Május végén volt már egy tárgyalási forduló, amely során nem sikerült meggyőzni az Európai Parlamentet a két – politikailag – legfontosabb kérdéséről, nevezetesen a kisgazdaságok támogatásának az egyszerűsítéséről, valamint a környezeti feltételekről – idézte fel Juhász Anikó az InfoRádió reggeli műsorában.

A helyettes államtitkár elmondta, az agárminiszterek által letett javaslat azt tartalmazta, hogy 10 hektár alatt a kisgazdaságoknak egyszerűbb feltételek mellett, kevesebb termeléskorlátozó intézkedéssel kelljen a közös agrárpolitika feltételeit teljesíteniük, de 5 hektárra szerették volna levinni a területarányt, jó néhány szabályt megtartása mellett. Vagyis az lett volna az elvárás, hogy egy 5 hektár alatti gazdaság nagyjából ugyanolyan feltételeknek feleljen meg, mint egy 500 hektár alatti – foglalta össze Juhász Anikó.

Az államtitkár szerint ez viszont nem reális, hiszen ha a KAP-reform egyik legfontosabb eleme, hogy pontosabban célozzon a kisgazdaságok felé, akkor nem lehet olyan feltételeket teremtani, amely esetén sokan elgondolkodhatnak azon, hogy érdemes-e folytatniuk.

„Ha ezek a kisgazdaságok végképp eltűnnek, biztos, hogy nem értük el azt a közös célt,

ami egyébként a parlamenttel közös volt” – mondta a szakember, és hozzátette, elsősorban a vetésforgóra és a parlagon tartásra vonatkozó szabályokról volt vita. Bár két nagyon szakmainak tűnő előírásról egyeztetettek, valójában ezek mind a gazdaságok jövedelmezőségét, illetve a termelését érintik.

Juhász Anikó megjegyezte: magától értetődő, hogy a talaj védelmében, továbbá jól felfogott gazdálkodási és növényvédelmi okokból nem termesztenek önmaga után – több éven keresztül – bizonyos növényeket. Erre vannak a jól ismert vetésváltási szabályok Magyarországon, amit nagyon jól kiegészít a zöldítés, a termesztett növények változatosabbá tételére vonatkozó követelmény, amit a legtöbb gazdálkodó tudatosan is tervez.

Arra a kérdésre, hogy 10 hektárból meg lehet-e élni ma Magyarországon, az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy alapvetően igen, de ez természetesen attól is függ, hogy mit és hogyan termeszt az ember, és hogy milyen értéket ad hozzá. A családi gazdaságok keretei között el lehet indulni fejlődés útján, ugyanakkor az is biztos – emelete ki a szakember –, hogy ha nagyon sok követelményt kell betartani – például a vetésforgó mellett azt, hogy a terület bizonyos százalékát ki kell vonni a művelésből –, akkor

a jövedelmezőség lehetősége jelentős mértékben csökken.

A talaj, a víz és az élővilág védelmében minden gazdaságnak tennie kell, és tesznek is, hiszen az úgynevezett ökológiai jelentőségű területek ezt a célt szolgálják a jelenlegi támogatási rendszerben, viszont az Agrárminisztérium meglátása szerint a termelőnek a saját adottságaihoz mérten kell meghatározni, hogy milyen elemekkel teljesítik a területpihentetést:

• tájelemmel,
• parlagon hagyással – amikor semmit nem ültetnek –,
• másodvetéssel vagy
• nitrogénmegkötő növényekkel.

Utóbbiak úgymond zöld trágyának is tekinthetőek, ami nagyon fontos Magyarországon, hiszen sok a tápanyaghiányos terület. Juhász Anikó megjegyezte, az EP valamiért a parlagot részesítette előnyben, a tájelemekkel együtt. Ennek azonban két problémája is van: egyfelől termeléskiesést okoz, másrészt növényvédelmi és eróziós kockázatot is hordoz magában. A felhagyott területeken megjelenhetnek az invazív fajok, azok a gyomok, amelyeknek akár közegészségügyi kockázata is lehet, és átterjedhetnek a többi táblára is. Ráadásul, ha „pucéron” van a talaj, akkor azt kikezdheti a szél és a víz, talajeróziós folyamat kezdődhet el. „Ezért szerettük volna mindenképpen, hogy a zöldtrágya-növények is bekerüljenek abba a körbe, ahol ezt a pihentetést lehet alkalmazni” – ismételte meg a helyettes államtitkár.