INFORÁDIÓ 
2021. január 25. hétfő
Pál

vályi-nagy istván

dél-pesti centrumkórház

koronavírus

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója beszél az Unilever egy kamionnyi tisztítószer-adományának átadásán a Szent László Kórház előtt 2020. május 8-án. Az Unilever 30 raklap Domestos fertőtlenítőszert adományozott a Szent László Kórháznak, valamint más kórházaknak és bentlakásos intézményeknek.

Vályi-Nagy István: a koronavírus-betegség 7–9. napja a kritikus

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A Covid-19 fertőzés nyomán egy kétfázisú betegség alakulhat ki, amelynek a második szakasza rendkívül veszélyes, az állapot rohamos romlása órák alatt bekövetkezhet – mondta Vályi-Nagy István az InfoRádió Aréna című műsorában. A Dél-Pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója arról is beszélt, hogy az óriási leherheltség mellett nincs idejük az eddigi tapasztalataikat összegezni, de abban biztos, nem fordulhat majd elő, hogy dönteniük kelljen, ki kapjon életmentő kezelést.

Vályi-Nagy István az Arénában
 

Mit tehet a járványnak ebben a szakaszában egy magát egészségesnek érző ember, hogy elkerülje a Covid-fertőzést?

Leginkább a védekezésre fordítsa a hangsúlyt, a már sokszor említett távolságtartásra, illetve a szigorú maszkviselésre, valamint a nagyon gyakori, bőséges szappanos kézmosásra. A betegek akkor segítenek nekünk a legtöbbet, ha nem kerülnek be a kórházba.

Mikor fogjuk látni az intézkedések eredményét?

A fokozatos zárásnak már kezdjük látni a hatásait. A mostani adatok szerint én arra hajlok, hogy inkább egy plató felé közeledünk, kikerülünk az exponenciális terjedés szakaszából, ami mindenképpen jó jelnek tekinthető.

Melyik mutatószámon fogjuk látni, ha a plató fázisában vagyunk?

A napi fertőzési számok stagnálnak, és a halálozási számok sem emelkednek durván. Ezek alapján talán egy stagnálási fázis óvatos optimizmussal előrejelezhető.

Mit kell annak csinálnia, aki úgy gondolja, hogy egy fertőzött emberrel érintkezett?

Ha viselt védőfelszerelést és az általa fertőzöttnek vélt ember is viselt megfelelő védőfelszerelést, akkor egészen kicsi a valószínűsége, hogy ráterjedjen a fertőzés, hiszen ez egy cseppfertőzés a levegőben terjed apró cseppek által, ezért a maszkok nagyjából ezt megakadályozzák. Ha mind a ketten megfelelő maszkot viselnek, akkor öt százalék alatt van az átvitel lehetősége. Ha az illetőnek tünetei lesznek, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulnia. Amíg nincsenek tünetei, addig hiába fordul orvoshoz, mert általában mind a fizikális vizsgálat, mind az elvégzett tesztek negatívak lesznek.

Megfelelő védőfelszerelésen az orrot és a szájat takaró sebészi maszkot értjük?

Igen, hiszen a sebészi maszk a hivatalos védőeszköz. Az orrot és szájat fedő kendők nyilván érnek valamit, de ezek nem bevizsgált védőeszközök, erről nem tudjuk, hogy milyen a pórusnagysága, mennyire gátolja meg a cseppfertőzést.

Vannak, akik szelepes maszkokat használnak. Erről van orvosi vélemény?

A szelepes maszkok jól védik a maszk viselőjét, viszont a szelepes maszkokból kifelé megy a beteg lélegzete, ezért a cseppfertőzést is terjesztheti. Tehát a szelepes maszkok ilyen szempontból nem olyan jók, mint a szelep nélküli maszkok. Viszont az egyéni védekezés számára a beminősített FFP2-es és 3-as maszkok természetesen a legkiválóbbak.

Influenza elleni védőoltást, ha hozzájut valaki, akkor felvegye?

