A World Nuclear Association adatai szerint Oroszország uránérctartaléka a világon rendelkezésre álló mennyiség 8 százaléka. Ezzel a világ öt legnagyobb uránérckészletekkel rendelkező országához tartozik, és atomfegyvert is birtokol – írja a vg.hu.

Az atomerőművek építésében is a világ élén járnak az oroszok: 2012 és 2021 között tizenöt erőmű építését indította el a Roszatom külföldön. A nyomottvizes PWR technológiára épített oroszországi megoldást, a VVER-t tizenegy ország használja, köztük Magyarország is. Emellett Egyiptom, Törökország és Argentína is oroszországi atomerőműveket tervez építtetni.

Oroszok a nukleáris üzemanyag előállításban

Az ország kereskedelmi célokra is különféle dúsítási fokú uránt kínál a világpiacon. A legelterjedtebb, ipari méretekben alkalmazható módszert használja: a gáznemű urán-hexafluoridot (UF6) roppant sebességgel, percenkét tízezer fordulatnál gyorsabb centrifugákban pörgetik. Szintén nagy jelentőségű U-235 nukleáris fűtőanyag, ami legalább 90 százalékosra dúsítva atomfegyver-alapanyag. A másik izotópot, az U-238-ast páncéltörő fegyverek lövedékeiben vagy harckocsi-páncélzatokban hasznosítják.

A világ egyik legnagyobb nukleáris üzemanyagot előállító cége, a TVEL székhelye is Moszkvában található.

Az adatok szerint

Oroszország adja a világ nukleáris fűtőanyagának mintegy negyven százalékát.

Kiépített urándúsító kapacitásai megközelítik a világon rendelkezésre álló összkapacitás ötven százalékát.

A cég száz polgári célú atomreaktort lát el különféle minőségű, 3,6–25 százalékos U-235-ös dúsítású nukleáris fűtőanyaggal. Paks 1 és vélhetően Paks 2 is a TVEL fűtőanyagát használja. Az ukrajnai konfliktus nem befolyásolja az magyar atomerőmű működését: Paks 1 évekre elegendő fűtőanyaggal ellátott, és a kiégett fűtőelemek akár fél évszázados tárolása sem okoz gondot.

Leválás az orosz vállalatokról

A Roszatom, amelyet a világ egyik legnagyobb atomenergia-vállalataként ismernek, nyomottvizes reaktorokra specializálódott. A világon működő összes reaktor mintegy kétharmada ezen az elven működik, a pittsburghi Westinghouse pedig a forró vizes reaktorok fő gyártója.

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió szankciós politikájának részévé akarják tenni az oroszországi atomenergia-iparról való teljes leválást. Megoldásként a Westinghouse már jelentkezett, hogy vállalja a korábban a TVEL által gyártott-szállított reaktorfűtő elemek kidolgozását, és átvegye az oroszok ellátó szerepét. A Westinghouse a Kelet-Közép-Európában működő orosz gyártmányú erőművekhez szállítana fűtőelemeket.

A szakemberek szerint viszont a Westinghouse-nak nincs meg a szükséges tapasztalata a nyomottvizes reaktorokhoz való üzemanyag gyártásában. A cég már jelentkezett Ukrajnában, hogy az oroszországi gyártmányú ukrán erőművek és a zaporizzsjai atomerőmű fűtőanyag-átállási és -ellátási gondjait megoldja. Azonban a zaporizzsjai atomerőmű leállt, és az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló további három atomerőmű működéséről sincsenek megbízható információk.

A Westinghouse vállalásait ráadásul megkérdőjelezi a cég háttere, kalandos közelmúltja, a többszörös tulajdonos- és koncepcióváltás. Korábban négy atomerőmű építésébe kezdett az Egyesült Államokban kipróbálatlan, új reaktortípussal, aminek hatalmas költségtúllépés és évtizedes lemaradás lett az eredménye.

Ezzel szemben Oroszországban sok év alatt, erős kormánytámogatással hatalmas háttéripart építettek ki az atomenergia felhasználásában. A Roszatom nemcsak erőműveket gyárt, hanem a TVEL révén a működésükhöz szükséges fűtőanyagot szállítja. Megoldja a kiégett fűtőelemek rövid és hosszú távú tárolását, elvégzi a szükséges háttérellenőrzést, sugárzásmérő eszközöket is készít az ellenőrzése alatt álló NPP Doza vállalatban. Hivatalos statisztikák szerint Oroszországban 136 ipari szervezettségű részben mélyen, kőzetbe ágyazottan és 1466 ideiglenes sugárzóanyag-tároló működik.

Veszélyben van-e a hadműveleti területen álló zaporizzsjai atomerőmű? Hogyan csökkenthető műszakilag a kockázat? Az európai áramfogyasztás hány százalékát biztosítja ma, és hogyan enyhítheti az európai energiaválságot az atomenergia? Ezekről a kérdésekről is beszélt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában: