi igényét. Ez a függetlenség a záloga annak, hogy semmilyen más hatalmi tényező és természetesen a politika se szólhasson bele abba, hogy az ügyészség mit tesz, mit nem tesz. A törvényeket kell betartani, de azokat maximálisan, és közben pedig nem szűnni meg keresni az anyagi igazságot.

Az anyagi igazság kifejezés azt jelenti, hogy az ügyésznek azt kell felderítenie, ami valójában történt?

Pontosan így van. Tehát amikor arról beszélünk, hogy az ügyész érvényesíti az állam büntetőigényét, akkor nem arról van szó, hogy valakit mindenképpen el kell ítélni. A gyakorlatban is előfordul, hogy az ügyész felmentésre tesz indítványt a bíróság előtt, de még gyakrabban az ügyész megszünteti az ügyet azért, mert úgy látja, hogy a bizonyítékok nem a bűnösség mellett, hanem éppen az ellen szólnak, vagy pedig nincs elég olyan bizonyíték, amely ezt a bűnösséget megalapozná. Szó nincs arról, hogy az ügyész valamifajta bűnt mindenáron akar találni.

Az állam büntetőigényét érvényesíti az ügyészség, de az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Hol van a magyar államban a helye az ügyészségnek?

2004-ben az Alkotmánybíróság hozott egy nagyon fontos döntést az ügyészség szerepével kapcsolatban: azt mondta ki, hogy az ügyészség ugyan nem egy önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos tényező. Beszámol az Országgyűlésnek, nyilvánossá teszi a munkáját, megmutatja, hogy mit csinál, miért csinálja, de politikai felelősséggel nem tartozik. Ez biztosítja azt, hogy az ügyész kizárólag a törvényeket tartsa be, neki utasítást senki nem adhat, sem a végrehajtó, sem a törvényhozói hatalom. Az ügyész a lelkiismeretére fog hallgatni akkor, amikor a törvényes keretek között dolgozik. De ez nem parttalan, mert a törvényhozás a törvényekkel egyértelműen szabályozza azt, hogy mit tehet és mit nem tehet az ügyész, és ezt persze számon is kérheti.

Hogyan kezeli az ügyész a politikai természetű kritikát, amely jöhet ellenzéki, kormányoldalról?

Úgy kezeli, hogy nincsen politika. Az Alaptörvényt is megtiltja, ügyész nem politizálhat, politikai párt tagja sem lehet. Nálunk nincsen politikai ügy, hanem csak ügy van, és teljesen mindegy, hogy ki az ügynek a szereplője. Mi figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy valaki valamilyen politikai dimenziót ad egy ügynek. Amíg ezt tartani tudjuk, addig az egyenlő elbánás és ezáltal az anyagi igazság valóban nem fog csorbát szenvedni.

Hol van az ügyészség helye az igazságszolgáltatásban?

Az ügyészség alapvetően a büntetőjogi területen dolgozik, ez az Alaptörvényből is következik, hiszen kimondta, hogy érvényesíti az állam büntetőigényét, méghozzá kizárólagosan mint közvádló. Ebben persze benne van az is, hogy nemcsak közvádló létezik Magyarországon, hanem magánvádló és pótmagánvádló is. Ha egy sértett azt mondja, hogy az ügyész szerinte nem megfelelően képviselte az ügyét, akkor ő magánvádlóként, pótmagánvádlóként fölléphet a bíróság előtt az ügyészség nélkül is. Ez egy biztosítéka megint annak, hogy az anyagi igazság minden esetben derüljön ki. Az ügyészség nagyon magas, 98 százalék feletti váderedményességi mutatóval rendelkezik, 2020-ban pótmagánvád esetén pont az ellenkezője igaz, 1-2 százalékos a siker. Ez azt mutatja, hogy talán jó úton járunk. A magyar ügyészség közigazgatási, polgári területen is bizonyos kompetenciát kapott a jogalkotótól, felléphet peres félként is, felléphet a közigazgatási ügyekben is, a törvényességet is ellenőrizheti. Mindig a köz érdekében léphet fel az ügyész, de nem ügydöntő hatóságként. Végső soron a bíróság fog dönteni ezekben az ügyekben, de mi kérhetjük a szerintünk igazságos és törvényes döntés meghozatalát a bíróságtól.