Mindenképpen fel kell vennie az influenza elleni védőoltást, hiszen annál nagyobb baj nem történhet, minthogyha egyszerre kétféle betegséget kap el valaki és kétféle, elsősorban a légzőrendszert érintő betegsége van, akkor fokozott kockázatnak van kitéve.

Szmog van nemcsak Budapesten, hanem nagyon sok magyar településen. Ez növelni fogja a fertőzöttek számát?

A szmog mindenképpen kockázatos, mert a levegőben lévő mikroszkopikus vagy akár látható méretű részecskékből tevődik össze, és ezekhez a részecskékhez hozzátapadhatnak a fertőzött cseppek, amelyeket a betegek belélegezhetnek. Fokozott elővigyázatosságra van szükség.

Majdnem egy éve tart már Magyarországon is a járvány. Mi a tapasztalatuk, mennyire gyors lefolyású általában ez a betegség?

Ez egy bifázisos betegség, és azok a szerencsésebbek, akiknél enyhe tünetek lépnek fel csupán. A bifázisos betegség azt jelenti, hogy van egy súlyos fázisa is a betegségnek, amely egyeseknél kifejlődik. Nem tudjuk ebben a pillanatban, hogy egyeseknél miért áll meg a betegség, míg másoknál viszont bekövetkezik egy súlyosabb állapot, amit citokinviharnak hívunk. Ebben a citokinviharban nemcsak a tüdő és a légutak, hanem a többi szerv is károsodhat, és a végén szervi elégtelenség léphet föl, ami akár halálos szövődményhez is vezethet. Nekünk itt a kórházban az összes tapasztalatunkkal és eddig bevezetett innovációnkkal az a célunk, hogy ez a második fázis a betegeknél ne alakuljon ki, megállítsuk a folyamatot a második fázis kialakulása előtt, és a betegek ne kerüljenek az intenzív osztályra, ahol a prognózis sokkal rosszabb.

Mennyi idejük van az orvosoknak megállapítani, hogy ki tart a második fázis felé? Mi mutatja meg, hogy egy beteg mikortól kezd a második fázis felé menni?

Nagyon fontos, hogy észrevegyük az oxigénszükséglet fokozódását, illetve az oxigenizáció csökkenését. A vérben lévő gyulladásos paraméterek emelkedése, az oxigenizáció csökkenése, a közérzet romlása jelezheti azt, hogy a beteg rosszabb állapotba fog kerülni. Ennek a szoros követése azért is nagyon fontos, mert a beteg rosszabbodása gyakran csak néhány órát vesz igénybe, és a relatíve jobb állapotból kifejezetten rossz állapotba kerülhet. Van még egy paraméter, amit már a tavaszi hullám idején elkezdtünk nézni, ez az interleukin-6 szint, ez egy olyan molekula, amely a gyulladásos folyamatokat irányítja, egy karmester-molekula, amelyhez sok további gyulladásos paraméternek az emelkedése is járul. Az interleukin-6 mérés jelzi a legjobban a betegek állapotromlását.

Mennyi ideig kell általában kórházban maradni ahhoz, hogy az ember biztonságban érezhesse magát, hogy nem fog előfordulni vele az átmeneti enyhülés után a gyors romlás?

Az a tapasztalatunk, hogy általában a fertőzéses tünetek után hetedik, nyolcadik, kilencedik nap következik be a romlás. Ha a betegek ezt az időszakot átvészelik, akkor már a legtöbb esetben nem lehet számítani az állapotromlásra, és fokozatosan javulni fog az állapotuk.

A fertőzés bekövetkeztét egy beteg maga képes érzékelni, vagy mérésen alapuló diagnosztika kell hozzá?

A fertőzés bekövetkezését nem tudjuk sajnos észlelni, csak akkor, amikor a jellegzetes influenza- vagy náthaszerű tünetek jelentkeznek az orrdugulással, felső légúti tünetekkel, izomfájdalmakkal, gyengeséggel, levertséggel és nagyon gyakran fejfájással. Később van egy nagyon tipikus tünet, az ízérzés és szaglás elvesztése. Szinte kizárólag erre a betegségre jellemző, és természetesen átmeneti.

