A Portfolio.hu már korábban írt arról, hogy a különböző kereseti csoportba tartozó hazai állampolgárok vásárlóereje milyen ütemben csökkent az elmúlt közel nyolc év során a közszolgáltatások terén. Mostani írásukban az egyes szolgáltatások bontásában mutatják be, hogy a keresők, a nyugdíjasok és a nyugdíjminimumból élők számára miként csökkent az elérhető közszolgáltatások mennyisége.

A dolgozók csoportjánál a KSH által publikált havi nettó átlagkereseteket vették alapul, amelyek kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Azért, hogy a különböző prémium-kifizetések hatásait tompítsák, 12 havi gördülő átlagokkal számoltak, hasonlóképpen jártak el a szolgáltatások egységeire vonatkozó díjakkal.

A nyugdíjaknál az ONYF által publikált éves egy főre eső kifizetéseket vették alapul a havi bevételek tekintetében, hasonlóan a nyugdíjminimumhoz.

Villamos energia

Az áramszolgáltatás tekintetében mind a keresők, mind a nyugdíjasok csoportja 2003 eleje és 2010 vége között közel tíz százalékos csökkenést kellett elszenvedjen a megvásárolható árammennyiség tekintetében.

Az arányaiban megegyező eltérés a jelentősen eltérő abszolút mennyiséget takar, ugyanis míg az aktívak tábora egyhavi jövedelméből 3200 kWh áramot volt képes megvásárolni, addig az egy főre jutó havi nyugdíjkifizetésekből mindössze 2050 kWh-ra tellett, ami 36 százalékkal kisebb mennyiséget jelent. (Egy átlagos magyar háztartás éves áramfogyasztása 2500 kWh).

Természetesen még rosszabb azoknak a helyzete, akik kizárólag a nyugdíjminimumra jogosultak: egyrészt a számukra folyósított összeg közel a harmada a 2010-es évre vonatkozó átlagos nyugdíjnak, másrészt az ő esetükben 2008. január 1-je óta nem történt emelés a kifizetések tekintetében, vagyis az elmúlt három év alatt a szolgáltatások árainak változását nem volt mi kompenzálja. Az utóbbi tényezőnek betudhatóan a nyugdíjminimumból élők számára a vizsgált időszak alatt 30 százalékkal csökkent a havi jövedelemből megvásárolható kilowattórák száma, ami így 2010 végén mindössze 614 kWh-át jelentett.

Földgáz

Az áramnál jelentősen nagyobb drágulás következett be a földgáznál, ami részint a támogatások leépítésének, részint pedig az olajárhoz való direktebb kötődésnek tudható be. A keresők és nyugdíjasok körében közel felére csökkent a megvásárolható mennyiség, míg a minimális nyugdíjra jogosultaknál 60 százalékos volt a visszaesés.

A valódi mennyiségek természetesen ennél a szolgáltatásnál/terméknél is jelentős eltérést mutatnak: a dolgozók csoportjának vásárlóképessége a vizsgált időszakban a mindenkori havi nettó átlag keresetek mellett 2000 köbméterről 1000 köbméterre mérséklődött, az egy főre eső nyugdíj-kifizetésekből beszerezhető mennyiség 1300-ról 700-ra, a nyugdíjminimuméból 550-ről 230 köbméterre csökkent.

Víz

A vízdíj a lakossági áram árához hasonlóan növekedett 2003 eleje és 2010 vége között, így a csökkenés mértéke is közel megegyező volt mindhárom vizsgált jövedelmi csoportnál a megvásárolható mennyiség tekintetében. A keresők és nyugdíjasok körében körülbelül tíz százalékkal csökkent a szolgáltatásra vonatkozó vásárlóerő, míg a minimális nyugdíjra jogosultaknál 30 százalékkal.

Így a dolgozók a korábbi 490 helyett csak 440, a nyugdíjasok 310 helyett 290, míg a csak nyugdíjminimumra jogosultak 135 helyett 95 köbméter vizet képesek megvásárolni egyhavi jövedelmekből.

Szennyvíz

A szennyvízkezelés díjának emelkedése jelentősen meghaladta a vízszolgáltatás drágulását, aminek következményeként mára a csatornaszolgáltatás drágábbá is vált a víznél. Csak érdekesség, de az időszak alatt végbement ártendenciákat jól szemlélteti, hogy 2011 januárjában pont annyival vált drágábba egy köbméter szennyvíz elvezetése a víznél, mint amennyivel 2003 januárjában még olcsóbb volt (közel 30 forint).

A keresők és a nyugdíjasok csoportjának egyaránt közel 30 százalékkal csökkent a vásárlóereje e szolgáltatás terén, míg a kizárólag nyugdíjminimumra jogosultak körében közel megfeleződött a megvásárolhat szolgáltatásmennyiség.