Mi a jellemző, az ügyészség általában maga észlel valamilyen anomáliát és indítja el a maga eljárását, vagy el kell menni feljelenteni valakit valamiért?

Van, hogy hivatalból el kell járni, de természetesen az alap az, ha jelzést kapunk. Ez jöhet magánszemélyektől, állami szervektől, társadalmi szervezetektől. Tehát a jellemző a feljelentés vagy közjogi területen valamilyen jelzés, indítvány.

A rendkívül magas váderedményesség arra utal, hogy az ügyészség a végletekig megalapozva megy a bíróságra, vagy arra utal, hogy amikor nem lát megalapozottságot, akkor inkább elengedi az ügyet? Mert tudja, hogy a bíróság előtt nem állna meg.

Az ügyész akkor emel vádat, ha meg van győződve arról, hogy történt bűncselekmény és az a személy követte el, akivel szemben ő vádat emel. Vannak megszüntetések az ügyek egy részében az eljárás alatt, ez azonban kizárólag akkor következhet be, ha az ügyész ennek a meggyőződésnek nincsen birtokában. Ilyenkor a sértett pótmagánváddal élhet. De az utóbbi éveknek a tendenciája, hogy az ügyész egyre többször az ügyet már maga vagy kisebb bírósági közreműködéssel befejezheti, hogy az megfeleljen az említett anyagi igazságnak, a társadalmi érdeknek, közérdeknek. Ilyen például a feltételes ügyészi felfüggesztés, amikor nem is viszi a bíróság elé az ügyet, hanem megállapítja, hogy történt egy bűncselekmény, az elkövető felelős érte, de nem emel vádat, hanem tűz egy határidőt, ha az sikeresen eltelik, vége a büntetőeljárásnak. Ugyanígy a megrovásnál is egyre inkább a sértettek érdeke kerül előtérbe, olyankor közvetítői eljárásra utalja az ügyet, ami szintén nem a tipikus hagyományos bírósági eljárásnak lesz a része, és ugyanez történik, amikor megegyezik a terhelttel, akkor is egy sokkal rövidebb bírósági procedúra következik be, vagy olyan indítványt tesz, hogy beismerés esetén alkalmas lesz az előkészítő ülésen történő befejezésre. Az utóbbi időszakban az ügyészségnek ez a szerepe rendkívüli módon felértékelődött, nem csupán a vádat képviseli a bíróság előtt vagy a nyomozás felügyeletét látja el, hanem önmagában is gyorsítja és elősegíti az eljárások társadalmi érdeknek megfelelő befejezését.

Hogy lehet leírni az ügyészség, az ügyvédség meg a bíróság viszonyát?

A különbség valójában abban van, hogy az ügyészt mindenkor köti az objektív igazság keresése, tehát ő a terhelt javára is fel kell hogy lépjen, az ügyvédet viszont az ügyfele érdeke kell hogy vezesse. Az ügyészség egy sokkal szigorúbb szabályozó rendszer szerint dolgozik, amikor bizonyítani próbál egy adott cselekményt, és a bíró pedig kényelmes pozícióban van, mert ő majd válogat a bizonyítékok között, és eldönti, hogy kinek van igaza. Ezek az eljárási pozíciók elkülönülnek.

Mi az ügyészség viszonya más nyomozóhatóságokkal, rendőrséggel, Nemzeti Adó- és Vámhivatallal?

