A családokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a magyar otthonteremtési program célja az, hogy minél többen élhessenek saját tulajdonú otthonban, de a felmérések szerint a magyarok számára ez fontos is. Nyugaton például sokkal nagyobb arányban élnek bérlakásokban az emberek.

„Azok, akik gyermekvállalás előtt állnak, vagy már gyermeket nevelnek, jó, ha a saját tulajdonú otthonukban tudják ezt tenni. Persze az is jó, ha a fiatal pár első gyermeke is olyan otthonba érkezik, ahol megfelelő körülményeket tudnak biztosítani a számára” – fogalmazott Novák Katalin, kiemelve: mielőtt bárki azt gondolná, hogy van egy ilyen értelemben vett generációváltás, és a mai fiatalok már nem szeretnének saját tulajdonban élni, ez nem igaz. Számukra ugyanúgy fontos, mint ahogyan a szüleik vagy nagyszüleik generációjának volt – tette hozzá.

Novák Katalin emlékeztetett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ös bevezetése óta minden negyedik gyermeket nevelő család részesült valamilyen otthonteremtési támogatásban.

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója a hazai építőipar helyzetét értékelve elmondta, hogy itthon az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja. A pandémia okozta válságig az ágazat növekedése meghaladta a gazdaság bővülését,

a válság alatt azonban nagyobb és tartósabb volt a visszaesés,

amiért legfőképpen a mélyépítés a felelős, az épületek építése pozitív tartományban van, ami az új lakásépítéseknek köszönhető.

Nagy Márton arra is kitért, tartós visszaesés tapasztalható az út- és víziközmű-építések esetében, vagyis az állami építőipari beruházásoknál, de a jövőre nézve a szerződésállomány alakulása sem túl biztató, ezek alapján úgy tűnik, hogy több negyedévet is kell várni a felpattanásra.

Nagy Márton az építőanyagipari árak alakulásáról elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb ütemű volt az építőanyag-ipari árak emelkedése, mint a régió többi országában. Úgy fogalmazott,

egy sérült versenyszerkezet van, amelynek a helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára.

„Harcba kell indulni a külföldi építőipari alapanyaggyártó cégekkel szemben” – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki szerint végre nemcsak az építőiparral, hanem az alapanyagiparral is foglalkozni kellene, amire eddig kevés figyelem fordult. Mint mondta, nem is az a baj, hogy ez a piac elsődlegesen a külföldiek kezében van, hanem hogy sokkal nagyobb az árazási erő, amit – meglátása szerint – a külföldi szereplők ki is használják.

Nagy Márton az építőipar legfontosabb kihívásai között említette több más mellett a rozsdaövezeti fejlesztések áfakérdését, a használatbavételi engedély kiadásának módosítását, mert jelenleg ez túl rugalmatlan, és nem tudja lekövetni az építtetők igényeit, valamint a régészettel összefüggő kérdések szabályozását, és a műemlékvédelem kérdésének kezelését.