Noha a kínai járvány csillapodásával kezd újraindulni az ipari termelés, egyelőre nem tudható, hogy mikor állhatnak helyre az ellátási láncok, különösen a betegség európai terjedésével összefüggő bizonytalanságok okozhatnak még jelentős zavarokat. A Bruegel Intézet friss adatelemzése szerint Európában a magyar ipar függése a legnagyobb a kínai importtól, és ennek következtében Magyarország a leginkább kitett annak, ha a koronavírus miatt a kínai termelőüzemek hosszabb ideig zárva maradnak - írta a G7.hu.
Az elemzés szerint mivel Európa a globális áru- és szolgáltatáskereskedelem kétharmadát adja, ezért annak fennakadásai, így például kínai üzemek leállása is igen érzekenyen érintik. Rámutat arra is, hogy mivel a magyar vállalatok bevételeinek 7,5 százaléka függ a beszerzési lánc kínai végétől - figyelembe véve a közvetett hatásokat is -, ezért az unióban Magyarország a legsérülékenyebb akkor, ha ha a kínai import leáll. Vagyis a cégek bevételeinek ekkora része eshet ki.
A magyar és több közép-kelet-európai országok kitettségét elsősorban a gépgyártás importfüggése fokozza, emiatt kerültek a kegsérülékenyebbek közé.
A magyar elektronikai gépgyártás (döntően az összeszerelő üzemeink) forgalma egyébként az adatok szerint közel 28 százalékban a kínai importtól függ.
Az elemzés megjegyzi, hogy bár a német autógyárak kitettsége kisebb, az autóipart már egyetlen kulcsfontosságú alkatrész hiánya is nehéz helyzetbe hozhatja. Általánosságban is igaz ugyanakkor, hogy minden iparág egyedi helyzetben van, sérülékenysége jelentős mértékben függ attól, hogy az esetleg kieső kínai beszerzést más forrásból mennyire könnyen tudja pótolni.
