Könyvpercek magazin

Újra kiadta az Európa Könyvkiadó Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas regényét, a Bíborszínt. Sokan talán Steven Spielberg azonos című filméből ismerhetik a feleségnek eladott kamaszlány drámáját. Seres Gerda kérdezte Kormos Lilit, a kiadó munkatársát.

Az Európai Unió felbomlása utáni világban játszódik Zágoni Balázs regénye, A Gömb. A szerző mégis úgy véli: nem disztópiát írt, és még csak kalandregénynek vagy sci-finek sem nevezné a regényt, noha ezek egyes elemei jól tetten érhetőek a szövegben. A kétrészesre tervezett Fekete fény sorozat Móra kiadónál megjelent első kötetéről Seres Gerda kérdezte Zágoni Balázst.

A Magvető Kiadó zsebkönyvtár sorozatában a héten jelent meg Fejes Endre Rozsdatemető című regénye. A József városban játszódó, 50 év családtörténetét végigkísérő történetről Szegő János szerkesztőt Fehér Anna Magda kérdezte.

A Sárkánytörvény című kötettel folytatódik M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok-sorozata a Kolibri Kiadónál. A Garázs Bagázst is jegyző szerző már a harmadik epizóddal is elkészült, amelyben egyre kalandosabb történetekbe keveredik a három barát: Rilex, a világ legbékésebb Tirannoszaurusz rexe; Kunyi, a szájában lakó keselyű és Barmol, a raptor.

Dean Koontz a misztikus thriller egyik legismertebb írója új sorozatában egy volt FBI-ügynök egyszemélyes nyomozásának történetét írta meg - a korábbiaktól eltérően sötétebb, értékvesztett világot festve. A Jane Hawk-sorozat első kötete a 21. század kiadó gondozásában jelent meg. Seres Gerda kérdezte Farkas Veronika fordítót.

Meg nem valósult álmokról és a kiüresedésről szól Csillag Lajos Túlsó part című kisregénye. A szerző a nihil felől közelíti meg saját generációját, és a tulajdonképpen cselekménynélküli történet belső monológokon, párbeszédeken és emlékezéseken keresztül gondolkodtatja el az olvasót az elszalasztott lehetőségekről. A Fiatal Írók Szövetsége kiadásában megjelent kötetről Rozgonyi Ádám kérdezte Csillag Lajost.

Szuperhős szakszervíz címmel jelent meg egy mesekönyv, ami a gyerekek kórházban töltött idejét igyekszik megkönnyíteni történetekkel és némi pszichológiai iránymutatással arra vonatkozóan, hogy miként érdemes erről beszélni vagy miként lehet segíteni a sérült gyermeknek. Seres Gerda kérdezte a szerzőt, Sárvári Töttös Györgyit.

Egyetlen gyermek címmel jelent meg magyarul Rhiannon Navin első kötete. A regény egy iskolai lövöldözést és az azt követő gyász időszakát meséli el egy hatéves, bátyját elvesztett kisfiú szemszögéből. Az írónő regényét sokan Jodie Picoult műveihez hasonlítják. Seres Gerda kérdezte Kal Pintér Mihály szerkesztőt.

A Szomszéd folytatása és előzménye is Zoltán Gábor két éve megjelent Orgia című regényének. A kötet a tizenkettedik kerületi nyilasok 1944-45-ös tetteit mutatta be a korábbiaknál jóval nyersebb és hétköznapibb formában. A szerző szerint a Szomszéd akár előzménykötet is lehetne, és kevésbé gyötrelmes olvasmány, mint az Orgia. Seres Gerda interjúja.

Tizenhárom különböző mese és köztük két vers olvasható A bohóc és a kismajom, a Marék Veronika mesék-sorozat első kötetében, amelybe óvodásoknak szóló, állatos történeteket válogatott az írónő Kovács Eszterrel, a  Pozsonyi Pagony kiadó főszerkesztőjével. A meséket Pásztohy Panka rajzai kísérik. A kötetről Rozgony Ádám kérdezte Marék Veronikát.

