A monetáris politika területén elérkeztünk egy fontos mérföldkőhöz – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

"A modern Magyarország leghosszabb kamatcsökkentési ciklusában átléptük a két számjegyű tartományt, tehát most már egy számjegyű a jegybanki alapkamat, 9 százalék lett, 100 bázisponttal csökkentettük legutóbb. Amikor a Monetáris Tanács meghozza a monetáris politikával kapcsolatban a döntéseit, akkor soha nem egy adott pillanatra, egy hónapra koncentrál, hanem mindig egy időhorizontot tekint át. Egy kicsit úgy tudnám ezt érzékeltetni, mint amikor ülünk egy autóban, és akkor is messzire ellátunk; nyilván minél közelebbre nézünk, annál pontosabban, de azért látjuk, ha jön egy kanyar, látjuk, ha köd van, ha eső, borús idő, ha az útra koncentrálunk. De a Magyar Nemzeti Bank már bizonyította, hogy mindig is az útra koncentrál" – ecsetelte Kandrács Csaba.

A mostani célkitűzésük, amit kommunikáltak is, hogy júniusig szeretnének megérkezni a 6-7 százalékos tartományba az alapkamatot tekintve, "hiszen ez van összhangban azzal az árstabilitáshoz kapcsolódó pályával, ami biztosítja azt, hogy a stabilitást ne csak elérjük, hanem tartósan meg tudjuk tartani, a pénzügyi piacaink stabilak tudjanak maradni és összhangban legyünk a potenciális, a fenntartható és a hosszú távú növekedéssel, ami azt gondolom, hogy mindannyiunknak a célja".

Tekintettel a dezinflációs hullámra, amely még a korábbi előrejelzésekhez képest is jobban alakult, szerinte lehetővé vált, hogy a 75 és a 100 bázispont közül a 100 bázispont mellett döntsenek, de ez nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlniük.

"Mindig negyedévente van lehetőség egy picit újrakalkulálni, újraértékelni a beérkező inflációs adatokat. Adatvezérelt módban vagyunk, nem változott a középtávú inflációs elképzelésünk, márciusban nyílhat új fejezet" – húzta alá Kandrács Csaba.

Online csalások: egy eset is sok

Az online csalásokról is beszélt, szerinte számos nemzetközi példa van arra, hogy objektív felelősséget ruháznak a bankokra, "legalábbis az első esetben".

"Egyszer hibázhat az ügyfél, de soha többet nem"

mondta az alelnök, és hozzátette, folyamatosan értékelni kell, hogy mennyire szigorú és milyen irányba megy a szabályozás. Kandrács Csaba úgy véli, jelenleg a bankoknál van több olyan eszköz, amellyel meg lehet védeni egy ügyfeleket.

"jó hír az, hogy reagálnak is a bankok, egyre több olyan kifinomult védelmi rendszert vezetnek be" – mondta, és példaként említette, hogy ellenőrzik, az ügyfél milyen sebességgel adja meg a számlaszámát, milyen címről lép be, és ha valamilyen anomália észlelnek, akkor azonnal megállítják az utalást.

A Magyar Nemzeti Bank sem tétlenkedik, már ki is fejlesztett egy központi visszaélésszűrő rendszert, amely mesterséges intelligenciával a teljes pénzforgalmat vizsgálva anomáliákat, mintákat keres, amelyek gyanúsak, a vizsgálati eredményeket pedig visszajuttatja a bankoknak, mivel alapvetően náluk van a felelősség is, hogy ne történhessen csalás.

Kandrács Csaba úgy látja, a bankok ma már mindent megtesznek a csalások ellen, és azt is felismerték, hogy jobb, ha az információkat megosztják egymással, hiszen közös érdekük a csalókkal szembeni fellépés.

A jegybank alelnöke szerint viszont csalásból az egy is sok, a nullára csökkentés az MNB célja, "nem lehet más, mert egy állampolgár elvesztett vagyona is óriási károkat tud okozni".