Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Nyitókép: Pixabay

Már a hazai energiafelhasználás egynyolcad része jön alternatív forrásból

A MEKH kiadta a tavalyi alapadatokat.

Mérséklődött Magyarország energiaimport-függősége és nagy mértékben nőtt a megújuló energiahordozók termelése tavaly – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a 2021-es előzetes adatok alapján készített energiastatisztikai riportja alapján.

  • A megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége 25,9 százalékkal,
  • a megújuló energiaforrásokból termelt hő 6,1 százalékkal nőtt 2020-hoz képest.
  • A napenergiából származó primerenergia termelés 52,9 százalékkal emelkedett az előző évhez mérve.

Tavaly a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok, valamint a földgáz behozatala biztosította, de a kőolajimport 1,5 százalékkal, a földgáz nettó energiaimport 5,7 százalékkal csökkent.

A földgáz csökkenő importfüggőségét egyrészt a 2019–2020 időszakban ellátásbiztonsági okokból felhalmozott készleteknek az ebben az időszakban történő felhasználása, másrészt az importcsökkenés okozta.

A földgáztárolók töltöttségi szintje tavaly év végén 49,5 százalék volt.

Tavaly folytatódott az elmúlt négy évben megfigyelhető primerenergia-termelés csökkenése, míg a primer belföldi felhasználás 4,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

  • Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése a megelőző évhez képest 7,8 százalékkal,
  • a nukleáris forrásból származó 0,5 százalékkal csökkent.

A primer belföldi felhasználás 12,5 százalékát elsődleges megújuló energiaforrások és hulladékok felhasználása biztosította.

A bruttó termelt villamos energia közel kétharmada, összesen 63,5 százaléka karbonsemleges forrásból származott, ezen belül 44,3 százalék nukleáris, 19,3 százalék megújuló energiahordozókból.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×