INFORÁDIÓ 
2020. május 25. hétfő
Orbán

erdő péter

húsvét

katolikus egyház

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek misét mutat be a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonának karácsonyi pásztorjátéka után a Batthyány téri Szent Anna-templomban 2019. december 19-én.

Erdő Péter: húsvét üzenete most is az: Ne féljetek!

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A teremtő üzent nekünk a mostani járvánnyal, és ez a helyzet segít megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől – mondta Erdő Péter bíboros prímás esztergom-budapesti érsek az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mi az egyház feladata ebben a válságos helyzetben?

Az a feladata, ami mindig: az emberek üdvösségének a szolgálata, a hit és az élet, az örömhír és a remény szolgálata, ami a segítő szeretetben ölt aztán testet. Most ngyon fontos tartani a lelket az emberekben, hiszen nagyon sokakban bizonytalanság, félelem jelentkezik. Ezekben a helyzetekben is nekünk azt a horizontot kell képviselni, amit a hitünk nyújt. Hogy az ember nemcsak ezen a világon, hanem az örökkévalóságban is hivatással rendelkezik, és Isten örök boldogságra alkotott minket. Ebben a nagy keretben helyezkednek el a földi életnek a nehézségei is.

Ez mekkora nehézségnek számít most?

A történelmet áttekintve azért voltak már járványok. Most az a különleges ebben a járványban, hogy globális, az információk tömegesen áramlanak, az emberek sokkal több mindenről értesülnek, és ugyanakkor tudatosabb az a versenyfutás is, amely a járvány és a tudományos kutatás között folyik. Azért ember az ember, azért helyezett minket Isten a világba, hogy minden képességünkkel harcoljunk a létünkért.

A járványtan szabályait többé-kevésbé értjük és többé-kevésbé be is tartjuk. Az egyháznak milyen speciális szabályai vannak járvány idejére?

Régi időkben először is nagyon fontos volt, hogy a papság ne meneküljön el a járvány hírére. Ki kellett tartania éppen úgy, mint az orvosoknak. Különleges szabály volt, hogy fizikai távolságot kellett tartani. A fizikai érintkezés elkerülése végett az áldoztatásnak különböző formáit engedélyezték. Például meg lehetett azt tenni, hogy a szent ostyát egy papírlapra vagy egy pohárba tette a pap, és abból vette ki később a beteg. A betegek kenetének a kiszolgáltatása sem volt minden esetben kötelező. Amikor viszont mégis valaki kiszolgáltatta, elő volt írva, hogy több mint két méter hosszú rúd végére tegyék az olajos vattát, és, mondjuk, az ablakon keresztül kenjék meg a beteget, ne lépjenek be a szobájába. Még olyan szabály is volt, hogy amennyiben az egészségügyi hatóságok valamit megtiltanak, akkor azt az egyházi liturgikus szabályok felfüggesztésével az egyházi környezetben is meg kell tartani.

Most a kijárási korlátozások lehetetlenítik el a személyes közösségi hitéletet. Ezt hogyan tudják áthidalni?

Ma erre csodálatos lehetőségeink vannak, ezek között az első az, hogy a világhálón ott vagyunk. Rendkívül megnőtt az érdeklődés, nagyon sokan így akarnak bekapcsolódni a közösségi életbe. A plébániáink elkezdtek különböző YouTube-csatornákon közvetíteni szentmiséket, hiszen a papok magánmisét azért mondanak, csak közösségi szentmise nincsen. Aztán az online hittanórák folynak. Elkezdődtek a Biblia-magyarázatok, ez is képanyaggal, hanganyaggal különböző módokon, nagyon megnőtt az aktivitásunk az elektronikus térben, és az emberek erre nagyon pozitívan reagálnak.

Hogyan szokják meg a papok, hogy a hívekkel nincsenek személyes kontaktusban?

Próbálnak a közösségi médiában nagyon sok személyes dolgot is megjeleníteni. Mindenki szereti a saját plébániatemplomának a szentmiséjét, a saját papjának a beszédét meghallgatni, tehát van egyfajta helyi közösségi érzés is,.

Gyónni például lehet a világhálón?

Azt nem lehet, viszont megengedtük a rendkívül helyzetre tekintettel, hogy általános feloldozás kerüljön megadásra. Többen összejöttek hívek és kaptak egy általános feloldozást, ami persze azt is kívánja, hogy meglegyen bennük az elhatározás, hogy majd ha lehet gyónni, akkor külön is meggyónják a súlyos bűneiket. Aztán ha esetleg a szabályok lehetővé teszik, és egy kórteremben többen gyónni akarnak, nyilván nem kell fölsorolni a bűneiket, általános feloldozást lehet adni. Aztán fölhívtuk a hívek figyelmét a tökéletes bánat elindítására, ennek az imádságait is közöltük a neten, ugyanígy a lelki áldozásnak a lehetősége, ami nem azonos természetesen a valóságos szentáldozással, de mégis azokat a kegyelmeket kéri az illető számára. Tehát az egyház hagyományából ezeket a rendkívül helyzetre, a fizikai lehetetlenség helyzeteire szóló megoldásokat ismét a köztudatba beemeltük.

