Infostart.hu
eur:
373.95
usd:
340.13
bux:
138302.93
2026. november 20. péntek Jolán
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart a klímabarát települések szövetségével folytatott egyeztetéséről Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2022. szeptember 5-én. A kormány egyértelműen elkötelezett amellett, hogy Budapest, Miskolc és Pécs a lehetőségekhez képest sikeresen tudja előkészíteni a klímasemlegessége érdekében tett vállalásait.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Navracsics Tibor reméli, a karácsonyfa alatt már ott lesznek az uniós források

Reális célnak tartja az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, hogy november-decemberig Magyarország hozzáférjen a 2021–2027-es kohéziós támogatásokhoz, illetve a helyreállítási alap neki járó részéhez. Navracsics Tibor, ha rajta múlna, az uniós hitelt is lehívná.

Navracsics Tibor szerint a 2021–2027-es felzárkóztatási pénzek esetében könnyebb a helyzet, mert ezek kapcsán csak az Európai Bizottsággal kell megállapodni és a jogállamisági eljárásban vállalt 17 intézkedésen túl már nem jöhetnek újabb elvárások.

„A helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az Európai Bizottság csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – fogalmazott a miniszter az Index-nek adott interjúban.

A tárcavezető a többi között azt is hozzátette, hogy az EB jelezte, hogy a helyreállítási alap tárgyalásainál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdésekre is válaszolnia kell hazánknak, ezt is a vizsgálat tárgyává akarják tenni. Ezzel együtt úgy fogalmazott, hogy a helyreállítási programban lehetőségként ott lévő 9,6 milliárd eurónyi hitelkeretet is lehívná, mert „folyamatosan változik a gazdasági környezet, egyre kevesebb olcsó finanszírozási csatorna érhető el, így ez a kölcsön kedvező kondíciói miatt vonzó opció lehet számunkra”.

Miközben a hitelprogramot elegendő legkésőbb jövő augusztusig kérni, addig a támogatási lábnál (5,9 milliárd euró) annál inkább sürget az idő, hiszen ha december elejéig nem adja rá áldását az Európai Bizottság a megszabott mérföldkövek láttán (amiben az említett igazságügyi átalakítások is benne lennének), akkor nem lesz idő év végéig a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak jóváhagynia a programot és így a támogatások mintegy 80-85 százaléka végleg elveszne Magyarország számára.

Ami a felzárkóztatási forrásokat illeti, ami esetében nem kevesebb mint 21,7 milliárd euró a tét, Navracsics Tibor bizakodóbb. Mint fogalmazott, erős alap volt azzal érkeznie az Európai Parlamentbe, hogy itthon az Országgyűlés kedden megszavazta azokat a törvényeket, amiket a Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtottak be. Ezen a téren az első és legfontosabb, hogy autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság. „Erre építve politikai ellenfeleim elé állhattam, hogy Magyarországban meg lehet bízni, mert nemcsak a vállalásokban, hanem a teljesítésben is menetrendszerűen hozza az eredményeket” – mondta.

A következő nagyobb fordulópont november közepe lesz, amikorra a hatóságnak már ténylegesen is fel kell állnia.

„Hiszünk az általunk elvégzett munka minőségében, ezáltal pedig az európai bizottság pozitív elbírálásában” – tette hozzá.

A Portfolio közben arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogállamisági eljárás kapcsán a tagállamokat tömörítő Tanács várhatóan megadja majd jövő héten a plusz két hónapos „bizonyítási határidőt” a magyar kormánynak, így tehát az eljárásban javasolt pénzügyi szankciókról csak a karácsony előtti napokban dönt majd a testület. Navracsics Tibor összességében abban bízik, hogy novemberben–decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudják írni a megállapodást, azaz a karácsonyfa alá már oda tudják tenni az uniós forrásokat.

Az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a 2021–2027-es uniós ciklus beindítása mellett a 2014–2020-as programozási időszakról is szót ejtette, valamint beszélt arról is, hogy szükséges-e módosítani a beérkező EU-pénzek kapcsán a tervezési, illetve technikai átszámítási árfolyamot, ami korábban 350-ről 375-re emelkedett, hiszen most pedig már jóval 400 felett jár az euró árfolyama.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×