Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: jozeffr/Getty Images

Palkovics László közbenjárását várják a borászok

Milliókkal tartozik nekik az egyik legnagyobb italforgalmazó.

A hazai borászok színe-java azt kéri Palkovics Lászlótól – mint az iparügyekért és a kereskedelemért is felelős minisztertől –, hogy kezdeményezze az Ital Magyarország Kft. (IMO) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítését – tudta meg a 24.hu. Harminchárom borászat aláírása szerepel a dokumentumon, amelyben megindokolják, miért kérnek különleges elbánást az ital-nagykereskedőnek.

A korábban csődött jelentett IMO, mely az egyik legnagyobb magyar italforgalmazó cég, tavaly óta nem fizet olyan neves borászatoknak, mint a Takler Pincészet, a Laposa Birtok, a Bodri Pincészet, a Frittmann Borászat, mint ahogyan a Bock, a Dobosi és a Gere Pincészet is hiába várja, hogy a forgalmazó átutalja a nekik járó összeget – idézi fel a lap. Több mint 360 millió forint a tartozás, az egyes partnerekkel szemben ennek összege 1,7 és 49,5 millió forint között mozog, a 33 borászat fele több mint tízmillió forintot követel az IMO-tól. A cég, azon túl, hogy lassan egy éve nem fizette ki a beszállított termékek ellenértékét, a fizetési, ügyvédi felszólításokra sem reagált érdemben, és az esetleges megegyezésre sem törekedett – ecsetelték a borászok a helyzetet.

A borászok a felszámolást tartják valószínűnek – derül ki a kérelmükből. Úgy vélik, hogy az IMO stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítésével biztosítható az esetleges felszámolás elrendelése esetén a gyors, átlátható, rendezett és az állam által felügyelt eljárás lefolytatása. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerint a kormány rendeletben minősíthet egy szereplőt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek – emlékeztet a 24.hu.

A kérelemben úgy indokolják a kérésüket, hogy az IMO csődjének kárvallottjai „hosszú évtizedek óta a piacon elismert és kiemelt minőséget képviselő borászatok, melyeket jelentős anyagi kár érne az igényeik ki nem elégítése esetében”. A borászok tehát az állami felszámoló kijelölésében látják a korrekt eljárás biztosítékát.

A lap kereste az innovációs tárcát a kérelemmel kapcsolatban, arra is rákérdezve, hogy anyagi támogatást is nyújtanának-e esetleg a pórul járt borászoknak. Cikkük megjelenéséig azonban nem katapak választ a kérdéseikre, de úgy tudják, hogy az innovációs tárcán nem múlik a borászok kérésének teljesítése, az IMO stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítése.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×