eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Keys and lock the door on the background of solar garden
Nyitókép: WDnet Agency

Extrém különbség van a legdrágább és a legolcsóbb hazai ingatlanok között

Jó értelemben vett konszolidáció következik az ingatlanpiacon, miután tavaly 15 százalékos áremelkedés mellett 17 százalékkal esett vissza a forgalom - vélik az OTP Ingatlanpont elemzői.

Konszolidációs szakaszba lépett a hazai ingatlanpiac, lecsengenek azok a korábbi erős hatások, amelyek eddig irányították.

Normál útra lép a piac.

Ráadásul ez nemcsak az ingatlanértékesítésre vonatkozik, hanem a közvetítésen belül is megjelenik, például újra lehet alkudni - mondta az InfoRádiónak Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlapont Kft. ügyvezetője és az OTP Pénzügyi Pont Zrt. vezérigazgatója.

Emellett szerinte egyre nagyobb szerepet kap a minőségi közvetítés is, amit igényelnek az ügyfelek is.

"Ez egy jó értelemben vett konszolidáció, lehet, hogy van benne csökkenés is, de nem drasztikus és nem válságot jelent"

- hangsúlyozta Hartlieb Balázs.

Az árak a tavalyi 15 százalékos országos átlagos növekedést követően talán még az idén is emelkedhetnek a cég prognózisa szerint. Mint mondta,

már két éve azt vizionálják, hogy a kétszámjegyű növekedési ütem átvált egyszámjegyűbe, és szerinte ez még mindig benne van a piacban.

Nem várható az árak hirtelen bezuhanása sem, mert a magyar gazdaság is eltérő helyzetben van, mint 2008-ban volt, amikor ez legutóbb előfordult - vélte az ügyvezető. Mint mondta, 2013 óta nemcsak az árak, de a jövedelmek is folyamatosan emelkedtek, a bankok tudnak és hajlandóak is finanszírozni vásárlásokat.

Van versenytárs

Tavaly a NAV-tól kapott valós adásvételi tranzakciók alapján rendelkezésre álló előzetes adatok szerint országosan 17 százalékkal csökkent a forgalom 2019-ben az előző évihez képest a lakáspiacon - mondta az InfoRádiónak Valkó Dávid, az OTP Ingatlapont vezető elemzője. Ezen belül

Budapesten egyharmados csökkenést látnak,

a megyeszékhelyen 15, az ezeknél kisebb városokban 5 százalékos volt a visszaesés, a községekben viszont egyszázalékos forgalombővülést mutatnak a számok. Végleges adatokra majd csak augusztusban lehet számítani.

Az elemző szerint a forgalomcsökkenés oka egyértelműen a tavaly megjelent versenytárs befektetési lehetőség, a Magyar Állampapír Plusz forráselszívó hatása. Az előző év első negyedévében tetőzhetett a befektetési célú vásárlók aránya: Budapesten olyan 40 százalék körül lehetett, országosan is olyan 20-30 százalék közé lehetett tenni. Ha e vásárlói kör akár csak egy kisebb része is a lakáspiacon elérhető hozamhoz képest nagyon hasonló hozamot biztosító MÁP Pluszba tette a pénzét, akkor az már több tízezres tranzakciószám csökkenést eredményezhetett az elmúlt évben - hívta fel a figyelmet a vezető elemző. Mivel a befektetési céllal vásárlók jellemzően a fővárosban és a nagyobb városokban aktívak, ezért annyira szembetűnő a forgalomcsökkenés e szegmensekben. A községek forgalomnövekedése pedig - amellett, hogy nem voltak eddig befektetési célpontok - az ugyancsak tavaly év közben megjelent falusok csoknak tudható be.

Az országos átlagárak 15 százalékkal emelkedtek 2019-ben, bár az utolsó negyedévben már valószínűleg egy számjegyűvé mérséklődött az ütem - mondta Valkó Dávid. Ezen belül Budapesten 22 százalékos volt a növekedés, tehát még mindig jóval az országos átlag fölött drágultak az itteni ingatlanok. Ez az előző években is rendre 20-30 százalék között alakult.

A budapesti átlagos négyzetméterár 618 ezer forint volt 2019-ben. Az V. kerületben egyelőre egymillió alatti, 958 ezer forintos átlagárat mértek, a másik véglet a XXIII. kerület 330 ezer forinttal. A fővárosban a legjobban a külső pesti kerületek átlagára emelkedett, a XVI. és XIX. kerületben 28-30 százalékos növekedést mértek.

Tavaly egyébként Győrt mint a korábbi legdrágább megyeszékhelyet már 2-3 város is megelőzte.

Jelenleg Debrecen a legdrágább, 408 ezer forintos négyzetméterárral, a legolcsóbb megyeszékhely pedig Salgótarján 113 ezer forintos átlaggal.

Az elmúlt évben egyébként a legjobban egyébként Tatabánya, Veszprém és Miskolc drágult a megyeszékhelyek között, 33-35 százalékkal. A legkevésbé pedig a győri árak nőttek, ott 15 százalékos emelkedést mutattak a számok. Az elemző szerint

léteznek bőven olyan települések az országban, ahol az átlagár 50 ezer forint körül van négyzetméterenként.

2020-ban már mindenképpen egy számjegyűvé zsugorodó országos átlagár-növekedési ütemmel számol az OTP Ingatlanpont.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×