INFORÁDIÓ 
2020. június 5. péntek
Fatime

ugron zsolna

irodalom

könyv

Ugron Zsolna, a Várkert Bazár háziasszonya beszél a Családszervezetek I. Adventi Jótékonysági Vásáráról tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Várkert Bazár előtt 2016. november 23-án. A Várkert Bazárban november 26-án megrendezendő rendezvényhez, amelynek fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, már több mint 50 szervezet csatlakozott. A rendezvényt színes családi programok kísérik. A befolyt összeget teljes egészében a daganatos gyermekek gyógyulásáért küzdő Őrzők Alapítvány javára fogják felajánlani.

Ugron Zsolna: Attól félek, hogy már nem tudok írni

Infostart / InfoRádió

Írói pánikrohamom van, nagy levegők után kapkodom, és éppen fuldoklom, mert valahogy azt érzem, ha most nem kezdek el írni valamit, akkor valami kicsúszik a kezemből – mondta Ugron Zsolna az InfoRádió Aréna című műsorában. Az írónő arról is beszélt, hogy miért ír nehezen, és arról is, hogy erdélyi írónak, sőt egyáltalán írónak tartja-e magát. Fontosnak tartja a kutatást, a hitelességet, és azt is, hogy megváltoztassa a nők alkotott történelmi sztereotípiát.

Az erdélyi irodalom mindig nagy jelentőséggel bírt az egységes magyar irodalomban, és bár ön az élete jelentős részét Budapesten töltötte, de erősek az erdélyi kötődései. Mennyiben tartja magát erdélyi írónak?

Erdélyinek tartom magam. Hogy erdélyi írónak-e, ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni. Sokat írok Erdélyről, legtöbb könyvemben felbukkan, de ez talán egy kicsit abból is adódik, hogy a történelmi korok, amiket megidéztem a regényeimben, ott azért elég nehéz kikerülni Erdélyt. Ez kicsit a magánéletem miatt ragadt ez rajtam, merthogy felnőttkoromban hét évig Erdélyben, Székelyföldön egy kastélyban éltem, és ez annyira része lett az én brandemnek, hogy talán emiatt van ez az erdélyi irodalom címke rajtam.

Mennyiben egységes a magyar irodalmi szellemi kör?

Nem tudom, én ebből mindig egy kicsit kilógtam. Egységes, ha olvasóként szemlélem. Ha íróként nézem, akkor nyilván megvannak itt is a belső feszültségek, de behatárol minket a magyar nyelv, kevesen vagyunk, daraboljuk ezt a pár millió olvasót jobbra-balra, de szerintem ennek nincs értelme. Az olvasók mindenhol jó könyveket olvasnak előbb-utóbb. Ha így gondolok rá, akkor szerintem egységes, én egy halmaznak látom.

Az életét mennyire határozták meg a kolozsvári gyermekévek?

Nagyon.

Hány éves koráig éltek ott?

11 éves voltam, amikor eljöttem Erdélyből, és aztán 27 évesen költöztem vissza, és akkor még hét évet éltem Székelyföldön, és aztán megint Budapesten. Kicsit útközben éltem, és talán a mai napig is élek, van egy nagyon erős szellemi, meg érzelmi kapcsolódás Erdélyhez, és ez biztos, hogy a gyerekkorban gyökerezik. Én mindig haza fogok menni Erdélybe.

Ez így volt a húszas évei elején is? Mielőtt az újabb visszaköltözés történt?

Miután eljöttem 11 évesen, utána nagyon sokáig nem is mentem látogatóba sem. Ez nyilván részben volt csak az én döntésem, hiszen gyerek voltam, de amikor elkezdtem visszamenni, tényleg otthonosságérzetem volt. Akkor is, amikor először mentem, és leszálltam Kolozsvár főterén a buszról, és nem találtam haza, pedig a belvárosban laktunk három utcányira. Nagyon megváltozott a város. Az én gyerekkoromban Kolozsvár egy ötvenezres kisváros volt, ma már több, mint háromszázezres. Ennek ellenére volt egy nagyon erős otthonosságérzetem. Én a Királyhágótól már kezdem úgy érezni, hogy hazajöttem. De amikor visszafele jövök, akkor is. Most már így maradok: útközben.

Budapestet mennyire könnyen szokta meg?

Lubickoltam ebben, nekem ez egy nagy kaland volt. Édesapám családja itt élt Magyarországon, és nagyon nagy szeretettel fogadtak. Ez biztos adott egy ilyen biztonságérzetet. Nem volt ezzel kapcsolatban rossz élményem.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018