INFORÁDIÓ
2021. július 31. szombat
Oszkár

RENDKÍVÜLI HÍRADÁS: Milák Kristóf ezüstérmes

csák jános

kína

felsőoktatás

fudan egyetem

Csák János: nem véletlen a sok kínai cég a labdarúgó-Eb szponzorai között

Csák János: nem véletlen a sok kínai cég a labdarúgó-Eb szponzorai között

Kína új szerepet tölt be a világpolitikában és a globális gazdaságban, a Fudan Egyetem esetleges megjelenése is új gondolkodást indítana el a magyar felsőoktatásban – mondta Csák János címzetes egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában. A Mol korábbi elnöke, volt londoni nagykövet szerint maga a paradicsom, hogy Magyarországon már két éve az egyetemek jövőjével foglalkoznak, mert ez a jövőnk: a tehetséggondozás és az elmék kitermelése.

Csák János az Arénában
 

A labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit nézve kicsit talán meglepő, hogy a hirdetések egy jó része Kínához köthető. A legtöbb európai számára teljesen érthetetlen kínai írásjegyek olvashatók a pálya szélén elhelyezett kivetítőkön. Miért fontos Kína gazdasági szereplőinek, hogy egy kontinensviadalon, Európában hirdessenek?

Kínában egyre népszerűbb a labdarúgás, és az Európa-bajnokságon neves játékosok vannak. Akik hirdetnek, az Alibaba csoport tagjai vagy a TikTok, ugyanazt a pályát futják be, mint annak idején az amerikai dotcom vállalatok. A ’90-es évek végén, 2000-es évek elején ezek a cégek a Super Bowlon meg mindenféle sporteseményeken hirdették magukat, mert ott tudtak tömegével elérni potenciális fogyasztókat. A labdarúgó-Európa-bajnokságon is rengeteg fogyasztót el tudnak érni.

Milyen szerepe van napjainkban a kínai tőkének, technológiának és politikai befolyásnak a világban, illetve Európában?

