INFORÁDIÓ 
2020. október 20. kedd
Vendel

bata-jakab-zsófia

magyar divat és design ügynökség

divat

design

Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezetője a 360 Design Budapest elnevezésű programsorozat kiállításának megnyitóján az Aulich utcai kiállítóhelyen 2020. október 8-án. A kiállításon huszonnégy magyar és régiós dizájner mutatkozik be.

Bata-Jakab Zsófia: a koronavírus teljesen átalakítja a divat világát is

Az a célunk, hogy bemutassuk a közönségnek, hogy a nemzetközi márkáknak van komoly magyar versenytársuk – mondta Bata-Jakab Zsófia az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Divat & Design Ügynökség vezetője beszélt a milánói divathéten bemutatkozó magyar márkák felkészítéséről, az iparág tízmilliárdosra tervezett mentőcsomagjáról és arról, is, hogy a hazai oktatási rendszer mennyi tehetséges tervezőt bocsát ki.

Bata-Jakab Zsófia az Arénában
 

Az ősz kiemelten fontos a divat és a design világában. Külföldön is erre az időszakra esnek a nagy divatházak bemutatói, itthon is sűrű a naptár: Budapesten zajlott a Central European Fashion Week, a Budapest Design Week, illetve a 360 Design Budapest programsorozat a koronavírus-járvány ellenére is.

Nagyon sűrű volt eddig az őszi időszakunk, megpróbáltunk a divattervezők, valamint a designerek számára ebben a megváltozott helyzetben is megfelelő láthatóságot biztosítani.

Budapest ott van a nemzetközi design-, illetve divatvilág térképén?

A korábbi években már szép helyet sikerült elérnünk ezen a divat- és designtérképen, és az volt az egyik fő célunk, hogy ezt a helyet tudjuk tartani, és eljuttassuk a nemzetközi médiába, influenszereknek, buyereknek az információt, hogy a helyzet ellenére ugyanúgy készülnek az új kollekciók és érdemes Magyarországra, Budapestre figyelni.

A design és a divat szervesen összekapcsolódik. Az ügynökségen belül is csak külön divíziója van a divatnak és a designnak.

Igen, a designdivízióban kifejezetten a formatervezőkkel foglalkozunk, a divatszektorunkban pedig a divat területén mindennel, ami a ruhával kapcsolatos. Viszont nemcsak a tervezőkkel foglalkozunk, négypilléres stratégia mentén építettük fel az ügynökségünket: mind a két divíziónknak központi feladata foglalkozni az oktatásfejlesztéssel és a gyártói stabilizáció elérésével a nemzetközi piacra lépés segítésében, valamint az is, hogy a magyar közönségnek is bemutassuk, hogy milyen tervezőink vannak.

A Magyar Divat & Design Ügynökség kétéves múltra tekinthet vissza. Meg lehet vonni ennek az időszaknak a mérlegét?

Nagyon sok mindennel foglalkozunk már, mind a két területen mind a négy pillérnek megfelelően vannak programjaink, és ez ilyen rövid idő alatt, ennyi program mellett szép teljesítmény. Nyilván nehéz időszakban vagyunk most, azon kell lennie a hangsúlynak, hogy segítsük a tervezőket, valamint a gyártóinkat is, hogy ezt az időszakot túléljék, és lehetőségként tekintsenek erre az időszakra, és az újrarendeződés időszakában jó pozíciót tudjanak elérni.

Szeptember végén zajlott a milánói divathét, és öt magyar márka, öt magyar tervező mutatkozott be egy mentorprogram keretében, ugyanakkor korábban már itt bemutatkozott és azóta még fajsúlyosabbá lett magyar márkák is kivitték a kollekciójukat. Együtt van a mentorálás, illetve a márkák hangsúlyos képviselete is ezeken a divatheteken?

