A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői azt emelték ki előrejelzésükben, hogy mivel a forintot a nyár folyamán jórészt sikerült a 330 forint/eurós árfolyamszint alatt tartani, az MNB-nek továbbra is vannak érvei a jelenlegi monetáris alapállás fenntartása mellett.

A ház szerint mindemellett várható az is, hogy az infláció jóval a jegybank tűrési sávjának 4 százalékos felső határa alatt tetőzik.

A 4 százalékos felső szinthez közelebbi csúcsinfláció esetén az MNB további tétlensége mindazonáltal már rontaná a forinttal szembeni piaci hangulatot - vélekedtek a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy 2019-ben sem látják komolyabb kockázatát a 3 százalékos központi inflációs célszint túllépésének. A cég londoni elemzői szerint azonban az MNB-nek így is óvatosan kell eljárnia, mivel

a piaci szereplők körében vannak jelentős kétségek aziránt, hogy szükség esetén a jegybank képes lesz-e időben fordítani monetáris politikáján.

Ebben a környezetben a keddi kamatdöntő ülést és az új inflációs jelentést "árgus szemekkel figyelik majd" a befektetők - jósolták a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

2020-as változtatásra számítanak

Véleményük szerint bárhogy lesz is, az MNB-nek decemberig formálisan jeleznie kell a piacnak, hogy irányváltásra készül.

Fenntartják azt a várakozásukat, hogy az MNB 2019 végén 0,15-0,30 százalékpontos kamatemelést hajt végre, de ez jelentős mértékben függ a forint addigi teljesítményétől.

Ha a forint jövőre visszaerősödik a 320 forint/eurós szint alá - ami a cég szerint valószínű -, abban az esetben az MNB nem feltétlenül akarná jelentősebb előnnyel megelőzni a szigorítással az euróövezeti jegybankot (EKB) - jósolták a Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai.

Mások is a "tapogatózás" kezdetét figyelik

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői prognózisukban közölték: véleményük szerint a keddi kamatdöntő ülés egyetlen kérdése az, hogy a monetáris tanács megteszi-e az "első, tapogatózó lépéseket" a nem konvencionális eszköztárral érvényesített jelenlegi enyhe pénzügypolitika leépítésére. "Szerintünk erre a kérdésre a válasz az, hogy nem" - fogalmaztak a ház közgazdászai.

Jóllehet a monetáris tanács közleményeiben június óta szerepel az a kitétel, hogy a jelenlegi volatilis globális piaci környezetben indokolt az óvatosság - és a volatilitás főleg a feltörekvő térségre azóta is jellemző -, azonban a forintra mindez viszonylag csekély hatást gyakorolt, az euróárfolyam az augusztusi monetáris ülés óta csak 0,4 százalékkal emelkedett - hangsúlyozzák a TD Securities londoni elemzői.

A ház véleménye szerint ebben a környezetben az MNB nem lát különösebb okot arra, hogy már a keddi kamatdöntő ülésen módosítsa a monetáris politika enyhe alapállását.

A TD Securities várakozása az, hogy erre legkorábban decemberben kerülhet sor.

"Nem eléggé Magyarország-specifikus" volatilitás

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint ugyanakkor a keddi kamatdöntő ülés alkalmat adhat arra, hogy az MNB a piacnak szánt üzenetében "finomhangolást" hajtson végre, különös tekintettel az új inflációs jelentés megjelenésére.

A Morgan Stanley elemzői szerint azonban a globális feltörekvő térség iránti befektetői hangulat romlása és az ezzel járó volatilitás "nem eléggé Magyarország-specifikus" ahhoz, hogy indokolt lenne a monetáris tanács hangnemének jelentősebb módosulása.

Ennek alapján a ház arra számít, hogy az MNB egyelőre tartja magát az enyhe alapállást tükröző nyelvezethez,

bár van esély arra, hogy a jegybank jobban körülírja az exitfolyamat várható irányát, vagy akár hozzá is kezd egyes nem konvencionális eszközök visszavonásához, például megemeli a három hónapos betéti eszköz igénybevételi plafonját.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték ugyanakkor, hogy nem ez az alapeseti várakozásuk.

Hangsúlyozták mindazonáltal, hogy a feltörekvő térségen belül Magyarországon a legalacsonyabbak a reálkamatok,

és véleményük szerint a vita egyre inkább arra összpontosul majd, hogy az MNB milyen gyorsan tudja visszavonni enyhítési eszköztárának egyes elemeit.

Magasabb inflációs pálya jöhet?

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics elemzői közölték: véleményük szerint a monetáris tanács keddi ülésének közleményében már lehetnek arra utaló jelzések, hogy a testület "kezd komolyabban elgondolkodni" a monetáris politika szigorításán.

A ház szerint az új inflációs jelentésben várhatóan a korábban valószínűsítettnél magasabb inflációs pálya szerepel majd.

A Capital Economics londoni elemzői mindent egybevetve azzal számolnak, hogy az MNB az idén elkezdi leépíteni nem konvencionális enyhítési intézkedéseit, és 2019 első felében kamatemelésbe kezd.

A cég távlati előrejelzése az, hogy az MNB alapkamata a jelenlegi 0,90 százalékról 2019 végéig 2,50 százalékra, 2020 végéig 3,00 százalékra emelkedik.