1950-ben a kínai GDP az amerikai GDP-nek az 5 százaléka volt, 1980-ban pedig a 6 százaléka. Ekkor egy modernizációs hullám kezdődött Teng Hsziao-ping alatt, és az egy főre jutó kínai GDP 1986, amikor Teng Hsziao-ping a második hullámot elindította és 2019 között 17-szeresére nőtt. Ilyen nem volt még a világban. A Világbank adatai szerint 1980 óta Kínában 680 millió embert hoztak ki a mélyszegénységből. Kínában tudatos változás zajlott le, és ez új helyzetet teremtett a világban, mert először fordul elő, hogy az Egyesült Államok mellett, amely továbbra is megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb ereje a világnak, egy olyan hatalom kezd kibontakozni, amelynek gazdasági és ugyanakkor technológiai súlya is van. Az Egyesült Államoknak most a GDP-je 20-21 ezer milliárd dollár, Kínáé 14 ezer milliárd, de ha ezt vásárlóerő-paritáson nézem, akkor Kínáé már nagyobb, mint az Egyesült Államoké. Ez a helyzet hozott fordulatot, mert ilyennel még nem találkozott a nyugati világ. Kína elképzelése önmagáról az, hogy ő a középső birodalom. De nem azért, hogy ő a világ közepe, hanem kiegyensúlyozó helyet töltött be mindig is. Most, ami elindult, az egy biztonságpolitikai indíttatású terjeszkedés. Egyrészt Kazahsztán, Pakisztán felé, vasút- és vezetékhálózat épül. Van egy pakisztáni város, Gwadar, ahol épül egy az arab világhoz nyitható kínai kikötő, ami azt jelenti, hogy Kína el fogja tudni kerülni a Malaka-szorost meg a szingapúri szorost, ami miatt egyébként most teljesen törékeny. Az amerikaiak megengedték, hogy egy kínai katonai bázis épüljön Dzsibutiban, Amerika hallgatólagosan elfogadta azt, hogy Kínával elkezdi megosztani a költségeket ennek a régiónak a biztonságában. Nyilván Kínának vannak politikai szempontjai, az, hogy a vezetékek tekintetében Pakisztánt választotta szövetségesnek, azt jelenti, hogy gyakorlatilag India el van szakítva Közép-Ázsiától. Nem is véletlen, hogy az amerikaiak meg összehozták az úgynevezett kvadot, amiben Japán, Ausztrália, India és az Egyesült Államok van, és az a célja, hogy a dél-kínai és a kelet-kínai tengeren megpróbálják a kínai terjeszkedést valamennyire megakadályozni. Az a fantasztikus fejlődés, ami Kínában lezajlott gyorsvasutakban, most megy le egészen Vietnamig, a vasútvonal összeköt hat országot az indokínai térségben. Tehát Kína ugyanúgy, ahogy a régi birodalmi korában, nem uralkodni akar, hanem bizonyos hegemonikus helyet akar elfoglalni. Ami miatt nyugati szemmel nézve nagyon sokan nem értik, hogy mi történik, az az, hogy Európa és az Egyesült Államok két fejlődési szakaszon ment keresztül, a városállamok, ahol a demokrácia kialakult és a nemzetállamok szintjén, és volt egy rivális intézményrendszer, az egyház. Kína már nagyon régen birodalmi gondolkodású, egy ekkora birodalmat a vezetés, legyen az a császár vagy az úgynevezett kommunista párt, csak akkor tudja fönntartani, ha szállítja az élelmiszer- és életbiztonságot, ezért ugyanazokkal a fogalmakkal, amiket mi használunk, nagyon nehéz valamit kezdeni. A kínaiak számára az első számú és legfontosabb szempont az egység. Amikor nyugati politológiai fogalmakkal élünk, hogy kommunista meg totalitáriánus, arra én azt mondom, hogy egyrészt a kínai alkotmányban nincs benne az a szó, hogy kommunista, az van benne, hogy szocialista, és nem annyira totalitáriánusnak, mint inkább monolitnak mondanám. A gazdasági reformjuknak az volt az első lépése, hogy földeket nem adtak magántulajdonba ugyan, de forgalomképessé tették, és belekerült az ország alkotmányába is a magántulajdon. Ahogy mi ismerjük a kommunizmust, hogy nem lehet utazni, nincs termelő magántulajdon és központi tervezés van, ez nemzetállamokra igaz. Kínában nincs központi tervezés.

Ott is vannak ötéves tervek, tízéves tervek, ipari tervek és a magántulajdon megjelent ugyan, de ha egy nyugati vállalat akart beruházni, néhány évvel ezelőttig ezt úgy tehette, hogy 51 százalékban kínai tulajdonú céggel közös vállalatot hozott létre. Vagyis igencsak nagy utat járt be Kína az elmúlt 43 évben.

Sőt, voltak olyan iparágak, ahova be sem mehetett, például a pénzügyi szektorba. Ez a fajta piacvédelem, amit a kínaiak csináltak, ugyanaz, mint az amerikai alapítóatya Jefferson-féle piacvédelem. Az amerikaiak úgy hívták, hogy infant industry. A britek sokkal versenyképesebbek voltak, de az amerikai kongresszus megszavazta a védővámokat azért, hogy mindaddig, amíg az amerikai ipar nem combosodik meg, a briteket meg tudja állítani. Adam Smith, a szabadpiacok atyja is azt mondta, hogy ezt el kell fogadni, mert különben, ha állandóan egy versenyképesebb, erősebb partnerrel kell versenyezni, akkor sosem fognak előre jutni.

Hol zajlik a globális verseny? Hol vannak azok a pontok, ahol, versengnek egymással a nagyobb hatalmak?

