Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
310.75
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Súlyos érvek szólhatnak a Mol Északi-tengeri érdekeltségeinek eladása mellett

Tizennégy Északi-tengeri olajfúró tornyot adott el a Mol. Az értékesítés azért lehet logikus lépés, mert a Mol soha nem dolgozta fel az itt kitermelt kőolajat – mondta érdeklődésünkre a Portfolio elemzője.

Megállapodást írt alá a Mol a Waldorf Production Limited vállalattal az Egyesült Királyságban lévő teljes kutatási-termelési portfóliójának értékesítéséről – tette közzé a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A kőolaj világpiaci ára folyamatosan emelkedik, jelenleg 120 dollár környékén áll, jóval magasabban, mint tavaly év végén vagy akár egy évvel ezelőtt, Ilyen környezetben nemcsak az olajár emelkedik, hanem az olajipari eszközöknek az árfolyama is emelkedik, egyre többet érnek ezek az eszközök, ezért is furcsa, hogy a Mol éppen most ad el – mondta a bejelentésről Nagy Viktor. A Portfolio elemzője szerinte azért is furcsa, hogy a társaság most válik meg az érdekeltségétől, mert ezeken a mezőkön jelentős mennyiségű bizonyított kőolajkészlet van, közel 15 millió hordóegyenérték tavaly év végi állapot alapján.

"Ha ezt beszorozzuk a jelenlegi 120 dollár körüli olajárral, akkor 1,8 milliárd dollárt kapunk, lényegesen magasabb összeget, mint amennyiért a Mol eladta a mezőket. Ráadásul a kitermelési üzletágról van szó, ami egyfajta hedge-ként is működik a Molnál, ez azt jelenti, hogy amikor magas az olajár, a Mol az ilyen eszközökön keres nagyon sok pénz, miközben más üzletágaknál mondjuk veszteségeket szenvedhet" – mondta a szakértő.

A másik oldalon viszont érv lehet az eladás mellett, hogy

a magas olajár miatt az olajipari eszközöknek az értéke is magasabb, most jó áron tudott kiszállni a magyar vállalat, ráadásul ezeknek a kutaknak a hátralévő élettartama nagyjából három év körül van,

tehát a következő években fokozatosan csökkent volna a kitermelés ezeken a kutakon – magyarázta. Ráadásul amikor ezek a kutak már nem termelnek olajat, akkor különböző költségekkel számolnak a cégek, hiszen pénzbe kerül a kutak leállítása, a berendezések eltávolítása, a környezet megtisztítása.

"Jelentős, akár több százmillió dollárnyi költsége is felmerülhetett volna a Molnak, ezért logikus lépésnek tűnik, hogy még akkor, amikor jó árat lehet kapni ezekért az eszközökért, kiszállt" – mondta Nagy Viktor.

Ez az olajkészlet nem fog hiányozni a Molnak, mert az elemző magyarázata szerint a cég finomítói a Barátság-vezetéken érkező, Ural típusú kőolajat dolgozzák fel, az Északi-tengeri mezőkön kitermelt olajnak a jelentősége abban volt, hogy értékesíteni tudta a társaság.

"A Mol finomítói ennek az olajtípusnak a feldolgozására vannak beállítva, tehát

technikai és feldolgozási szempontból nem jelent kiesést az, hogy az Északi-tengeri eszközöket eladja.

Ahhoz, hogy Brent típusú kőolajat dolgozzanak fel vagy a mostaninál nagyobb arányban lehessen hozzájuk keveri más típusú kőolajat, hosszú hónapok, akár évek beruházásaira lenne szükség, tehát nem megy egyik pillanatról a másikra az, hogy a Mol átálljon más típusú kőolaj feldolgozására" – mondta Nagy Viktor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×