Mennyire kell az influenzaszerű tüneteknek erősnek lenniük ahhoz, hogy egy átlagember koronavírus-fertőzésre gyanakodjon?

Ezt nagyon nehéz megmondani, mert nagyon sok embernél ez enyhe vagy szinte tünetmentes formában zajlik le. Akkor kell résen lenniük a betegeknek, amikor súlyosbodnak a tünetek, nem szűnnek meg maguktól, a szokásos bő folyadékfogyasztás, teázás, aszpirinfogyasztás, köhögéscsillapítás hatása nem kielégítő, és folyamatosan romlik az állapotuk, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és tesztet kell csináltatni.

Az ember elmegy egy magántesztelésre? Vagy miféle tesztet kérjen?

El lehet menni saját költségre magántesztelésre is, de egyáltalán nem biztos, hogy abban az időszakában megy el a betegségnek, amikor értelme van ilyen tesztet csinálni. Egy hamis, álnegatív teszt megnyugtathatja a betegeket, ugyanakkor ezek a tesztek minden alkalommal egy pillanatfelvételt jelentenek a beteg állapotáról. Ha az egyik nap valaki PCR-negatív, attól a másik nap már pozitív lehet.

Mit használnak a kórházakban, hogy biztosan meg tudják mondani, hogy pozitív vagy negatív?

A PCR-tesztet használjuk, mert közel százszázalékosan specifikus a betegségre, és az érzékenysége is közel százszázalékos. A jelenleg forgalomban lévő gyorsteszt olyan értelemben jó, ha pozitív, akkor elhisszük a pozitivitást, de a gyorstesztek körülbelül negyven százaléka álnegatív, és ezek a betegek akár pozitívak is lehetnek, ezért ha a betegnek mégis tünetei és jellemző elváltozásai vannak a szervezetében, akkor mindenképpen PCR-vizsgálattal meg kell erősíteni.

Hogyan dől el egy kórházban az, hogy a beteg a betegsége melyik fázisában miféle kezelést kap, amíg nincsen specifikusan Covid elleni gyógyszer?

Az enyhe betegek kezelése általában favipiravirral történik. Emellett némi szteroidot is elkezdtünk használni, illetve előrehoztuk a plazmakezelés indikációját az enyhébb tünetekkel rendelkező betegekre, mert azt tapasztaltuk, hogy a ovalescens plazma – tehát a fertőzésen átesett betegek plazmája, amit másoknak adunk azért, hogy megszerezzék az immunitást – a súlyos betegeknél már nem kifejezetten hatásos, viszont ha előrehozzuk a betegek plazmakezelését, akkor hozzájárul a gyógyulásukhoz.

Van elég plazmakészítmény?

Van, mióta az Országos Vérellátó Szolgálat is bekapcsolódott a gyűjtésbe. Kifejezetten sok jelentkező van, de a plazmaterápia esetében azt tudni kell, hogy a donorok nagyon részletes kivizsgáláson esnek keresztül, megfelelő mennyiségű és minőségű ellenanyaggal kell rendelkezniük, ezért az első hullám időszaka alatt a plazmadonoroknak mindössze a tíz százaléka volt alkalmas arra, hogy a plazmájával betegeket kezeljünk. Most ez a szám emelkedett, de nem magasabb sokkal, mint húsz százalék.

A súlyosbodás irányába elinduló betegek hány százalékát lehet megállítani favipiravirral és plazmakészítménnyel?

Ezek az adatok feldolgozás alatt vannak, mert olyan döbbenetesen le vagyunk terhelve, hogy ezeknek az adatoknak a teljes kiértékeléséig nem jutottunk el. Azt gondoljuk, hogy még a fertőző osztályon lévő betegek jó részénél, aki időben megkapja a megfelelő kezelést – nemcsak a plazmakezelés, hanem az intelleukin-6-ellenes monokronális antitestkezelést –, a betegség megállítható és nem halad tovább az intenzív osztály irányába.

Van-e már világos összefüggés a betegek általános állapota és a Covid-fertőzés lefolyása között? Mert egyre több olyan információ van, hogy kiváló általános állapotú emberek is nagyon súlyos állapotba kerülhetnek.