Kínában mindenképpen. Míg korábban exportvezetett gazdasága volt, ma már csak a GDP-jének 18 százalékát exportálja. Kettős ventillációjú gazdaság van, van az exportgazdaság és van a Kínában létrejövő középosztály. Kínában a fiatal generációk létszáma nagyobb, mint az egész európai népesség, a középosztályuk 250-300 milliós. Nagy a verseny, ezért is van a piacvédelem, mert azt mondják, hogy azokat a termékeket, ami kell a középosztálynak, ők maguk is meg tudják termelni. Tehát önmagában ez az 1,3 milliárdos piac nagy. Afrikában valóban van némi verseny, de ott a nyersanyagokért folyó verseny van, és sokat halljuk, hogy Kína ott mennyire terjeszkedik.

A bankrendszer kialakítója és működtetője nagyon hosszú ideig Kína volt, most tűnik úgy, hogy az afrikai országok kezdenek tudatukra ébredni, hogy nem feltétlenül jó, ha kínai irányítás és kínai tulajdon felügyelete alatt van a teljes bankszektor.

Ez csak néhány országban van. Tavaly elkezdődött egy vita az EU-ban, hogyan lehetne Afrikában a kínaiakat megállítani, és az EU egy 35 milliárd eurós csomagról beszél. Ha a kínaiakat meg lehet állítani egy 35 milliárd eurós csomaggal, akkor Kína nincs ott nagyon.

Nemcsak a bankrendszerben, hanem az úthálózat, a vasúthálózat, a kőolajhálózat, gyakorlatilag a teljes infrastruktúra kiépítésében, szervezésében és újjáalakításában Kína ott van.

Igen, itt van egy bizonyos verseny. Európa bizonyos mértékig piac Kínának, de már nem olyan nagy piac, most már Japán nagyobb exportpiaca Kínának, mint az egész Európai Unió. Kína nagy együttműködési megállapodásokat kötött, a Huaweinek Münchenben a Siemenssel óriási laborja van húsz éve. Milánóban is óriási laborja van, az ABB-nek 17 ezer embere van Kínában, fejlesztők. Nekem a legjobban az tetszik, hogy egy John Suffolk nevű ember, aki a brit kormány fő informatikai biztonsági vezetője volt, 2011-ben átment a Huaweihez, és ő lett a Huawei United Kingdomnak a vezetője. A kínaiak ezt nagyon jól csinálják, ezért van az, hogy például az 5G-ben az utóbbi években a bejegyzett szabadalmaknak a 30 százaléka huaweies volt. Itt jövünk Amerikához. Az új technológiák, amelyeket mindenki célként kezel, csak az utak a fogyasztóhoz. A kínaiak a felhőszolgáltatásokkal meg a mesterséges intelligenciával olyan területekre mennek be, amelyek életbevágók. És ebben az Egyesült Államok lemaradt. Ez a feszültségnek az egyik oka, hogy ki fogja elfoglalni ezt a területet. Az Egyesült Államok ezért fékezi a Huawei 5G-s fejlődését, de most már az Ericsson, a Nokia, a Cisco nagyon előre jár. A másik óriási versenyterület a kvantum. Kvantumszámítógép, kvantumadatátvitel és kvantumtitkosítás, kriptográfia. Ebben kéthavonta jelennek meg hírek, hogy a Google, a kínaiak vagy valamelyik egyetem hol jár. Ez ugyanis mindent megváltoztat, mert eddig matematikai módszerekkel a digitális jeleket fel lehetett törni. A kvantumban ez nincs meg, és ezzel minden meg fog változni. Ez a két ok, az 5G és a kvantum, ami fölébresztette az Egyesült Államokat.

Mikor kezdődött el az oktatási ágazat ilyen szintű fejlesztése, hogy a mérnökök, a természettudósok tömegével jöjjenek ki az egyetemekről?

A kezdet a nyolcvanas évek közepe volt. Előtte nem sokkal zajlott le a kulturális forradalom, ahol szörnyű pusztítást végeztek a kínai oktatásban, meg az értelmiségben, aki tudott valamit, azokat kitelepítették.

Az értelmiséginek el kellett mennie, és mezőgazdasági munkát végezni.

