eur:
393.78
usd:
365.21
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Businessman holding smartphone and showing holographic graphs and stock market statistics lost profits. Concept of growth planning and business strategy. Display of bad economy form digital screen.
Nyitókép: A. Martin UW Photography/Getty Images

Kétli a GKI, hogy tíz százalék alá kerül az infláció az év végére

A gazdaságkutató megfogalmazása szerint a magyar gazdaságpolitikánál továbbra is maradnak az ellentmondások.

A GKI most kiadott negyedéves prognózisa szerint a magyar GDP 2023-ban fél százalékkal visszaeshet – a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol, a jegybank 0-1,5 százalékossal – idézi a Hvg.hu a gazdaságkutató közleményét. Pesszimizmusukat az a feltételezés indokolja, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik – emiatt az infláció lassítása és az EU-pénzek megszerzése is késedelmet szenvedhet, ami tetézi a külső bizonytalanságok és a politikai elszigetelődés miatt így is rossz helyzetet.

Mint írják, a magyar gazdaságpolitikánál továbbra is maradnak az ellentmondások: „az egyszerre nyomott fék- és gázpedál”, vagyis az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme „a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet” – írják.

A gazdaság helyzetét befolyásoló tényezők közül a gazdasági várakozások némi javulást mutatnak, a fogyasztás azonban továbbra is csökken –

a tavalyi 6 százalékos bővülés után 3 százalékos visszaeséssel számolnak.

Csökkenhet a beruházási ráta is, de még mindig 27-28 százalékos maradhat GDP-arányosan, ami az egyik legmagasabb az EU-ban, köszönhetően a nagy céges beruházásoknak. Így 2023-ban a magyar gazdaság kényszerűen exportvezérelt pályán halad, a belföldi felhasználás, ezen belül a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is visszaesik – áll az összefoglalóban, amelyben kiemelik, a legdinamikusabb ágazat a mezőgazdaság lehet, ahol négy év visszaesés után jöhet némi visszapattanás. Összességében az export minimális, 2 százalékos növekedését és az import csökkenését vetítik előre.

A munkanélküliségnél a 2022-ben 3,6 százalékos arány növekedését, 4,2 százalékos rátát prognosztizálnak, hozzátéve, teljesen irreális az a kormányzati terv, hogy félmillió fővel növekedjen a foglalkoztatás.

Mint olvasható, a GKI szerint a 2023. évi költségvetés számos feszültséget tartalmaz. A bevételi előirányzat teljesítése a tervezettnél gyorsabb inflációt feltételez, ami a kiadási oldalon a már „betervezett” gondok vészes felerősödéséhez, kezelésük esetén elkerülhetetlen többlet-kifizetésekhez vezethet. Kérdéses az EU-transzferek beérkezésének mértéke és időpontja. Ezért a GKI a tervezett 3,9 százaléknál magasabb, 4,7 százalék körüli hiányt valószínűsít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, a tavalyi 72,9 százalék után idén 70 százalék körüli arány várható.

Ami az inflációt illeti, a GKI úgy számol, hogy a tavalyi átlagosan 14,5 százalékos szint

19 százalékra nőhet.

Ez az MNB becslésének a felső határán van (a jegybank 15-19,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulál), a gazdaságkutató egyben kételkedik abban is, hogy az év végére elérhető az egy számjegyű infláció.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×