A GKI konjunktúraindexe most már ötödik hónapja emelkedőben van. Márciusban a fogyasztói várakozások jelentősen emelkedtek, az üzleti szektoré is markánsan, de azért az előbbinél kevésbé. Ennek hátterében az áll, hogy miközben az ipari és szolgáltató cégek várakozásai javultak márciusban, az építőipari és a kereskedelmi cégeké viszont romlott - mondta az InfoRádióban Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a fogyasztói bizalmi index javulása relatív, ugyanis ennek a révén sikerült csak elmozdulni a Covid-járvány kialakulásakor bekövetkezett pániknak megfelelő szinttől.

"Februárban még körülbelül olyan szinten állt a fogyasztói bizalmi index, mint ahogy 2020 tavaszán, az általános pánik idején. Most ehhez képest érezhetően kedvezőbb a helyzet, de azért

ez még nagyon erős pesszimizmust tükröz.

A lakosságnak a munkanélküliségtől való félelme, illetve az inflációs várakozása egyaránt csökkent márciusban, és javult a magyar nemzetgazdaságnak a perspektívájáról alkotott véleménye – tehát ezek javuló tendenciát mutatnak. A megkérdezettek úgy érezték, hogy a pénzügyi helyzetük is kedvezőbb, mint februárban volt, és a megtakarítási lehetőségeiket is valamivel jobbnak látták, sőt a nagyértékű fogyasztási cikkeknek a vásárlási lehetőségét is."

Az üzleti szektort tekintve az ipari és szolgáltató cégek várakozásai jelentősen javultak, ugyanakkor az építőiparban és a kereskedelemben a várakozások nemhogy javultak volna, hanem romlottak. Ennek okaként Karsai Gábor közölte: az építőipari a kereskedelem szorosan összefügg az építőipar esetében a beruházások, a kereskedelem esetében a fogyasztás alakulásával, és ezen a két területen idén visszaesés várható. Ugyanakkor az ipar és a szolgáltatás részben exportra termel – az ipar esetében ez meglehetősen nyilvánvaló, de a szolgáltatásnál is van több olyan ágazat, mint a turizmus vagy a szállítás, amelynek nagyon jelentős az export teljesítménye.

"Sőt a magyar szolgáltatás-külkereskedelemnek egy elég jelentős aktívuma van és ennek a nagy részét ez a két szektor éri el. Tehát valószínű az, hogy azok az ágazatok, amelyek a külső piacokhoz kapcsolódnak, optimistábbak, míg azok, amelyek kifejezetten a belföldi piachoz kötődnek, a pesszimistábbak."

Az építőiparban borúlátóbbak

Már csak a cégeknek bő negyede akar árat emelni, míg tavaly augusztusban ez az arány még kétharmad volt – idézte a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felméréséből a hvg.hu. A többi üzleti ágazatnál borúlátóbb építőiparban a cégek leginkább attól félnek, hogy a jövőben nemigen lesz új munkájuk, ezért a legtöbben áremelésen gondolkodnak.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe (mely a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik) bár márciusra nagy mértékben emelkedett, még mindig -43,8 ponton áll. Ez annyit jelent, hogy még mindig jóval többen várják a dolgok negatív irányba való mozgását, mint azt, hogy jobb lesz a jövő.

A kereskedelmi bizalmi index márciusban kéthavi emelkedés után csökkent, míg a szolgáltatói szektorban a februári hatalmas ugrás után márciusban is emelkedést mért a GKI, így az iparág bizalmi indexe egyetlen ágazatként ismét a pozitív tartományba került.