Igen, ez elengedhetetlen. A nemzetközi piacra lépés teljesen más hozzáállást igényel a márkáktól. Nemcsak arról szól, hogy bemutatkoznak, hanem hihetetlen komoly felkészülést is követel tőlük, és ezért hoztuk létre a nemzetközi mentoring programunkat, amit egy nagyon elismert intézménnyel, a Camera Nazionale della Mode Italianával tudtunk megtenni. Ez szervezi a Milan Fashion Weeket, 2018 augusztusában hároméves stratégiai partnerséget írtunk alá, és az együttműködés keretén belül elindítottuk a nemzetközi mentorprogramunkat, hogy felkészítsük a márkákat arra, hogy a nemzetközi piacon megállják a helyüket. Ez az egyik legkomolyabb nemzetközi divathét, ahol ilyenkor a buyerek, a sajtó, a stylistok, az influenszerek legnagyobb része keresi az újdonságot, a friss márkákat, és a megjelenésnek nagyon komoly jelentősége van. A nemzetközi mentorprogramunkban felkészítettük a márkákat arra, hogy mi vár rájuk. A Camera Nazionale della Moda Italiana által biztosított nemzetközi mentorok, akik általában több mint húszéves nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, foglalkoznak a márkákkal, de az előző csapatnak arra is volt lehetősége még a koronavírus előtti időszakban, hogy elutazzon Olaszországba, gyárlátogatásokon vegyen részt, megismerkedjen a textilgyárakkal, kialakítson saját kapcsolati hálót.

Miért érdeke az olasz divatkamarának felkarolni, segíteni magyar tervezőket? Keresik ők is a különleges, sajátos stílusjegyeket?

Igen, nagyon fontos célja a Camera Nazionale Della Modának, hogy minél színesebb, minél változatosabb legyen a repertoár, amit bemutatnak. Nem arról van szó, hogy mi az európai vagy az olasz piacot tűztük volna ki célul, nagyon sok ázsiai, amerikai, vagy más piacról is érkeznek Milánóba szakemberek, és nézik az újdonságot, a friss tervezőket, és ilyenkor adják le a nagykereskedelmi rendeléseiket a következő időszakra a nagy divatházak is.

Akkor ez üzletileg is fontos lehet.

Üzletileg nagyon fontos, kommunikáció szempontjából nagyon fontos, valamint abból a szempontból is, hogy a márkák itthoni stabilizációját is segíti ez a jelenlét.

A visszajelzések tekintetében azért az sem mellékes, hogy ilyenkor ott ülnek ezeken a divatheteken az első sorokban a Vogue, az Elle, a nagy magazinok képviselői is.

Óriási hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezeken a divatbemutatókon, még például a mostani helyzetben is, ezeknek a magazinoknak a képviselői ott legyenek. Most a szeptemberi bemutatón ott volt a Vogue Italia, a Vogue Japan újságírója, de ott ült Sara Maino is, aki a Vogue Talentnek a képviselője, és például ő több márkánkról is posztolt a bemutató alatt. Közel ötven megjelenésünk volt a nemzetközi médiában.

Milánóban bemutatták a kollekcióikat olyan márkák is, amelyek korábban már bemutatkoztak, és például az Abody vagy az Elisian olyan márka, amely már nemcsak itthon, hanem talán már külföldön is jól cseng. Hosszú és rögös az út Budapesttől a milánói kifutóig?

Igen, ebben rengeteg munka van. A folyamatos jelenlét elengedhetetlen, nincs olyan, hogy most bemutattak, és vége, hanem már most újra elkezdődtek a one-to-one meetingek, levonjuk a következtetéseket, megbeszéljük a visszajelzéseket a márkákkal és a mentorokkal közösen. Alapvetően két programsorozat van a Milano Fashion Week alatt, ahol érvényesülni tudnak a magyar tervezőink. Az egyik az állandó kiállításunk, ahol egy héten keresztül folyamatosan kiállítanak a márkáink. Van egy installációnk, ahova bárki a szakmai érdeklődők közül be tud jönni, és meg tudja nézni a magyar márkákat. Ezenkívül van most már egy fix időpontunk a Milan Fashion Week hivatalos programjában, a pénteki napon kollektív fashion show keretén belül mutatkoznak be a márkák. A Camera Nazional della Moda mentoraival arra a döntésre jutottunk, hogy idén a korábbi években Buyer Awardsot nyerő márkáknak, mint az Elysian, az Abody, valamint a Cukovy, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a kollektív fashion show-n a friss, új csapat mellett még ők is bemutassák az új kollekciójukat.