Ha nem verték agyon menet közben. Teng Hsziao-ping fölismerte, hogy know-how nélkül nem fogják tudni áthidalni az óriási szakadékot, és ekkor elkezdték fölépíteni ezeket az egyetemeket. Tulajdonképpen nem csináltak mást, mint visszanyúltak a konfuciánus hagyományokhoz. Konfucius idején nagyon szigorú vizsgarendszer volt, hogy a mandarin rétegbe ki kerülhetett bele. Az egyetemre bejutás Kínában a legnagyobb küszöb. Óriási verseny van a gyerekek között, és így az egyetemeknek is teljesíteni kell. Ez első száz egyetemben harminc évvel ezelőtt nem volt egyetlen kínai egyetem sem, most pedig főleg a természettudományok és a mérnöki és matematikai tudományok esetében nagyon sok ott van.

Idehaza az elmúlt hónapokban egy kínai egyetemről lehet nagyon sokat hallani, ez a Fudan Egyetem, amely Sanghajban működik. Hol helyezkedik el ez a világ felsőoktatási intézményei között?

A harmadik legjobb kínai egyetem és az egyik legrégebbi, több mint százéves. Sanghaj mindig európai hídfőállás is volt, egy nagyon nyitott, vibráló hely, az egyik legelső szabad gazdasági övezet volt. A Fudan ebben a környezetben van, nem is véletlen, hogy ők csinálták eddig a legtöbb nemzetközi együttműködést. A Fudan szerintem azért jön ide, mert a másik két nagy egyetem, amely megelőzi, az Pekingben van, és nekik valószínűleg nem Budapest a választásuk. De Sanghaj mindig is nemzetközi volt, és nagy magyar hagyományok vannak ott, például a Hugyecz László tervezte épületek.

Még most is a parti sétányon lehet látni az általa tervezett épületeket, sőt, magyar nyelvű táblák is vannak.

Úgy van. A Fudannak teljes körű képzése van, ha valaki, akkor egy efféle univerzális universitas kellett hogy jöjjön. Az egyetemi modellváltással a kormány megtette a nyomást, hogy tessék, itt van, megkapjátok a pénzt, paripát, fegyvert, lássuk, mit tudtok kihozni belőle. A Fudan viszont hoz egy szívást fölülről. Ha a Fudan elkezdi elcsábítgatni a jobb professzorokat, akkor mindenkinek igyekeznie kell, vagy ha a Fudan behoz jó professzorokat, akkor a többi egyetemnek is el kell gondolkodnia, hogy ha ő tud hozni Budapestre jó embereket, akkor én miért nem tudok? Az én fejemben ez egy nagyon logikus lépés, hogy a nyomás, a lehetőségek odaadása mellett legyen egy fölső szippantás is. Ráadásul itt a kiváló magyar hallgatók mellett külföldiek fognak dolgozni, ezek az emberek itt fognak élni Budapesten, a GDP-hez való hozzájárulásuk elég jelentős lesz, és remélhetőleg afféle nagykövetei lesznek Magyarországnak azok, akik itt tanulnak.

A magyar egyetemek fel vannak készülve egy ilyen nagyágyú megjelenésére, egy ilyen versenytárs megjelenésére?

Én beszéltem rektorokkal, és ők nemzetközi együttműködésben gondolkodnak. Mondok egy másik példát: a Corvinuson voltam kurátor tavaly nyárig, és megpróbáltam behozni professzorokat Dél-Koreából, Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, és nagy nehézségekbe ütköztem, mert a rendszer még nem szokta meg. Egy professzor nem csinál nyarat. Egy ökoszisztémát kell behozni. Ahhoz az kell, hogy ő is hozzon két-három kollégát, és itt is legyen egy fogadó rész. Egy helikopter sem tud leszállni, ha nincsen fogadó rész.

Mi hiányzik? Mi az, ami miatt nem volt versenyképes?

