Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
331.81
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Komoly válaszúthoz érkeztek a rokkantsági nyugdíjrendszer károsultjai

Félmillió forint egy-két hónapon belül vagy esetleg ennek többszöröse másfél-két év múlva?

Emlékezetes, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági fok megállapításához, aminek következtében a megváltozott munkaképességűek járandósága állapotuk felülvizsgálata után sok esetben még a létminimumot sem érte el. Mint utóbb kiderült, a törvénymódosítással 180 ezer ember rokkantnyugdíját vették el.

A rokkantsági nyugdíjrendszer egyik károsultja, akinek a korábbi 91 535 forintos járandósága az állapotfelmérés után 41 850 forintra csökkent, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte, mert a hatóságok nem foglaltak állást az állapotjavulás kérdésében, és nem indokolták, mire alapozták az ellátás összegének drasztikus megkurtítását. A jogerős ítélet ellen a hivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a szabályozás felülvizsgálatát – idézi fel az Index.

Az alkotmánybírák 2018 novemberében hozott határozatukban nemzetközi szerződésből származó jogalkotói mulasztásként értékelték, hogy

a szabályozás nem rögzítette pontosan az állapotjavulás fogalmát.

Így azoknál, akik 2011. december 31-ig jogosultak voltak valamilyen ellátásra, anélkül állapítottak meg egészségiállapot-javulást, hogy az ténylegesen bekövetkezett volna, csupán a megváltozott minősítési rendszer miatt kaptak a korábbihoz képest jobb minősítést egészségi állapotukra. Azt is sérelmezte az Alkotmánybíróság, hogy a komplex felülvizsgálatot követően járó rokkantsági ellátás már semmilyen módon nem függ a korábbi, járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj összegétől. A hiányosságok pótlására a testület 2019. március 31-ig adott határidőt a parlamentnek.

A 33/B. paragrafus

A 2019. március 31-éből végül 2021. július 1-je lett. Ekkor lépett hatályba ugyanis az Alkotmánybíróság útmutatása alapján a 2011. évi CXCI. törvény újonnan megalkotott 33/B. paragrafusa, amely a rokkantsági nyugdíjrendszer 2012-es átalakításával érintett, megváltozott munkaképességű személyek kompenzációjáról, valamint az esetleges visszamenőleges állapotvizsgálatáról rendelkezik.

Az új szabályozás alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) múlt év végéig hivatalból értesített mindenkit, aki a következő feltételeknek együttesen megfelelt:

  • 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesült, és
  • a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálata után rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, amely alacsonyabb összegű volt, mint az addig folyósított (átváltott rokkantsági vagy rehabilitációs) ellátás.

Az érintett személy az alábbi két lehetőség közül választhat:

  • ötszázezer forint egyösszegű kompenzáció elfogadása vagy
  • állapotvizsgálat kérése.

Az egyösszegű kompenzáció elfogadása esetén a nyilatkozatot a lakóhely szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró kormányhivatal részére kell megküldeni 2022. február 28-ig. Aki a kompenzáció helyett az állapotváltozás visszamenőleges vizsgálatát választja, annak 2022. június 30-ig kell benyújtania az erre vonatkozó kérelmet a rehabilitációs hatósághoz.

Arról, hogy meddig kell a rehabilitációs hatóságnak meghoznia a döntést, illetve meddig kell visszafizetnie egy összegben a különbözetet, sajnálatos módon nem rendelkezik a törvény.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×