eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Panorama of foggy or misty morning over european city Budapest, Hungary. Landscape of big old town with gothic or neo gothic architecture at sunrise or sunset in summer. View from above. No people
Nyitókép: undefined/Getty Images

A fővárosi szinthez közelítenek a vidéki egyetemi városok ingatlanárai

A tavalyi év végére ugyanakkor már megállt az egyetemi városokban az ingatlanárak növekedése.

Megtorpant a tavalyi év első felében jellemző ingatlanárak növekedése az egyetemi városokban 2022 második felére – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből.

Mint írták, a magas hitelkamatok miatt lett alacsonyabb a kereslet az otthonok iránt tavaly az év második felétől, ami az árakban is stagnálást hozott. Ennek ellenére a lakások ára 2021 negyedik és 2022 negyedik negyedéve között 18,7 százalékkal emelkedett. A piac gyengélkedése azonban az idei év első félében is folytatódott, így egyelőre úgy tűnik, hogy megtört a jelentős növekedés trendje. Ezt jelzi, hogy a bérleti díjak országosan 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között több mint 23 százalékkal nőttek, azóta pedig az idén nyár eleji adatok szerint további több mint 7 százalékkal.

Budapesten az országoshoz hasonló tendencia volt megfigyelhető: 2022 augusztusában az előző év azonos időszakához képest csaknem 25 százalékkal kellett többet fizetni a bérleményekért, és azóta szintén több mint 7 százalékkal emelkedtek.

A fővárosban a népszerű, egyetemekhez közeli helyek helyett az olcsóbb alternatívát jelentő külső területeken – a Magdolna-negyedben, a József Attila-lakótelepen vagy Újpesten is – megközelítették vagy meg is haladták a 700 ezer forintot a négyzetméterárak tavaly. Az egyetemek környéki, de nem belső területeken pedig szinte alig találni ingatlant 800 ezer forint alatti négyzetméteráron, sőt

átlépték az egymillió forintot a fajlagos árat az I. kerületben, az V. kerületben, Belső-Terézvárosban, a Corvin-negyedben, Ferencváros rehabilitációs területein, Kiszuglóban, illetve Kelenföldön is.

A vidéki települések közül Veszprémben és Debrecenben a négyzetméterárak közelebb került a fővárosi legolcsóbb vizsgált környék áraihoz. Utóbbi két városban körülbelül 640, illetve 620 ezer forintot kellett adni egy lakás négyzetméteréért, de meghaladta a 600 ezer forintot az átlagos fajlagos ár Győrben is, ahol szintén jelentős volt a növekedés.

Szegeden is átlépték a négyzetméterárak az 500 ezer forintot (545 ezer forint) és Gödöllőn (533 ezer forint), valamint megközelítették ezt a szintet Pécsen is. Az ingatlanárak viszonylatában az egyetemi városok közül az előző évekhez hasonlóan

Miskolc számított a legolcsóbbnak, ahol 350 ezer forint körül mozogtak a fajlagos átlagárak.

Az MBH Index elemzői megvizsgálták azt is, mikor térül meg, ha az egyetemre készülő diáknak bérlés helyett lakást vásárol a család, ha a megvásárolt lakás legalább egy szobáját kiadják. A minimum idő, amelyet az adott lakásban el kell tölteni ahhoz, hogy a vásárlás és bérlés költsége megegyezzen, Pécsen már 4,5 év is lehet, ezután már megtérülhet az ingatlanvásárlás. Debrecenben és Miskolcon is gyorsabban megtérül a befektetés, mint Budapesten. A fővárosban inkább már öt évnél hosszabb távú befektetésként értelmezhető a lakásvásárlás.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×