A németországi statisztika (Destatis) szerint - mint a Portfolio összeállítása rámutat - csökkent a Németországban élő magyarok száma, ilyen 15 éve nem fordult elő, igaz, a visszaesés csak pár száz (egész pontosan 625) fős, de a korábbi évek tendenciájából ez egyértelműen következett.
A némethonban élő magyarok száma így mintegy 200 ezer fő - ez a külföldre távozott magyarok harmada -, és majdnem 1300 magyar gyermek láthatta meg a napvilágot ott (ez egyes magyar megyékénél is jobb adat).
Hasonlóan sokan telepszenek le az Egyesült Királyságban, ott is bő 200 ezer magyar élhet.
Ausztriába - ahol 90 ezer magyar lakik - közben tempós a kivándorlás, egy év alatt ötezerrel lett ott több magyar. Azt hozzá kell még tenni,
arányaiban a szerencsepróbálási kedv lankad, de azt is, sokan ingázva járnak Ausztriába dolgozni,
tehát életvitelszerűen magyarországiak.
A kivándorlók között több a férfi, mint a nő, de amely ország irányába csökkenés van, ott is az látszik, hogy a férfiak maradnak inkább itthon.
Az útra kelők jellemzően 20-45 év közöttiek, de feleennyien azért vannak középkorúak is.
Visszatérve az Egyesült Királyságra: tavaly április óta már majdnem százezren regisztráltak az országban, hogy szeretnének a brexit után tartós letelepedési engedélyt kapni, a regisztráció határideje pedig csak jövő júniusban jár le, vagyis a szám jelentősen emelkedhet még addig.
Kisebb országos is célterületek lettek: Hollandiában is egyre több honfitársunk rendezkedik be - számuk egy év alatt ezerrel nőtt, most 30 ezren lehetnek az ott élő magyarok. Svédországba csaknem 500-an "jelentkeztek be" tavaly.
Az összeállítás megjegyzi: a koronavírus hatása nem egyértelmű, mert bár lehet, hogy a külföldön munkanélkülivé váló magyarok egy része hazajön - vagy továbbáll -, a munkanélküliség itthon is okozhat olyan problémát, hogy kiáramoltató hatása lesz. A lap feltételezése az, hogy a hazaáramlás lesz az erősebb folyamat, de ez függ az egyes országok talpraállási tempójától.