Az Elysian tervezője, Bódis Boglárka közgazdászként diplomázott, és dolgozott is éveken át az államigazgatásban, aztán egyszer csak megnyert egy nemzetközi fehérnemű-pályázatot, és kezdődött valami egészen izgalmas a kreatív iparágban. Szóval a tehetségkutatás is fontos a divat világában, ez is lehet az ügynökség feladata?

Nagyon sok érdekes életút van a tervezőknél, és valóban, fontos feladata az ügynökségünknek, hogy felkutassuk a jövő tehetségeit, ezért például a fiatal, szinte épphogy végzett diplomás tervezők bemutatkozhatnak a Budapest Central European Fashion Weeken, és ebben az évben indítottunk nekik egy mentoring programot is. Az oktatási rendszerből hihetetlen tehetséges tervezők jönnek ki a piacra, viszont még szükség van némi támogatásra az üzleti világban, hogy érvényesüljenek, hogy vezessék a márkájukat. Olyan tudást adunk, amely hidat képez az oktatás és a piacra lépés között, ami utána a jövőben segíti őket, hogy sikeres márka váljon belőlük.

Olaszország egyfajta iránytű a divat világában, egyúttal a kivételes nagy márkák hazája is. Vajon el lehet jutni ezek közelébe, egyáltalán célkitűzés lehet ez?

A nemzetközi piacra lépés nagyon költséges, és nem arra kell gondolni, hogy egy ruhadarabon az árcetli mit mutat, hanem az óriási iparágra, amely mögötte van. Itthon ez az egyik legnagyobb foglalkoztatottságú iparág, 90-100 ezer ember dolgozik jelenleg itthon ebben az iparágban, és 12 ezerre tehető azoknak a kkv-knak száma, amelyek a divat- és designiparban dolgoznak. Nyilván nemzetközi szinteken, főleg Olaszországban még nagyobb számokról beszélhetünk. Van hál’ istennek már olyan márkánk itthon is, amely nagyon jó például szolgál a következő generáció számára, ugyanis a Nanushka az elmúlt néhány évben hihetetlen nagy sikereket ért el, viszont az is köztudott, hogy ezt egy komolyabb tőkebevonással tudta elérni.

A milánói divathét kapcsán olvastam egy interjút egy szakértővel, aki úgy fogalmazott, hogy olyan klasszikus, ikonikus brandet, mint, mondjuk, a Gucci, a Fendi, a Prada, építeni ma már szinte lehetetlen. Ön hogyan látja ezt?

A tradícióval rendelkező márkák olyan országokból származnak, amelyek a teljes divatvilág 80 százalékát adják, ahol nagyon komoly tradíciója van a divatnak, viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon valaha szintén virágzott ez az iparág. Van még mindig szerencsére néhány olyan gyár, olyan márka, amely húsz-harminc éve már működik, óriási hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ezeket megőrizzük és megfelelő kommunikációt biztosítsunk számukra, bemutassuk a magyar közönségnek, hogy a nemzetközi márkáknak van komoly magyar versenytársuk.

Nagyon sok olyan hazai vállalkozás is van, amely bérmunkában dolgozik például olyan nagy cégeknek, mint a Nina Ricci vagy az Yves Saint Laurent, ők is fontos szereplői ennek az iparágnak.

Igen, jelenleg az iparágból származó bevételek 80 százalékát ezek a gyárak adják, nagyon nagy komoly szerepük van ezeknek a hazai gyáraknak abban, hogy a divatipar működik, és nemcsak itthon, hanem nemzetközi színtéren is ilyen kapcsolati hálóval rendelkezünk.

Az ügynökségük rájuk is figyel?

Igen, most indítjuk el a gyártóknak a mentoring programot, valamint az ITM-mel közösen kidolgozunk éppen egy tízmilliárdos támogatási rendszert, hogy a gyártói szektort is kiemelt szektorrá emeljük ebben az időszakban. Ahogy a koronavírus elkezdődött itthon, egyből felmértük az iparági szereplők körében, hogy nekik milyen támogatásra lenne szükségük. A legtöbb válasz arra érkezett, hogy pénzügyi támogatásra, és ez alapján nagyon sok javaslatot megfogalmaztunk a gazdaság újraindításért felelős akciócsoportnak, és már a kora nyári időszakban kiemelt szektorrá nyílvánították a kreatívipart. Ennek a második lépcsőfoka, hogy az ITM-mel közösen elkezdtünk kidolgozni egy tízmilliárdos fejlesztési támogatási csomagot. Előreláthatólag 5 és 150 millió forint között tudnak pályázni a fejlesztést előtérbe helyező gyárak, márkák vagy cégek.

