2022-ben nőtt az államadósság devizaaránya, miközben az ország eladósodottságának mértéke csökkent – mondta az InfoRádiónak Beke Károly, a Portfolio elemzője.

„A GDP-arányos államadósság csökkent, ugyanakkor a nominálisan számított államadósság nem meglepő módon emelkedett 2022-ben. GDP-arányosan két dolog befolyásolja alapvetően az adósságot:

• az egyik az adósság összege, maga a nominális államadósság,
• a másik pedig a GDP összege, ami pedig a gazdasági növekedésből, illetve a GDP-deflátorból, nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy a gazdaság inflációjából tevődik össze”

– magyarázta az elemző.

Rámutatott, hogy tavaly a gazdasági növekedés erőteljes, az infláció is kifejezetten magas volt, emiatt pedig a GDP nominális összege jelentősen emelkedett, ehhez képest pedig nyilván csökken az a GDP-hez viszonyított adósság aránya. Mégpedig a Varga Mihály pénzügyminiszter által közöltek szerint a GDP 73,5 százalékára – tette hozzá Beke Károly.

Viszont az államadósság devizaaránya emelkedett.

„Ez két tényezőnek volt köszönhető,

• egyrészt az új devizakötvény-kibocsátásoknak,
• másrészt pedig a forint gyengülésének, hiszen az év végére egy kicsit erősödött a magyar deviza, de így is nagyjából 8 százalékos gyengüléssel zárta az évet az euróval szemben tavaly, és ez megjelent az államadósság devizarészarány abban is”

– ecsetelte Beke Károly.

Ennek folyományaként az Államadósság Kezelő Központnak a korábbi 25-ről 30 százalékra kellett emelnie azt a benchmarkot – ebben az esetben tulajdonképpen limitszintet –, ami az államadósság deviza részarányának maximális mértékét meghatározza. Sőt, már az év végére átléphette a korábbi határt ez a szint, kicsivel 25 százalék fölé emelkedve.

Az elemző emlékeztetett, hogy

tíz éve nagyjából 40 százalék körüli volt a magyar államadósság devizaaránya, korábban az 50 százalékot is megközelítette.

„A mélyponthoz valamikor 2020-ban ért, 15 százalék környékén, és az elmúlt két évben megint emelkedett az államadósság devizarészaránya. Várhatóan az idén is nőni fog, ezt vetíti előre a most 30 százalékra megemelt limit is” – mondta Beke Károly. Hozzátette, az Államadósság Kezelő Központ idei finanszírozási tervében is az szerepel, hogy emelkedni fog a devizaadósság részaránya, tehát nettó devizakibocsátásra számíthatunk.

Az adósságkezelő októberi tájékoztatásában még 24 százalék alatti devizaarányról írt. A terv szerint a költségvetés adósságán belül a devizaarány idén 28 százalék közelébe emelkedik.