eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Súlyos érvek szólhatnak a Mol Északi-tengeri érdekeltségeinek eladása mellett

Tizennégy Északi-tengeri olajfúró tornyot adott el a Mol. Az értékesítés azért lehet logikus lépés, mert a Mol soha nem dolgozta fel az itt kitermelt kőolajat – mondta érdeklődésünkre a Portfolio elemzője.

Megállapodást írt alá a Mol a Waldorf Production Limited vállalattal az Egyesült Királyságban lévő teljes kutatási-termelési portfóliójának értékesítéséről – tette közzé a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A kőolaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik, jelenleg 120 dollár környékén áll, jóval magasabban, mint tavaly év végén vagy akár egy évvel ezelőtt, Ilyen környezetben nemcsak az olajár emelkedik, hanem az olajipari eszközöknek az árfolyama is emelkedik, egyre többet érnek ezek az eszközök, ezért is furcsa, hogy a Mol éppen most ad el – mondta a bejelentésről Nagy Viktor. A Portfolio elemzője szerinte azért is furcsa, hogy a társaság most válik meg az érdekeltségétől, mert ezeken a mezőkön jelentős mennyiségű bizonyított kőolajkészlet van, közel 15 millió hordóegyenérték tavaly év végi állapot alapján.

"Ha ezt beszorozzuk a jelenlegi 120 dollár körüli olajárral, akkor 1,8 milliárd dollárt kapunk, lényegesen magasabb összeget, mint amennyiért a Mol eladta a mezőket. Ráadásul a kitermelési üzletágról van szó, ami egyfajta hedge-ként is működik a Molnál, ez azt jelenti, hogy amikor magas az olajár, a Mol az ilyen eszközökön keres nagyon sok pénz, miközben más üzletágaknál mondjuk veszteségeket szenvedhet" – mondta a szakértő.

A másik oldalon viszont érv lehet az eladás mellett, hogy

a magas olajár miatt az olajipari eszközöknek az értéke is magasabb, most jó áron tudott kiszállni a magyar vállalat, ráadásul ezeknek a kutaknak a hátralévő élettartama nagyjából három év körül van,

tehát a következő években fokozatosan csökkent volna a kitermelés ezeken a kutakon – magyarázta. Ráadásul amikor ezek a kutak már nem termelnek olajat, akkor különböző költségekkel számolnak a cégek, hiszen pénzbe kerül a kutak leállítása, a berendezések eltávolítása, a környezet megtisztítása.

"Jelentős, akár több százmillió dollárnyi költsége is felmerülhetett volna a Molnak, ezért logikus lépésnek tűnik, hogy még akkor, amikor jó árat lehet kapni ezekért az eszközökért, kiszállt" – mondta Nagy Viktor.

Ez az olajkészlet nem fog hiányozni a Molnak, mert az elemző magyarázata szerint a cég finomítói a Barátság-vezetéken érkező, Ural típusú kőolajat dolgozzák fel, az Északi-tengeri mezőkön kitermelt olajnak a jelentősége abban volt, hogy értékesíteni tudta a társaság.

"A Mol finomítói ennek az olajtípusnak a feldolgozására vannak beállítva, tehát

technikai és feldolgozási szempontból nem jelent kiesést az, hogy az Északi-tengeri eszközöket eladja.

Ahhoz, hogy Brent típusú kőolajat dolgozzanak fel vagy a mostaninál nagyobb arányban lehessen hozzájuk keveri más típusú kőolajat, hosszú hónapok, akár évek beruházásaira lenne szükség, tehát nem megy egyik pillanatról a másikra az, hogy a Mol átálljon más típusú kőolaj feldolgozására" – mondta Nagy Viktor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×