Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A fagyos időjárás okozta károk
Nyitókép: MTI

Már robognak a nyár felé a gyümölcsfák, csak egy a gond

A február vége beindította a rügyfakadás folyamatát, de Apáti Ferenc (FruitVeB) szerint van olyan gyümölcs, ami félthető.

A múlt héten tapasztalt meleg, tavaszias időben már több gyümölcsfajtánál is megindultak a rügyek, így főként a kajszi- és az őszibarack van kitéve annak, hogy bekövetkezik egy jelentősebb fagyokat hozó erősebb lehűlés – mondta az InfoRádiónak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Apáti Ferenc.

"Az, hogy a téli hőmérsékletek hullámzók, január végéig biztosan nem zavarja a fákat, eddig mélynyugalmi időszak van.

A kicsiny hidegigényű fajok, mint például a kajszibarack vagy az őszibarack viszont hajlamosak már nagyon hamar megindulni, februárra már kényszernyugalomban vannak; a februárban jött rövid, nagyon hideg tél még épp időben érkezett, megfogta a fákat, megakadályozta, hogy nagyon korán jöjjön a rügypattanás, most viszont a kajszinál már nagyon megindult" – részletezte.

Egyes szilva-, cseresznyefélék is hasonló "cipőben" járnak, az enyhe január-februárral viszont ez együtt is jár, de nincs ezzel semmi gond, ha márciusban nem jön vissza a nagyon kemény téli fagy, ami miatt jelentős fagykár keletkezhetne. A korai indulással egyébként meg is van ez a kockázat Apáti Ferenc szerint, de mínusz 5-6 fok még nem okozhat gondot a mostani fejlettségi állapotban, rügykárosodás sem lesz.

Hogy mi lesz április-májusban, még a meteorológia sem látja, erre később kell visszatérni – mondta még, utalva arra, hogy egy igen megindult faállományban már egy kisebb fagy is károkat tud okozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×