2 °C
A koronavírus terjedése új helyzet elé állítja a munkáltatókat. Megtilthatják például dolgozóiknak, hogy külföldre utazzanak, a munkavállaló viszont, ha ennek megvannak a feltételei, kérheti azt a cégvezetéstől, hogy a munkáját otthonról végezhesse – mondta az InfoRádiónak a PwC Legal ügyvédi iroda ügyvédje.
„Megtilthatja például azt a munkáltató, hogy a munkavállaló különböző olyan céges rendezvényeken vegyen részt, amely során külföldre kell utazni, vagy ahol nagy létszámú munkavállaló találkozna. Kötelezheti arra is, hogy ha a munkáltatónál már nem lehetséges a munkavégzés, akkor azt otthonról végezzék el. De munkaidőn kívül is kötelezheti a munkáltató a munkavállalót arra, hogy jelentse, amennyiben a közvetlen környezetében koronavírusos betegséget észlel, valamint arra is
lehetősége nyílik, hogy bizonyos olyan utazásokat, amelyek magáncélúak, korlátozza
annak érdekében, hogy a többi munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzését biztosítsa – sorolta Szűcs László. – Ugyanakkor az egészséges és biztonságos munkavégzés megteremtését a munkavállaló is kérheti a munkáltatótól. Tehát, ha a munkahelyen bármilyen megbetegedést észlelnek, a munkavállaló elvárhatja a munkáltatótól, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, helyezzen ki védőeszközöket, vizsgálja fölül a munkafolyamatokat és akinél ez lehetséges,
tegye lehetővé számukra, hogy otthon végezhessék a munkájukat.”
Szűcs László azt is közölte, hogy karantén idejére munkabérkifizetés nem jár a dolgozóknak, táppénzt azonban erre az időszakra is kapnak az alkalmazottak.
„A munkavégzés több okból válhat lehetetlenné. Előfordulhat az, hogy például a járvány következtében nem érkeznek megfelelő alapanyagok egy magyarországi gyáregységbe, és emiatt nem lehetséges a munka elrendelése. Ilyen esetben az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és álláspontunk szerint – jegyezte meg a munkajogi szakértő – ilyen esetben az alapbért meg kell fizetni a munkavállalók részére. Megeshet azonban az is, hogy a munkavállaló lakóhelyén, vagy az említett gyáregység területén rendelik el a karantént, ami viszont már a munkáltató működési körén kívül eső ok, így ebben az esetben a díjazás a Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló számára nem jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ellátatlan maradna, ugyanis, ha a munkajogi szabályokhoz hozzáolvassuk a társadalombiztosítási szabályokat, akkor
a karantén időszakára a munkavállalókat keresőképtelennek kell tekintetni, így táppénzes juttatásban részesülnek.”
Szűcs László azt is elmondta, ha valaki az éves szabadságát szeretné a járványtól tartva kivenni, akkor ezt is meg tudja tenni, feltéve, ha megállapodik a munkáltatóval. Ha ilyen megállapodás nem születik, úgy az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik, illetve a szabadság akkor biztosítandó, ha akár a munkáltató, akár a munkavállaló a szabadság kiadását-kivételét 15 nappal korábban jelzi.