Meglett volna az anyagi háttér, de nagy levegőt kellett volna venni. A társadalomtudományban egy jó nevű professzor ára 200-250 ezer dollár/év, és az csak ő maga. Mellette még kellenek az ökoszisztémába a többiek, és kell, ahol tud landolni, ahol megvannak az itteni kollégák, akik ugyanazt a nyelvet beszélik. Ez egy hosszabb folyamat. A Fudan fölmerülése a horizonton pontosan jó arra, hogy el kelljen gondolkodni.

Mi az elmúlt évek, hónapok tapasztalata a modellváltásról?

Én úgy látom, hogy kialakul egy jó egyensúly szinte mindegyik modellváltó egyetemnél a hallgatók, a szenátus, tehát a tudományos vezetés, a kuratóriumok és a helyi közösségek között, és ez nagyon örömteli. Az, hogy Magyarországon most már két éve az egyetemek jövőjéről beszélgetünk, ez szerintem maga a paradicsom, mert ez a jövőnk. A tehetséggondozás és az elmék kitermelése. Ahogy végignéztem a kurátoroknak a névsorát, ott egyrészt nagyon tapasztalt, másrészt nagyon versengő emberek vannak. Az új rendszerrel egy olyan belső ösztöke lett beépítve, amit senki sem tud befolyásolni, csak a teljesítmény. Erre jön rá szívó hatásként a Fudan. Ezt nem lehet másképp megcsinálni.

A Corvinusnál kuratóriumi tag volt, illetve a modellváltáson dolgozó testület vezetője is korábban, és az volt a terv, hogy 2030-ra Európa legjobb száz egyeteme között tartsák majd számon a Corvinust. Hogy haladnak ezzel a munkával?

A Corvinus kezdte a legkorábban, és szerintem jó úton jár. Össze kell érlelődnie a kuratórium, a szenátus és a tanári kar együttműködésének, hogy teljesítmény is legyen, és el is higgyék, hogy lehetséges. Ez a legnehezebb, hogy elhiggyék. Én úgy látom, hogy a Corvinus megy előre, a többieket kevésbé látom, de a MOME-t látom, az nagyon megy.

Milyen változások látszanak akár a Corvinuson, akár a többi egyetemen? Megindult-e már a versengés?

A léc föl van téve. Azért ez nem jön egyik pillanatról a másikra, ez hónapok, éveknek a munkája. Nem véletlenül a Corvinus is 2030-at mondott. Ez olyan, mint a gyereknevelés: egy babából nem lesz egyszerre húszéves felnőtt.

Hogyan hat a hallgatói létszámra a modellváltás? Például a Corvinusnál az állami ösztöndíj helyett Corvinus-ösztöndíj van, sokaknak fizetniük kell az oktatásért, előfordulhat az, hogy kevesebben jutnak be azok, akik nem tehetik meg anyagilag azt, hogy ott tanuljanak?

Nem, ilyen nem fordulhat elő. Ha valaki kiváló tanulmányi teljesítményt ér el, akkor automatikusan megkapja az ösztöndíjat. Olyan a magyar egyetemi rendszerben nem fordulhat elő, hogy ha valaki kiváló, jól tanul és akar, az anyagi okok miatt ne tudjon tanulni.

Hogy látja, a kuratóriumokban milyen gyorsan tud kialakulni az, hogy egyfajta versenyt vezető csapat legyen a kuratórium, és ne pedig egy irányító, adminisztratív dolgokat végző testület?

Ez szerintem már most is így van. A magyar felsőoktatásban 2000 óta nagyon sok próbálkozás volt, volt gazdasági testület, bevezették a kancellár intézményét, de ezek nem bírtak igazi jogosítványokkal. Most a kuratóriumok valóságos költségvetést, valóságos ösztöndíjakat, valóságos létszámszámokat tárgyalnak meg, és ezért fontos az, hogy sok olyan ember ül a kuratóriumokban, aki az üzleti világból jött. A tervezés nem különbözik semmilyen intézménynél, és én azt látom, hogy ezeknél az egyetemeknél halálosan komoly munka folyik a kuratóriumokban.

Nyitókép: @langpeterphotography
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018