Ez így igaz. Valószínűsíthető, hogy a súlyos betegség kialakulása nemcsak az általános állapot, hanem genetikai prediszpozíció kérdése is. Vannak olyan családok, ahol egy lakásban élnek az emberek, és közöttük vannak olyanok, akik nagyon súlyos betegek lesznek, mások a családon belül el sem kapják a fertőzést, vagy rendkívül enyhe tüneteket produkálnak. Nyilvánvalóan van egy genetikai háttér, illetve egy immunológiai háttér, amit a világon mindenütt kutatnak, többek között mi is igyekszünk felderíteni ennek az okát, de még nem sikerült teljes bizonyossággal megmondani, hogy mik ezek. Vannak felderített dolgok, például az alapimmunitás örökletes hibái, az interferonra való reagálás hibái, interferonellenes antitestek, de igazából átfogó választ még erre nem tudunk mondani.

Látják-e az ellátás első vonalából, hogy milyen speciális Covid elleni gyógyszerek jöttek közelebb most?

Nem speciális Covid-ellenes gyógyszer a favipiravir és a remdesivir. Mind a kettőt alkalmazzuk klinikai vizsgálatban. A legutóbb az FDA, az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte egy jelátviteli molekula és a remdesivir kombinációját. Ennek a molekulának és gyógyszernek az alkalmazását már az első hullám idején is bevezettük. Pillanatnyilag azonban speciálisan a koronavírusra ható gyógyszerünk nincsen. A szteroidok, a plazmaterápia, a gyógyszeres terápia, az antitestterápia alkalmazásával, ezek kombinációjával, valamint természetesen a gondos ápolással, az oxigénterápiával és a lélegeztetéssel az intenzív osztályon igyekszünk gyógyítani, illetve megmenteni a betegeket.

Vannak-e olyan, a patikai polcról levehető, nem vényköteles szerek, amelyekre az orvos is azt mondja, hogy van értelme a megelőzésben használni?

A C-vitamin és a D-vitamin mindenképpen. A magyar lakosság amúgy is nagyon aluldozírozott D-vitamin tekintetében, mindenkinek tudnám ajánlani, hogy napi 2000-3000 egység D-vitamint fogyasszon, és C-vitamint is fogyasszon bőségesen. Egyébként különösebb védekezési lehetőség nincsen.

Azt tudják-e már valamivel biztosabban, hogy mikortól nem fertőz egy betegségen átesett ember?

Amikor a PCR-je negatív lett. Vannak olyan betegek, akik hurcolják magukkal a fertőzést. Ezek az emberek csak nem akarnak PCR-negatívak lenni, de ezek a betegek is körülbelül 21 nap után fertőzőképtelenné válnak, és visszamehetnek a közösségbe. Valamilyen oknál fogva ezeknél a betegeknél akár PCR-vizsgálattal is kimutatható a vírus, de ezek általában nem egész és fertőzőképes vírusok, hanem a vírusnukleinsavnak a különböző fragmentumai, töredékei, amelyek még mindig ürülnek a betegből, ezért a PCR-vizsgálatuk pozitív, de már nem fertőznek.

Tudnak-e már többet arról, hogy meddig tart a védettség az újrafertőződés ellen és mitől függ az, hogy meddig tart?

Kásler Miklós miniszter úr vezetésével már az első hullámban alakult egy kutatási konzorcium, amelynek a Nemzeti Népegészségügyi Központ, mi és az OVSZ vagyunk a tagjai, és most együtt fogjuk azt tanulmányozni, hogy meddig tart az immunitás. Mi a kórházban beállítottuk a sejtes és a nem sejtes, tehát a testnedvekben lévő immunglobulinok által közvetített immunitás vizsgálatát, és első lépésben a plazmadonorokat fogjuk vizsgálni, hogy mennyi idő alatt csökken le és múlik el az immunitásuk. Az a tapasztalat, hogy a mostani pandémia elődjei, a SARS- és a MERS-vírusok esetében csak néhány évig tartott az immunitás, de az immunrendszer egy ideig még fog emlékezni erre a fertőzésre is. Az oltásokkal kapcsolatosan pedig nagyon fontos, hogy a különbözőféle gyártási technológiáknál is kimérjük azt, hogy milyen immunológiai, illetve immunogenetikai hatásuk van, tehát milyen mértékű és minőségű védekezést generálnak.

