Magyarország energiaimport-függősége meglehetősen magas európai összehasonlításban, ami az Eurostat friss adatközléséből is jól látszik. A 2020-as statisztika alapján a kőolajtermékek esetében 87 százalékos, a földgázt tekintve 76 százalékos, míg a fosszilis tüzelőanyagok esetében 44 százalékos a behozatal aránya. Az unió 27 tagállamának átlagos energiaimport-függősége 57,5 százalék, amelybe a fosszilis tüzelőanyagok, a földgáz, olaj- és kőolajtermékek, a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok is beletartoznak.

Az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője a VG-nek hangsúlyozta: az Oroszországból származó energiától nagymértékben függ Európa és hazánk is, ugyanakkor a függés kölcsönös, mert az oroszoknak nincs jelentősebb földgáz-exportpiacuk az európain kívül. A lap hozzáteszi, bár az összesítő statisztika nem a legszerencsésebb referencia, hiszen a járvány kitörésének idejéből számol, azt mindenesetre hűen tükrözi, hogy Magyarország nagyobb mértékben függ Oroszországtól, mint az uniós országok átlagosan. Míg hazánk bruttó rendelkezésre álló energiájának (földgáz, olaj és szén) 54,2 százaléka származik oroszországi importból, addig az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 24,4 százalék ebben az összevetésben.

A bruttó rendelkezésre álló energiában vizsgált, Oroszországból származó

hazai import a harmadik legnagyobb mértékű az Európai Unió országai közül, Litvánia és Szlovákia után.

Az egyes energiatermékek esetében eltérő a függés mértéke, de az orosz földgáz-függésnek igencsak ki vagyunk téve – mutatott rá Pletser Tamás. Ez igazán kiszolgáltatott helyzetet eredményezhet, ugyanis nehéz reális alternatívát találni belátható időn belül. Amennyiben bármilyen beruházási programmal indulnánk el, annak akkor is csak négy-öt év múlva lehetne eredménye. Az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője szerint

tíz esztendő múltán tudnánk csak leválni teljesen az orosz földgázról.

Ezen azonban javíthatna, ha ki lenne építve egy jelentős LNG-kapacitás és szállítási útvonal Európa felé.