Jelenleg nem lehet Magyarországon olyan nagyüzemi sört kapni a boltokban, amely kizárólag itthoni alapanyagokból állna. Hamarosan azonban ez megváltozhat, hiszen újra termesztenek itthon komlót. A horvát határ közelében eldugott Kastélyosdombón három éve ültették el az első töveket az Ökumenikus Segélyszervezet által üzemeltetett tangazdaságban, és a komlójuk nemsokára a Soproni 1895 sört fogja ízesíteni – írja riportjában a Telex.

A cikkből kiderül, hogy a kastélyosdombói komlóföld egyelőre egyhektáros, most a szüret vége felé járnak, a Chinook nevű utoljára beérő fajtát szedik. A komló kúszónövény, hét méter magas támrendszerre futtatják fel, a szüret pedig úgy zajlik, hogy a növényt elvágja a traktor a tövénél, majd előrehaladása közben leszakítja a felső drótkötélről. A sörhöz csak a növény termése, a fürtökben lógó tobozok kellenek, ezt már egy speciális gép le tudja kapkodni a szárról.

Ahogy levágták a komlót, rögtön a szárítóba viszik, mert a növény beltartalmi értékeinek nem tesz jót, ha befülled, és a sör ízét meghatározó illóolajok is elillanhatnak. A szárítás után bezsákolják a komlót, majd apró rudakká, nyúltáphoz hasonló pelletté préselik össze, mielőtt elszállítják a sörgyárba.

Egykor hatalmas területeken termesztettek itthon komlót Bólytól Mezőhegyesig, simán el tudták látni vele az összes hazai sörgyárat, de néhány évvel a rendszerváltás után szinte teljesen eltűnt ez az ipari növény. Harminc év alatt 500 hektárról szinte lenullázódott a termőterület.

„A Soproni Sörgyár szeretett volna egy csak magyar alapanyagokból készülő sört, nekünk meg jól jött, hogy feladatot tudtunk adni az ellátottjainknak”

– mondta Pintér-Buruzs Anikó, a kastélyosdombói központ vezetője.

Az Ökumenikus Segélyszervezet 2010 óta van jelen Kastélyosdombón. A kastélyosdombói központ egyrészről a társadalom peremére sodródott, szociálisan rászorult családok átmeneti otthona (csáo) lett, másrészt az évek során mintagazdaságot is kialakítottak rajta.

„Azért jönnek hozzánk családok az ország minden részéről, hogy ne kelljen kiemelni a gyerekeket a családból. Nálunk egy-másfél évig lakhatnak” – mondta Pintér-Buruzs Anikó.

Kastélyosdombón így meg lehet tanulni a zöldség- és gyümölcstermesztés alapjait, a háztáji állattartást, a különböző feldolgozási módszereket, lekvár- és savanyúságkészítést, vagy azt, hogy hogyan kell lenyúzni például egy nyulat vagy felbontani egy csirkét. A központ most 40-45 embert foglalkoztat, ebben benne vannak az ellátást biztosító szakdolgozók és a birtok munkásai is.

A komlószüreten helyi és szomszéd faluból származó lakosok is részt vesznek, de van olyan is, aki a központ lakója, és közfoglalkoztatottként dolgozik a gazdaságban. A következő, a piacon is értékes termékük a komló lehet. Az egy hektárral persze sokra nem lehet menni, de hamarosan már 14-ről lehet szüretelni Kastélyosdombón.