Többféle oltás fejlesztése van már a végéhez közel. Mit gondol, leszünk olyan helyzetben, hogy válogassunk ezek közül?

Én remélni tudom azt, hogy leszünk olyan helyzetben. A befutó oltások közül mindegyik 90 százalék fölötti hatékonyságot jelentett be, és nagyon jó védőhatást fognak biztosítani. Hogy mennyi ideig fog ez tartani, ebben a pillanatban nem tudjuk megmondani.

A kórházból hogy látszik, mikor kezdődhet az első oltási hullám?

Nekem erre befolyásom nincsen, de azt gondolom, hogy minél hamarabb, hiszen az orosz oltás mintái már benn vannak az országban. Ez egy olyan bevált technológia, ahol egy adenovírusba helyeznek be koronavírusgéneket és ennek megfelelő immunogenitása van, úgyhogy ennek az oltásnak mindenképpen működnie kell. A többi, innovatívabb technológiával rendelkező oltásokra az Európai Unió és az ország is bejelentette az igényét, úgyhogy mikor készen lesznek a fázisvizsgálatokkal, akkor ezeket az oltásokat fokozatosan biztosítani fogják.

El lehet azt egyszerűen magyarázni, hogy melyik oltás a biztonságosabb? A hagyományos, már bevált vagy az innovatívabb technológiával előállított oltás?

Mindenhol olyan mértékben a biztonságra törekednek, hogy nem fognak olyan oltásokat behozni, amelyeket nem tartanak biztonságosnak. Csak ezekkel az oltásokkal lesz megakadályozható, hogy széles körű járvány legyen a világon, tehát bízni is kell ezekben az oltásokban. Én azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem lesz kockázatos és mindegyik oltás jó lesz.

Segít-e majd valamit az, hogy egyre többen akarják felvenni a szezonális influenza elleni oltást?

Mi is arra biztatjuk az embereket, hogy vegyék fel az influenza elleni oltást. Ez egy nagyon biztonságos oltás és nagymértékben megakadályozza a súlyos és szövődményes influenza kialakulását. A betegség kialakulását nem teljes biztonsággal akadályozza meg, hiszen évről évre újfajta influenzavírus keletkezik, de a nagyon súlyos, szövődményes tünetek kialakulását általában meggátolja.

Azt mondta, hogy az egészségügyi ellátórendszernek akkor tudunk a legtöbbet segíteni most, ha nem kerülünk oda be. Vannak-e speciálisan veszélyeztetett csoportok, amelyeknek az átlagosnál is jobban kell most vigyázni magukra?

Természetesen vannak ilyen csoportok. Az idősek elsődlegesen veszélyeztetettek, hiszen nekik már számos alapbetegségük van. A cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és keringési rendszer betegségei és leginkább a túlsúlyosság az, amelyik befolyásolja a tünetek súlyosságát, illetve a kezelhetőségét. Sokszor nagy zavarban vagyunk például a nagyon elhízott betegek lélegeztetésével, hiszen őket nagyon nehéz a megfelelő mennyiségű oxigénhez juttatni. A veseelégtelenség, a krónikus tüdőbetegség mind olyan tényező, amely súlyosbítja a Covid-fertőzésnek a súlyosságát, hiszen maga a fertőzés az intenzív osztályra került betegek mintegy húsz százalékában veseelégtelenséghez vezet a több szervi elégtelenség részjelenségeként. Magyarán mondva: annál magasabb a rizikófaktor, minél idősebbek vagyunk, minél jobban el vagyunk romolva, minél többet dohányzunk, minél jobban el vagyunk hízva.

Az ember általános egészségi állapotával függ össze az, hogy a koronavírus-fertőzés nagyon sok szervrendszert képes megtámadni?

