A szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd rezsivédelemért felelős kormánybiztos kihirdette, hogy a rezsicsökkentés augusztus 1-jétől csak az átlagos fogyasztásig szintig jár, az a fölötti részért piaci árat fizet a lakosság gázra és villanyra is.

A rezsicsökkentett energiafogyasztási szint fogyasztási helyenként (tehát nem személyenként) a következő:

• 210 kWh/hó, évi 2523 kWh áramfogyasztás
• 144 köbméter/hó, évi 1729 köbméter gázfogyasztás

Három vagy több gyereket nevelő családoknál 600 köbméterrel magasabb az éves gázlimit, vagyis 2329 köbméter, és minden további gyerekkel 300 köbméterrel nő a határ az érintett családoknak. (A villanynál nincs ilyen kompenzáció, ami azért érdekes, mert racionális azt gondolni, hogy a fűtést kevésbé befolyásolja a létszám, mint az áramot, hiszen több ember több mosást, elektromos eszközt, világítást igényel.) Az nem világos, hogy ha több család osztozik egy gázfogyasztási helyen, mondjuk két háromgyerekes, akkor ott a limit 2329 + 3x300, vagyis 3229 köbméter, vagy valahogy másként számolnak. És ha az egyik család három vagy annál több gyereket nevel, a másik kevesebbet, vagy mindkettő mondjuk kettőt, akkor hogy számolnak?

A Kormányinfón elhangzott, hogy rezsicsökkentés nélkül az átlagfogyasztónál

• 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne az áramfogyasztás díja.
• A gáznál 15 800 forint helyett havonta 131 ezer forint lenne a számla.

Ebből az olvasható ki, hogy

• az áram tekintetében 6,8-szoros,
• a gáznál 8,3-szoros a különbség

jelenlegi piaci ár mellett.

De nem feltétlenül olyan egyszerű számolni, hogy felszorozzuk az átlagfogyasztás fölötti részt a megfelelő számmal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit kell fizetni a limitet meghaladó részért. Amint arra a Portfolio felhívja a figyelmet, az energia-számlarészletezőkből kiderül, hogy a fizetett energiadíjak egy jelentős része rendszerhasználati díj, energiaszámla esetén pl. átviteli díj, elosztói forgalmi díj, mely szintén a fogyasztott mennyiséghez kötődik. És létezik elosztói alapdíj is, amely fix összeg. A földgázszámláknál szintén van alapdíj, ami nem fogyasztás-arányos, hanem fix.

A lap a szabályozás részleteinek ismerete híján a egyszerűség kedvéért felszorozza az értékeket az átlag fölötti fogyasztott résznél, tehát az áramfogyasztás esetében minden kWh díja 6,8-szorosára, így az eddigi 36,9 forintos kWh ár 252,4-re emelkedik, a földgázfogyasztás esetében minden köbméter földgáz 8,3-szor drágább lesz, azaz 110 forintról 910-re nő a földgáz köbméterének ára. (A hvg.hu 242, illetve 912,8 forinttal számol.)

Jelenleg nettó

• 80-83 forint/köbméter áron jut hozzá a lakosság a földgázhoz az egyetemes szolgáltatásban (ennyi az energiadíj a 20 köbméter/óránál kisebb fogyasztásmérővel felszerelt fogyasztási helyen az A1 díjkategóriában),
• az áramhoz pedig nettó 12-13,3 forint/KWh áron

– írja másik cikkében a Portfolio.

Kérdés, hogy a kormány által bejelentett áremelkedés csak az energiadíjat vagy a teljes fogyasztói díjtételt érinti-e. A lap az utóbbival kalkulált. Egy kétgyermekes átlagoshoz közeli lakókörülmények között élő család rezsiváltozását igyekeztek megjósolni. Itt az áramnál (ahol ugye nem jár magasabb limit a nagycsaládosoknak sem) 9171 forint, 246 kWh havi átalányból indultak ki. Ez 36 kWh-val magasabb, mint a limit, ennek a költségét kell megszorozni 6,8-cal, hogy megkapjuk a rezsicsökkentés-csökkentéssel járó díjnövekedést (a jelenlegi piaci mellett legalábbis). Ebből 9085-ös ár jön ki, vagyis

az eddigi 9171 helyett 16 838 forintos havi áramszámla, ez egy év alatt 92 ezer forintos növekmény.

A gáz tekintetében brutálisabb emelkedéssel kell szembenézni: ugyanennek a családnak az eddigi havi 21 552 forintos gázszámlája 59 520 forintra emelkedik a hasonló számítás szerint, vagyis

évente 455 ezer forinttal nő a fűtés és főzés ára.

Amint arról már esett szó, sok részletkérdés még nem tisztázott. A korábban említetteken túl az is érdekes, hogy ha a frissen megkötött szerződés szerinti orosz gáz ára a korábbi alkukhoz képest jóval kedvezőbb, mint ahogy azt korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangoztatta, akkor mit tekint a kormány piaci gázárnak.

A hvg.hu összefoglalójában arról ír, hogy mivel havi limitet állapítottak meg az éves átlagos fogyasztás alapján, ha valaki egy nyári hónapban alatta marad, de egy téliben túllépi a meghatározott mennyiséget – hiszen akkor fogyaszt többet a fűtés miatt –, akkor a limit fölötti részt a piaci áron kell kifizetnie.

Fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik átalányban fizetnek. Az ilyen felhasználóknak évente egyszer van leolvasás, és az éves fogyasztást osztják el 12 részre, ha pedig az egyik évben többet fogyasztott, mint előtte, a különbözetet is ki kell fizetni. Az átalány miatt előfordulhat olyan helyzet, hogy egy háztartás a nyári hónapokban is túllépi a limitet – hiszen nem a valós fogyasztása alapján fizet, hanem a havi átlagos alapján –, és folyamatosan ki kell fizetnie a piaci árra vonatkozó részt is. Akik átalányban fizetnek, azoknál a mostani esetleges takarékoskodás is csak jóval később jelentkezik a számlában.

Ha valaki árammal fűt, és nem, vagy csak minimálisan használ gázt, arra is a havi limit az érvényes, nincs jóváírás vagy átjárás.