A divat mindig változik, új trendek, új színek, új stílusok, új fazonok jönnek. Vajon a koronavírus-járvány után átalakul a divattal kapcsolatos gondolkodásunk is? Más szempontok szerint vásárolunk, és a ruházati ipar is másként dolgozik majd a következő években, mint korábban?

Rengeteg tanulmány készült arról, hogyan fog átalakulni az iparág, és egyértelműen az a válasz, hogy a mennyiségi fogyasztás a minőség irányába fog eltolódni. Sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a márkák a trendtől, fazontól független ruhadarabok elkészítésére. Több divatház bejelentette, hogy az évi 6-8 kollekció mennyiségét le fogja csökkenteni 2-4-re. Van egy hangzatos szó, amit már jó pár éve hallunk, ez a fenntarthatóság. Ez ebben a helyzetben még nagyobb hangsúlyt kapott a divat világában, hiszen az egyik fontos cél, hogy ne folyamatosan vásároljunk, majd dobjuk el a ruhákat, hanem vegyünk néhány darabot, ami minőségi, ami meghatározó alapdarabja a ruhatárunknak, és azt egészítsük ki.

A vásárlói tudatosság is erősödni fog?

Egyértelműen ez a tendencia várható, már a digitális vásárlásoknál is látjuk, hogy sokkal tudatosabbak a vásárlók, sokkal többet tudnak egy márkáról, a termékkínálatról, és sokkal fontosabb az, hogy átláthatóbbak legyenek a márkák, és ne verjék át a fogyasztókat.

Ez az átalakulás azt is jelentheti, hogy a kisebb, akár kézműves jellegű gyártóhelyek is nagyobb szerephez jutnak a nagyüzemi tömegtermeléssel szemben?

Valószínűsíthetően igen, ennek fontos szerepe lesz a következő időszakban,. Érdekes például, hogy az olasz állam 520 millió eurót biztosított annak idején a Made in Italy mozgalomra, ami nagyon komoly összeg.

Tömegtermelésben Délkelet-Ázsia és Kína az erős, ez azért vélhetően megmarad? Bár a luxusmárkák is előszeretettel gyártattak vagy gyártatnak ebben a régióban.

Ez is át fog rendeződni a következő időszakban, hiszen a koronavírusnál a legnagyobb probléma az volt, hogy az ellátási láncok megszakadtak. Nagyon sok márka gyártatott Ázsiában, és ahogy betört a vírus a világba, leálltak a gyárak, az anyagbeszállítás akadozott, ezért az egyik trend, ami várható a következő időszakban, hogy rövidülnek az ellátási láncok. Az első időszakban készített kutatásunk szerint a válaszadók 45 százaléka szenvedett hiányt olyan alapanyagból, amelynek a behozatala a vírus miatt korlátozott országokba esett, ezt a fajta kitettséget meg kell szüntetni a következő időszakban.

Túl vagyunk már a Budapest Central European Fashion Weeken, tart a Budapest Design Week, illetve ehhez kapcsolódik a 360 Design Budapest. Mit jelent ez a program?

Az indulásunk óta arra törekedtünk, hogy olyan együttműködési lehetőséget találjunk más hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, amely átfogó iparági fejlesztést tud biztosítani, és fontosnak tartjuk azt, hogy olyan szervezetekkel kössünk együttműködési lehetőségeket, amelyeknek szintén nagyon fontos a formatervezők, a gyártók, valamint a forgalmazók közötti információcsere. Harmadik alkalommal csatlakozunk a Budapest Design Week csapatához egy-egy programmal, és most idén szakmai partnerként egy háromnapos rendezvénysorozattal készülünk a Design Weeken belül.

A design mennyire hangsúlyos a mindennapjainkban?

