Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Európa jól jöhet ki a recesszióból

Ötévnyi növekedés ért véget a befektetők kockázatvállalási félelmei miatt a válság kitörésével. A recesszió miatt összességében stagnáltak az Európába irányuló befektetések 2008-ban.

Az Ernst & Young 2009 februárjában készült jelentése szerint Európában 2008-ban 3.718 közvetlen külföldi tőkebefektetési projekt történt, amely mindössze hattal több 2007-hez képest. Ez ugyan stagnálást jelent, ugyanakkor a foglalkoztatás esett, elsősorban a recessziós félelmek miatt: a létrehozott új munkahelyek száma 16 százalékkal, 148.333-ra esett vissza.

Ezzel az eredménnyel öt éves befektetési növekedés ért véget Európában. Több folyamatban lévő projektet lecsökkentettek és néhányat le is állítottak, sok vállalat felfüggesztette földrajzi és piaci terjeszkedését és felvásárlásait.

Az Ernst & Young elemzése azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a recesszió valós hatásait közel sem tükrözik ezek az eredmények, hiszen a 2008-ra vonatkozó befektetési döntéseket már jó pár hónappal a gazdasági válság kitörése előtt meghozták. A bizonytalan helyzet miatt a befektetők inkább maradnak a számukra ismert, kiszámítható piacokon. Ezért Európa akár jól is kijöhet ebből a recesszióból.

Jelenleg Nyugat-Európa és Kelet-és Közép-Európa szinte fej-fej mellett vezetik a "legbiztonságosabb" területek listáját, mint a legvonzóbb üzletalapítási és terjeszkedési célpontok. Ugyanakkor csökkent a feltörekvő piacok, Brazília, Kína, Oroszország, India felé irányuló befektetési kedv.

Tavaly még Kína a legkedveltebb befektetési célpont volt, 2009-re egyértelműen elvesztette vezető pozícióját, és a harmadik helyre esett vissza. A tavaly még negyedik India is visszacsúszott Észak-Amerika mögé az ötödik helyre, és Oroszország vonzereje is csökkent.

Változatlan élmezőny

Az európai célpontok népszerűségi listájának élén a helyzet változatlan. A legvonzóbb az Egyesült Királyság, amely 686 befektetési projekttel őrzi a pozícióját. Franciaország, Németország és Spanyolország, mint 1997 óta a legnagyobb külföldi befektetéseket vonzó területek, továbbra is tartják 2., 3. és 4. helyüket.

Magyarország az európai mezőny 12. legvonzóbb országa, ugyanakkor 2007-hez képest mintegy negyedével esett a bejelentett projektek száma. A kép azonban összességében nem ennyire negatív, mert kevesebb projekt is több munkahelyet teremtett.

A magyar vállalatokra is jellemző, hogy a bevételek maximalizálására és a krízis átvészelésére törekednek, inkább maradnak az ismert hazai piacon, minthogy külföldön vállalkozzanak.

Az Ernst & Young elemzése szerint a válság elmúltával a korábbi tendenciák fognak felerősödni, hosszú távon lényegében változatlan irányúak lesznek a befektetések, ismét előtérbe kerülhet Brazília, Kína, vagy India.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×