A 2018-ban hatályba lépett új büntetőeljárási törvény változtatott a korábbi viszonyrendszeren, tudniillik a nyomozást kettéosztotta. Az első szakasza az úgynevezett felderítés, a második szakasza pedig a vizsgálat. A felderítést a különböző nyomozó hatóságok önállóan végzik, önálló felelősséggel, itt az ügyészségnek egyfajta törvényességi szerepe van. Megváltozik a helyzet a nyomozás második szakaszában, attól kezdve, hogy valakit bevonnak gyanúsítottként az eljárásba, az ügyészség irányítja a nyomozást, meghatározhatja a nyomozati cselekményeket, a bizonyításszerzésnek a módozatait. Ennek azért van jelentősége, mert ebben az esetben már egy fokozott biztosíték is kell az eljárásban egyrészt, másrészt pedig ebben a szakaszban lehet megalapozni már a bíróság előtti eljárást. Vannak olyan ügyek, ahol az ügyészség nyomoz, vannak olyanok, amelyekben kizárólagosan, ilyen, mondjuk, a mentelmi joggal rendelkező személyeknek valamennyi bűnügye vagy ilyen a hivatali korrupciós esetek köre. Ebben az esetben az ügyészség erre specializálódott nyomozó szerve végzi el a nyomozást.

Az ügyészt, aki egy ügyön dolgozik, utasíthatja valaki? Csoportvezető ügyész? Legfőbb ügyész? Bárki?

Az ügyészség hierarchikus szervezet, de megfelel minden tekintetben azoknak a nemzetközi elvárásoknak, amelyek szerte a világon érvényesülnek a jogállamokban. Nem véletlen, 2012-ben a Velencei Bizottság az ügyészség általános működéséről kijelentette, hogy minden jogállami elvnek megfelel. A felettes ügyész utasíthatja a beosztott ügyészt bizonyos eljárási cselekményeknek a megtételére, de azért vannak olyan fékek, amelyek kizárják azt, hogy önkényes legyen ez az eljárás, hiszen az ügyész köteles megtagadni annak az utasításnak a végrehajtását, amely törvénysértő. Még az is egy fontos tényező, hogy minden utasítást rögzíteni kell, visszakereshető kell hogy legyen, és utána a felelősséget meg lehet állapítani.

Elő szokott ez fordulni a mai magyar ügyészségen?

Volt erre példa. Szakmai kérdésekben az ügyészségen is lehet ellentmondás. Nyilván ez nem feltétlenül egy általános jelenség, mert az ügyészségen nagyon fontos a jogegység. Arról nem lehet szó, hogy egyéni módon viszonyulunk egyes ügyekhez, hasonlóképpen kell eldönteni, erre nagyon jó ez a hierarchikus rendszer, de ez a fék, ez a biztonsági szelep benne van. Természetesen a törvénysértés eleve kizárt a szervezetben, szerencsére ilyen esetről nem tudok beszámolni.

Az hogyan dől el, hogy milyen ügyet melyik ügyész kezd el vinni? Ki képviseli a vádat? Bíróságokon volt korábban vita a szignálási rendszer mátrixáról.

Általában az ügyészek is specializálódnak. Egyrészt van egy illetékességi terület, meg van egy hatásköri elosztás is. Ha van valamilyen speciális kompetencia, és az ügy speciális, mondjuk, gazdasági vagy közlekedési természetű, akkor nyilván az az ügyész fogja kapni, aki erre valamilyen speciális szakértelemmel rendelkezik. Egyébként az ügyelosztásnál arra kell figyelemmel lenni, hogy azonos terhelést kapjanak az azonos beosztásban lévők és ennélfogva biztosítva legyen az ügy gyors, szakszerű elintézése.

Pandémiában voltunk több mint egy évig. Ügyhátralékot halmoztak fel maguk előtt?