Medgyes Péter neves angoltanár, a neveléstudomány doktora, az ELTE professor emeritusa, volt damaszkuszi nagykövet eddig mintegy 40 könyvet írt, de most először az ünnepi könyvhétre jelent meg utazásairól szóló beszámoló. A Világgá mentem című írás a Corvina Kiadó gondozásában megjelent meg. Fehér Anna Magda kérdezte a szerzőt.

13 kortárs magyar szerző írt novellát Budapestről a Tilos az Á felkérésére. A kisprózák mind a város egy-egy szeletét mutatják be egy kamasz elbeszélő vagy főhős történetén keresztül. A Budapest OFF című kötetről Seres Gerda kérdezte Péczely Dóra szerkesztőt.

Az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol D. Tóth Kriszta Húszezer éjszaka című regénye. Az írónő nem véletlenül adta főhősének a Szomjas Helga nevet, akinek bár látszólag mindene megvan, mégis folyamatosan szomjazza az élvezeteket, űzi a szerelem illúzióját. A szerző szerint a kötet azoknak szól, akik már szembesültek vagy szembesülni fognak a hiányérzeteikkel. A Bookline kiadásában megjelent kötetről Rozgonyi Ádám kérdezte D. Tóth Kriszta írót, újságírót.

Az első dagerrotípia elkészültétől a neoavantgárd korszakon át egészen 1989-ig mutatja be a magyar fotóművészet kiváló alkotóit és emblematikus képeit a Látóhatár kiadó gondozásában megjelent A magyar fotó című album. Pénteki Orsolya író, képzőművész szövegeiben a mesélős és fotótörténeti attitüdőt váltogatva írt érdekes és élményszerű kísérőszövegeket a lenyűgöző képekhez. Seres Gerda kérdezte a szerzőt.

Egymás ellen címmel jelent meg a svéd Fredrick Backman regénye, amely a vidéki hokicsapatról szóló Mi vagyunk a medvék című érzékeny és kiváló opusz folytatása. Seres Gerda kérdezte Moldova Júlia szerkesztőt.

Folytatódik az Utazik a család sorozata - a tavasszal megjelent Dunakanyart bemutató kötet után már nyomdában van a Tisza-tavi kalandról szóló rész is. A Manó Könyvek gondozásában megjelenő kötetek egyszerre szolgálnak úti kalauzként és meseként - mondta a szerző. Csapody Kingát Seres Gerda kérdezte.

Cs. Szabó László irodalmi tárgyú esszéiből adott ki válogatást Hazajáró lélek címmel a Magyar Művészeti Akadémia kiadója. A rendkívüli műveltségű író, kritikus nem csak szépirodalmi alkotásokról, hanem képzőművészetről, történelemről is sokat írt, emigrálása után pedig fontos szerepet vállalt a nyugati magyar irodalom összefogásában. Most egy róla szóló korábbi konferencia előadásai is kötetben olvashatók. Seres Gerda kérdezte Szakolczay Lajos irodalomkritikust, az esszékötet szerkesztőjét.

Elmondani az elmondhatatlant címmel jelent meg Pető Andrea könyve a II. világháború alatti, magyarországi nemi erőszakról. Seres Gerda kérdezte a történészt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát.

Tízrészes tematikus albumsorozatot adnak ki a Fortepan képeiből. A legnagyobb internetes fotóadatbázis csaknem százezer képe közül az első részben Budapest emblematikus helyeit mutatják be. De a továbbiakban lesz szó divatról, presszókról és villamosokról is. Seres Gerda kérdezte Sándor Dávid grafikust, a Fortepan-könyvek kiadóját.

Ez egy gyászkönyv – fogalmazott a Félbehagyott költemények című új verseskötetéről Babiczky Tibor. Azt mondja: sokkal inkább az érzéseire volt jellemző a töredezettség és félbehagyottság, azért a költői formákat igyekezett lekerekíteni. Seres Gerda interjúja.