Tavaly alakult meg a hidrogénszövetségek nemzetközi szervezete. Olyan országok léptek be, amelyek vagy érdekeltek a hidrogén előállításában, mint Chile vagy Ausztrália, vagy pedig a felhasználásban és a gyártásban, elsősorban az európai országok és Kína – magyarázta Lepsényi István. A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke szerint az a jelentősége az együttműködésnek, hogy a legjobb tapasztalatokat tudják így megszerezni.

A világszervezetnek jelenleg a koreai szövetség az elnöke, ez azért bír jelentőséggel bír, mert Dél-Koreával szorosak a kapcsolatok, az elektromobilitás után a hidrogén területén is szorosabbra fűzhetik a kapcsolatokat. Dél-Korea élen jár a hidrogén hasznosításában, például a világ legnagyobb, több mint harminc megawattos hidrogénnel működő erőműve is ott van.

A magyar hidrogénipar is tud tapasztalatok átadni a nemzetközi szövetség tagjainak, mert az elnök szerint Magyarországon nagyon érdekes kísérleti tevékenységet folytatnak akadémiai kutatóintézetek és egyetemek, például az üzemanyagcella fejlesztése területén vagy hogy hogyan lehet a robbanómotorokban a hidrogént felhasználni.

"Nagyon fontos nemcsak a hidrogén előállítása és hasznosítása, hanem a szállítása és tárolása.

Magyarországon a gázhálózat igen kiterjedt, bizonyos elemeit fel tudunk használni hidrogén szállítására, illetve a kiürülő földgázmezők valószínűleg alkalmasak lesznek nagy mennyiségű hidrogén tárolására. Ezzel kapcsolatban is folynak a kísérletek" – mondta Lepsényi István.

Európában már egyértelműen megkezdődött a hidrogén felhasználása, elég sok személygépkocsi van, már jöttek tehergépkocsik, működnek vasúti szerelvények, több helyen használják az erőművekben is. "Európában már nagyon előrehaladott a hidrogénfelhasználás, de az elvárt szinttől még messze elmaradunk" – mondta a szakember.

Az energiaválság nagyon erősen hatott Európában a hidrogéniparra is, és óriási összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ebben az évben már nagy mennyiségű importhidrogénnel számolnak Európában. "Összességében 2050-re határozta meg a párizsi klímakonferencia a fosszilis energia kivezetését a gazdasági életből. Mindenki azt becsüli, hogy

a mostani nagyon kritikus helyzet legalább tíz évvel korábbra hozza a célkitűzést"

– mondta az elnök.

A hazai hidrogén ökoszisztéma már kiépülőben van, hiszen az első néhány elektrolizáló hamarosan beindul, folyik a töltőállomások előkészítése. Magyarországon egy ideiglenes töltőállomás van és ebben az évben tovább négy létesítésének az előkészítési munkáit kezdik meg.

Itthon is a megújuló energiaforrásokból állítanak majd elő zöld hidrogént, és Lepsényi István szerint elsősorban ipari célokra kell gyorsulnia felhasználásnak, illetve ezzel párhuzamosan nálunk is beindul a mobilitási felhasználás. A lakossági fűtésben történő felhasználása csak néhány százalékban képzelhető el, esetleg kis mennyiségben bekeverve a földgázba – tette hozzá.

A mobilitás területén a leggyorsabban nagy mennyiségben a közúti közlekedésben jelenhet meg a hidrogénfelhasználás, elsősorban a nehéz tehergépkocsiknál, de ugyanez a helyzet a közösségi közlekedésben, ahol a buszközlekedés is meg fognak jelenni a hidrogénes járművek, és néhány éven belül a MÁV-nál is beérkeznek az első hidrogén szerelvények.