Ügyhátralékot nem halmoztunk fel. A bírósági tárgyalások száma lecsökkent a pandémiás időszakban, az ügyészség éppen ezért nagyobb és más irányú terhelést kapott. Rendkívüli módon felszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor bíróságon kívüli eszközökkel került az ügy lezárásra, ahol pedig a tárgyalás nem volt elkerülhető, ott azt a módszert alkalmaztuk, hogy digitális eszközökkel történjen a meghallgatás, az iratmozgatás, a személyes érintkezést, amennyire lehetett, minden esetben kizártuk. Ezekkel a részben jogi, részben technikai eszközökkel sikerült elkerülnünk az ügyek feltorlódását. Jobban állunk bizonyos tekintetben, mint a pandémiát megelőző időszakban, kevesebb az ügyhátralék a bíróságokon, az ügyészség pedig tartja a nagyon jó tempóját, éves szinten mindig minimális ügyhátralékkal kell megküzdenie.

Az Európai Ügyészségnek Magyarország nem tagja, de az ügyészségnek van együttműködési megállapodása az Európai Ügyészséggel. Mi a lényege a magyarországi ügyészség nemzetközi kapcsolatrendszerének?

Magyarország azon öt országnak az egyike, amely nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, viszont az egyetlen ebből az ötből, amely kötött együttműködési szerződést az Európai Ügyészséggel. Június 1-jén indult ez az Európai Ügyészség tényleges működése, és együtt fogunk működni minden olyan ügyben, amely ügy ezt megköveteli. Ez nemcsak információcserében fog megnyilvánulni, hanem valamennyi olyan európai uniós jogi eszközt is igénybe fogjuk venni mint egyenjogú felek, amelyeket egyébként lehet használni, az európai letartóztatási parancsot, az európai nyomozati határozatot. Ezek nagyon fejlett, modern együttműködési formák, egyfajta szimbiózist jelentenek egyébként is az uniós ügyészségek működésében, és most ide csatlakozott be az Európai Ügyészség is, és nagyon jól ki fogja egészíteni a mi meglátásunk szerint az egyéb uniós nemzetközi együttműködési intézményrendszert, tehát az OLAF-ot vagy a Eurojustot, ahol szintén nagyon aktív tagok vagyunk. A magyar ügyészség az egyik legaktívabb résztvevője az európai uniós együttműködésnek, az Európai Unión kívüli jogi kapcsolataink is nagyon széles körűek és nagyon sikeresek.

Van olyan hatáskör vagy nyomozati cselekmény, amit az Európai Ügyészség Magyarország csatlakozása hiányában magyar területen nem hajthat végre?

Természetesen van, hiszen az Európai Ügyészség nem rendelkezik Magyarországon úgynevezett delegált ügyészekkel a csatlakozás hiányában, de a magyar ügyészek ugyanezt a feladatot ugyanígy el tudják végezni, el is fogják végezni. A különbség az lesz, hogy az Európai Ügyészség az európai uniós eszközrendszer segítségével keresi majd meg a magyar ügyészséget, és a magyar ügyész ezt elvégzi, az eredményét pedig az Európai Ügyészség meg fogja kapni. Ez legalább olyan gyors lesz, vagy lehet, hogy gyorsabb, minthogyha, mondjuk, egy Európai Ügyészség maga járna el.

Ha jól értem, akkor ez nem egy bűnüldözési technikai kérdés, hanem ez egy tisztán politikai szuverenitási kérdés? Ha eddig sem volt a magyar ügyészség tagja ilyen utasítási rendszernek, akkor ezután se legyen?

Ez valójában két kérdés. Az egyik egy alkotmányos kérdés, hiszen az Alaptörvényben az van benne, hogy az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője a magyar ügyészség, másrészt viszont egy úgynevezett szubszidiaritási kérdés, tehát az, hogy vajon az adott feladat hol végezhető el hatékonyabban, nemzeti szinten vagy nemzetközi szinten. Erről vita van, és majd az elkövetkezendő évek fogják azt megválaszolni, hogy vajon egy ilyen szupranacionális szervezet, mint amilyen az Európai Ügyészség, hatékonyabban tudja-e azt a feladatot elvégezni, mint amit Magyarországon a nyomozószervek és az ügyészség. Az Európai Ügyészség is az unió költségvetésének védelmére jött létre, de ugyanezekben az ügyekben nagyon jelentős szerepet játszott eddig is az Eurojust meg az OLAF, ezekkel együttműködtünk igen hatékonyan, jó eredményekkel, tehát le lehet tenni az egyik oldalon ezt az asztalra, hogy kérem, ez így jól működik, majd le kell tenni a másik serpenyőbe az Európai Ügyészség működését. Meg fogjuk látni.