Van az egyház gyakorlatában kifejezetten világjárvány esetére szóló imádsággyűjtemény?

Világjárványra nincs, mert ez egy új dolog, de imádsággyűjtemény van. Például a püspöki kar is adott ki, föltett a honlapjára egy olyan imagyűjteményt, amit a családokban vagy otthon egyedül lévő emberek is végezhetnek, az egyes szent napoknak a tematikája szerint, tehát most a nagyhét és húsvét ünnepkörének megfelelően.

Hogyan oldják meg az oktatást az egyház által működtetett iskolákban?

Alapvetően ugyanúgy, mint az állami intézményekben. Az oktatás online folyik, és ezt a gyerekek nagyon jól tudják követni. A pedagógusok is eléggé benne vannak már ebben a munkában. Most a hitoktatók számára is ez egy új kihívás, de ezt is sikerült megoldani, rendszeressé vált az online hitoktatás.

Az egyházi fenntartású egészségügyi intézményekben el kellett rendelni külön szabályokat?

Kimondott egészségügyi intézményünk kevés van, de ugyanazt a szabályt követik, mint az államiak. Vannak szociális intézmények, ahol rendkívül nagy figyelmet igényel ez a dolog. Az intézményben szokott lenni például rendkívüli áldoztató vagy kápolna, ahol őrizzük az oltári szentséget. Érvényesek a rendkívül szabályok, nem lehet akárhogyan áldoztatni.

A világegyház gyakorlatából látnak olyat, amit Magyarországon még nem alkalmaznak, de érdemes volna átvenni?

Az internet tele van azokkal az ötletekkel és közvetítésekkel, amelyeket különösen a latin országok tagsága posztolni szokott, nem beszélve magának a Szentatyának a szertartásairól, amelyeket láttunk, hogy üres templomban vagy épp a Szent Péter Bazilika előtt végez. Láttunk olyat is, hogy néhány pap kimegy a háztetőre, és ott tart misét vagy mond egy áldást hangosbeszélővel, és az ablakokból a hívek ezt követik. Nálunk azért az életmód egy kicsit más, de van például olyan kezdeményezés bizonyos egyházmegyében, hogy a húsvéti ételszentelést majd úgy oldják meg, hogy kiviszik az ételeket falusi házak elé, és autóval végigmegy a pap, és onnan fogja megáldani az ételeket. Ilyenféle megoldásokat is keresünk.

Hogy fogadják most a hívek, hogy nem lehet összejönni?

Megértéssel, teljes mértékben, és hálásak azért, hogy az egyház sok mindent tesz közvetlenül is, például meglátogatják az időseket, visznek nekik élelmiszercsomagokat. Ez egy különleges módszerváltást kívánt, mert ilyenkor, márciusban mi szoktunk tartani tartósélelmiszer-gyűjtést országosan. Idén pénzadományokat gyűjtöttünk, és ebből szerezték be központilag és teljesen higiénikus módon a tartós élelmiszereket, sőt, fertőtlenítőszereket, maszkokat és egyebet, és ezeket juttatták el juttatják el a rászorulóknak.

Ebben a helyzetben az idősebb papokat is háttérbe kell vonni?

Mindenki háttérben van, hiszen magánmiséket végzünk. Az, hogy papok mennyire hagyják el a lakásukat, ebben lehet különbség, de a szolgálatnak a kötelezettsége azt kívánja, hogy a pap a lakásából kimenjen, át a kápolnába vagy a templomba, ahol elvégzi a szentmisét. Ebben a tekintetben szabad átmenni a másik épületbe, ez nem ütközik egyelőre előírásba.

Ön személyesen hogy éli meg a bezártságot?

Nem tudok sétálni például, viszont rendkívül sok feladatom van, úgyhogy mostanában rövidebbek a napok, mint korábban, mert a számítógépen keresztül részben irodai ügyeket is kell intézni, részben pedig nagyon sok elmélkedést, szentbeszédet, különböző lelki anyagokat kell összeállítani, sőt néha video- vagy hanganyagot is, amit aztán megosztok sok mindenkivel. Ebben az új típusú munkában szinte több a kötelezettség, mint amennyit az idő megenged.

Csinál valamilyen napirendet? Mert sokan azt tanácsolják.

Napirendem nekem mindig is volt, nyilván reggel az ember szentmisével kezd, azután a zsolozsmát elimádkozza, van lelki olvasmány, különböző programpontok, és utána az a munka, amiről beszéltem.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018