A koronavírus-betegség az egész test és a lélek betegsége egyaránt lehet, hiszen a fertőzés megbetegítheti a szerveket. A gyógyulás után pedig nagyon sokáig elesettség, fáradtság, különböző fájdalom, terhelésintolerancia maradhat meg, amit lelkileg nagyon nehéz viselni az embereknek. Ez a vírus komoly betegségkórokozó, és óva intek mindenkit a betegség bagatellizálásától, attól, hogy azt mondják, ez nem is egy komoly veszélyforrás.

Mit tehet a járványnak ebben a szakaszában egy magát egészségesnek érző ember, hogy elkerülje a Covid-fertőzést?

Leginkább a védekezésre fordítsa a hangsúlyt, a már sokszor említett távolságtartásra, illetve a szigorú maszkviselésre, valamint a nagyon gyakori, bőséges szappanos kézmosásra. A betegek akkor segítenek nekünk a legtöbbet, ha nem kerülnek be a kórházba.

Mikor fogjuk látni az intézkedések eredményét?

A fokozatos zárásnak már kezdjük látni a hatásait. A mostani adatok szerint én arra hajlok, hogy inkább egy plató felé közeledünk, kikerülünk az exponenciális terjedés szakaszából, ami mindenképpen jó jelnek tekinthető.

Melyik mutatószámon fogjuk látni, ha a plató fázisában vagyunk?

A napi fertőzési számok stagnálnak, és a halálozási számok sem emelkednek durván. Ezek alapján talán egy stagnálási fázis óvatos optimizmussal előrejelezhető.

Mit kell annak csinálnia, aki úgy gondolja, hogy egy fertőzött emberrel érintkezett?

Ha viselt védőfelszerelést és az általa fertőzöttnek vélt ember is viselt megfelelő védőfelszerelést, akkor egészen kicsi a valószínűsége, hogy ráterjedjen a fertőzés, hiszen ez egy cseppfertőzés a levegőben terjed apró cseppek által, ezért a maszkok nagyjából ezt megakadályozzák. Ha mind a ketten megfelelő maszkot viselnek, akkor öt százalék alatt van az átvitel lehetősége. Ha az illetőnek tünetei lesznek, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulnia. Amíg nincsenek tünetei, addig hiába fordul orvoshoz, mert általában mind a fizikális vizsgálat, mind az elvégzett tesztek negatívak lesznek.

Megfelelő védőfelszerelésen az orrot és a szájat takaró sebészi maszkot értjük?

Igen, hiszen a sebészi maszk a hivatalos védőeszköz. Az orrot és szájat fedő kendők nyilván érnek valamit, de ezek nem bevizsgált védőeszközök, erről nem tudjuk, hogy milyen a pórusnagysága, mennyire gátolja meg a cseppfertőzést.

Vannak, akik szelepes maszkokat használnak. Erről van orvosi vélemény?

A szelepes maszkok jól védik a maszk viselőjét, viszont a szelepes maszkokból kifelé megy a beteg lélegzete, ezért a cseppfertőzést is terjesztheti. Tehát a szelepes maszkok ilyen szempontból nem olyan jók, mint a szelep nélküli maszkok. Viszont az egyéni védekezés számára a beminősített FFP2-es és 3-as maszkok természetesen a legkiválóbbak.

Influenza elleni védőoltást, ha hozzájut valaki, akkor felvegye?

Mindenképpen fel kell vennie az influenza elleni védőoltást, hiszen annál nagyobb baj nem történhet, minthogyha egyszerre kétféle betegséget kap el valaki és kétféle, elsősorban a légzőrendszert érintő betegsége van, akkor fokozott kockázatnak van kitéve.

Szmog van nemcsak Budapesten, hanem nagyon sok magyar településen. Ez növelni fogja a fertőzöttek számát?

A szmog mindenképpen kockázatos, mert a levegőben lévő mikroszkopikus vagy akár látható méretű részecskékből tevődik össze, és ezekhez a részecskékhez hozzátapadhatnak a fertőzött cseppek, amelyeket a betegek belélegezhetnek. Fokozott elővigyázatosságra van szükség.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018