Alapvetően szeretnek az emberek választani, csak arra kell nekünk felhívni a figyelmet, hogy van alternatíva a hazai piacon is, és az is az egyik cél, hogy a megváltozott gazdasági környezetben intenzívebb láthatóságot biztosítsunk a formatervezőknek, valamint felhívjuk arra a figyelmet a fogyasztói oldalon, hogy érdemes megnézni, milyen lehetőségek vannak és sokkal tudatosabban választani hazai tervezők designtermékeit. A kiállításunk egy része kifejezetten arra irányul, hogy bemutassuk a kortárs formatervezők darabjait.

Van ma már Magyarországon tudatos vásárlói rétege a designipari termékeknek?

Ez szépen változik az évek során, és egy ilyen rendezvény, mint a designhét, felhívja a figyelmet a tervezőkre, és arra ösztönöz, hogy még tudatosabbak legyünk. Van már egy tendencia, de ezt erősíteni kell.

A Magyar Divat & Design Ügynökség készített egy kérdőíves felmérést, hogy miként élték meg a járványhelyzetet első hullámát az iparág szereplői. Most vajon a második hullámnál mi lehet a helyzet?

Érdekes a helyzet, mert vannak olyan cégek, amelyek a túlélésért küzdenek, de vannak olyan cégek is, amelyeknek megnövekedett a munkájuk, de ez inkább a kisebb. Ahhoz, hogy pontosabb számokat tudjunk, szükséges egy újabb felmérés, de azért kapunk visszajelzéseket. A helyzet pozitív nem lett, azért szervezünk ilyen programokat, mint a 360 Design Budapest, hogy ebben a nehéz időszakban is segítséget nyújtsunk. Új stratégiát kell készíteni szinte minden cégnek ahhoz, hogy ezt az időszakot átvészelje.

Elindult egy startup program is, szeptember végéig lehetett erre jelentkezni. Látszanak már ötletek, kreatív megoldások?

A HFDA startup programot a tavalyi évben indítottuk el, de annyira sikeres volt, hogy úgy döntöttünk, hogy az idei évben is a Startup Campussal, valamint a High Ventures-szel közösen megszervezzük ezt a programot. A tavalyi évben már sikerült is olyan csapatot választanunk, amely megkapta a 15 millió forintos kezdő támogatást. Azt várjuk, hogy olyan gondolatokat, olyan ötleteket hozzanak a tervezők, amelyek a technológia, a divat és a design összefonódásában jönnek létre. Lezárult a jelentkezés, rekordszámú, több mint hatvan jelentkező csapat van, ebből ki fogjuk választani azt a néhányat, amely utána egy tízalkalmas online képzésen vehet részt. A Demo Dayen néhány percben be kell mutatni ezt az ötletet, és az arra alkalmas csapat a végén meg fogja kapni a 15 millió forint kezdő befektetési ajánlatot. A tavalyi győztes olyan technológiát álmodott meg, amely egy body viselőjének segít a menstruációs fájdalmakat enyhíteni.

A Magyar Turisztikai Ügynökség égisze alatt jött létre az ügynökség. Hogyan látja, a turizmus és a divat összekapcsolható?

A mai napig a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata vagyunk, nagyon fontos célkitűzésünk az, hogy az országimázsba a divat és a design szorosan kapcsolódjon, és ez egy elengedhetetlen kötelék. A turisták kifejezetten szeretnék megismerni az adott országra jellemző ízeket, akár itt gondolhatunk a divatjára, a designjára, látszik is, hogy egyre tudatosabban keresik fel a turisták a divat- és designtermékeket.

Van olyan, hogy divatérzékeny turizmus? Hogy kifejezetten designer termékekért utaznak, mondjuk, Rómába, Párizsba, Londonba, Milánóba és esetleg majd Budapestre is?

A divatturizmus egyértelműen létezik, épp ezekben az országokban, városokban, de mi, Magyarországon nem feltétlenül a divatturizmus világába fogunk becsatlakozni. Nekünk azt kell elérni, hogy az ideérkező turisták találkozzanak ezekkel a termékekkel, ha szeretnének hazavinni az országból egy szeletet, az általában egy kerámia, egy ruhadarab vagy valami kisebb termék. Nekünk arra kell lehetőséget biztosítani, hogy ezekkel a termékekkel a turisták találkozzanak, és hazavigyenek egy szeletet az országból, ami onnantól emlékeztetni fogja őket örökre, hogy hogyan érezték magukat Budapesten vagy Magyarországon.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018