Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Hens, hens in the farm, hens in the henhouse, rooster, cook
Nyitókép: wikoski/Getty Images

Pofon a hazai baromfihúsexportnak

Jelentősen visszavetheti az ágazat exportját az, hogy újabb madárinfluenzás esetek jelentek meg Magyarországon, de most még konkrétan nem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a vírus által okozott kár – mondta a Baromfi Termék Tanács igazgatója.

Magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma két Békés megyei hízólúdtelepen, egy tenyésztyúk-állományban és egy Csongrád-Csanád megyei lúdállományban, a telepeket felszámolják – közölte a hatóság. A megbetegedések több mint 65 ezer baromfit érintenek, és Bács-Kiskun megyében is terjed a betegség – írta közleményében a Nébih.

Csorbai Attila – a fentiek kapcsán – emlékeztetett, hogy már múlt ősszel is komoly madárinfluenza-járvány sújtotta Magyarországot, illetve egész Európát, akkor nagyon fertőzőképes vírus támadta meg a baromfiállományokat. Mindez a vadmadarakkal, azok vonulásával hozhatók összefüggésre, amire már a korábbiakban is volt példa – tette hozzá.

Mint kiemelte, ilyen és hasonló esetekben a károk kétféleképpen jelentkeznek.

  • Vannak a termelőállományok kiirtásával járó közvetlen károk, amik már önmagukban is több milliárd forint veszteséget jelentenek. Ugyanakkor
  • az azonnali károkhoz közvetettek is társulnak, amik a későbbiekben jelentenek problémát. Példaként említhető az exportpiacok elvesztése, hiszen ilyen esetekben minimum több hétig üresen állnak a telepek. Azok az emberek, akik pedig ebből élnek, borzasztóan nehéz helyzet kerülnek

– fűzte hozzá.

A Baromfi Termék Tanács igazgatója azt is közölte, hogy egy vírus kirobbanásakor nehéz a veszteségek mértékét megbecsülni, vagyis egyelőre nincsenek pontos adataik arról, hogy a madárinfluenza mennyiben fogja visszavetni az exportot. Komoly befolyásolási tényező lesz, hogy mely állományok lesznek érintettek, valamint az, hogy mikor lesz vége a járványnak és lehet újratelepíteni az adott körzeteket.

A legfontosabb – emelte ki –, hogy a termelők nemcsak az adott körzetben, hanem országosan is tartsák be maximálisan azokat a járványvédelmi előírásokat, amik ha nem is akadályozzák meg, de talán mérséklik a kockázatát a vírus megjelenésének. Itt olyan banális dolgokra is gondolhatunk, mint az érintett területeken az ember- és állatfoglom minimalizálása, hiszen ezek azok a közvetítő tényezők, amikkel egy telepre bekerülhet a vírus – mutatott rá Csorbai Attila.

Az ország magas kockázatú területein továbbra is kötelező a baromfiállományok zártan tartása, valamint a szállítás előtti tamponvizsgálatok elvégzése.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×