Ezen a színtéren van váderedményesség? Meg lehet azt valaha érni, hogy, mondjuk, az OLAF javaslatai alapján a nemzeti ügyészség 98,2 százalékos eredményességet fog fölmutatni? Mert ha jól tudom, akkor 40 százalék körül van az indított ügyek száma.

A legutolsó OLAF-adatok szerint 37 százalékban emeltek vádat átlagban az uniós országok ügyészségei az OLAF által kezdeményezett ügyekben. Ez Magyarország tekintetében 67 százalék, tehát ez szignifikáns különbség, ez minden kritikára válasz, hogy vajon a magyar ügyészség hogyan működik együtt az OLAF-fal. Kiválóan működik együtt, a jövőben még ennél is jobb lesz az együttműködés, mert aláírás előtt van egy további együttműködési szerződésünk. Hogy majd hogyan tagozódik be akár az OLAF, akár a Eurojust az Európai Ügyészség munkájába, az nagy kérdés.

Ki lesz a főnök? Ugye ez a kérdés?

Igen, ez még kidolgozásra vár. Elindult június 1-jével az Európai Ügyészség, de olvassuk az európai főügyésznek az ezzel kapcsolatos nyilatkozatait, aki különböző nehézségekre, akadályokra panaszkodik, és van több olyan ország, amely még egyáltalán nem jelölt delegált ügyészt, és az együttműködési hajlandóság sem olyan, mint amikor a csatlakozás megtörtént.

Az elmúlt egy évben megszaporodtak a számítógépes hálózatokon keresztül elkövetett bűncselekmények. Milyen a magyar ügyészség kiberképessége?

Az elmúlt három-négy évben egyre nagyobb figyelmet fordítottunk a kibertérre, a digitalizáció fejlődésével egy olyan új jelenséggel nézünk szembe, ami soha nem volt, és egészen más távlatokat nyit meg, mint a korábbi hagyományos bűnözés. Mindig azt szokták mondani, hogy a bűnözés egy lépést tesz előre, és akkor lemaradva követi majd a bűnüldözés, és megteszi ugyanazt a lépést, de kérdés, hogy mikor és milyen minőségben. Én azt remélem, hogy éppen a kor technikai lehetőségei alkalmasak arra, hogy előre is nézzünk. Egyrészt jogalkotási, másrészt jogalkalmazási feladat, hogy hogyan tudjuk a jogalkalmazást ráállítani erre a vágányra. Másik feladat pedig maga a technikai része, hogy hogyan lehet ezt felderíteni, igyekszünk technikailag is fejleszteni a rendszereket, hogy a nyomozás megfelelően végre tudjuk hajtani, másrészt pedig alapvető feladatunk a jogrendszert korszerűsíteni, hogy szembe tudjunk nézni ezzel a jelenséggel.

Emberük van rá, aki anyanyelvi szinten átlátja a világ globális hálózatait? Azért az egy nagyon drága szakma…

Ez valóban így van. Megint a nemzetközi együttműködés a gyógyír erre, a legjobb gyakorlatoknak az átvétele. Nálunk szerintem jó szakemberek vannak, de nyilvánvalóan mindig meg kell keresni a legjobbakat, meg kell keresni azokat a már megtörtént ügyeket, amelyeket lehetett kezelni, amelyek példaként szolgálhatnak, ezeket átvenni, ha nekünk van ilyen, átadni. Kizárólag a nemzetközi együttműködés, összefogás lehet az, ami ezt a nagyon új és nagyon veszélyes jelenséget meg tudja állítani.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018