Csaknem minden adó és járulék mozogni fog - írja az Index -, összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho-juk.

Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. Szintén 19 százalék lesz az alsó személyijövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön csak be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amennyit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.

Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik, így a költségvetésben tátongó lyukat kizárólag a kiadások visszafogásával próbálja - még nem eldöntött konkrét intézkedésekkel - betömni a kabinet.

Kétlépcsős átalakítást fog meglépni a kormány, az adórendszer több ponton már júliustól módosul, egy sor intézkedés pedig 2010-től alakítja át életünket.

Az év közepétől két területen is lejjebb szállítja a cégeket sújtó járulékok mértékét a kormány. Információink szerint a 29 százalékos munkáltatói tb-járulék 25 százalékosra apad, de úgy, hogy ezen csökkentett mértéket a minimálbér duplájáig lehet alkalmazni. Ha az alkalmazott bruttó bére meghaladja a havi 143 ezer forintot, akkor 143 ezer forintig 25, a 143 ezer forint feletti keresetrészre 29 százalékos munkáltatói tb-járulékot kell leróni. (A tb-járulékon belül az egészségügyi járulék szorul vissza.)

A munkaadói járuléknál is hasonló lesz a forgatókönyv, vagyis a 3 százalékról 1 százalékra leszállítandó munkaadói járulék a minimálbér kétszereséig lesz érvényes július 1-jétől. Összességében tehát 6 százalékponttal könnyít a cégek terheit a kabinet, de ezen könnyítést a legfeljebb dupla minimálbért kereső alkalmazottaknál tudják teljesen kihasználni a vállalkozók.

Emelkedik az szja-sávhatár

Bár adószakértők szerint a munkáltatók számára nehézséget okozna, ha év közepétől változna a személyijövedelemadó-törvény, a kormány mégis év közben hozzányúl az szja-hoz. Hogy pontosan hogyan, arra két változat fut mind a mai napig.

Az egyik verzió szerint megszűnne a magánszemélyek 4 százalékos - szolidaritási adónak becézett, lényegében egy harmadik, 40 százalékos szja-kulcsot megtestesítő - különadója. Az alsó szja-kulcs a mai 18-ról 19-re, a felső 36-ról 38 százalékra emelkedne, a sávhatár pedig a mai évi 1,7 millió forintról lényegesen kitolódna, 2,2 millió forintra.

Vagyis amíg ma 1,7 millió forintos éves jövedelemig a bér 18 százalékát vonja el a kormány, 1,7 millió forintot meghaladó jövedelemnél pedig az 1,7 millió feletti rész 36 százalékát fizetjük be a büdzsébe, addig júliustól már 2,2 millió forintos jövedelemhatárig 19 százalékot kellene befizetni az államkasszába, és csak a 2,2 millió forint feletti résznél lépne be a 38 százalékos kulcs. Ezen változat része még, hogy a ma egyes esetekben 10, máskor 20, megint más esetben 25 százalékkal adózó úgynevezett külön adózó jövedelmek (például osztalék, kamat, tőzsdei árfolyamnyereség, ingatlaneladásból származó jövedelem) után szintén a 19 százalékos adómérték lenne érvényben - a tőzsdei cégek osztalékára kivetett adón kívül, mert az maradna 10 százalék.

A másik változat a mai állapothoz képest egyedül a sávhatárt tolná ki, az adómértékek nem változnának. A sávhatár ugyanúgy 2,2 millió forintig kúszna feljebb, ahogyan az első verzióban, tehát 2,2 millió forintos éves jövedelemig a bér 18, az afeletti jövedelemrésznél pedig 36 százalékáról kellene lemondanunk.Magasabb áfa, jövedéki adó, tételes eho

Amennyi bevételről a költségvetés kénytelen lesz lemondani a fenti járulék- és szja-csökkentés miatt, annyit vissza is kívánnak hozni négy tétel szintén július 1-jétől hatályba lépő módosításával. Közülük a legnagyobb horderejű a normál áfakulcs 20-ról 23 százalékra való felsrófolása lesz.

A fogyasztási adók nagyobb szerepét takarja a jövedéki adó növelése is. Az Index értesülése szerint átlagosan 5 százalékkal emelkedik mindhárom jövedéki kategóriába tartozó termékek adója, tehát a benzint, gázolajat, cigarettatermékeket és alkoholt egyaránt érinti a jövedéki adóemelés.

A vállalkozóknak tett könnyítést némiképp tompítja, hogy a tételes eho a mai havi 1950 forintról 5100 forintra nő, és új nevet is kap.

Az idén életbe lépő változás lesz még a családi pótlék bevonása az adórendszerbe: felbruttósítják és adóterhet nem viselő járandósággá sorolják át, ami azt eredményezi, hogy bár közvetlenül nem kell adózni a megemelt családi pótlék után, ám az annak megfelelő összeg a személy többi jövedelmét feljebb tolja, így gyakorlatilag mégis a megemelt családi pótléknak megfelelő összeget kell majd leadózni.

Azok, akiknek a jövedelme még a megemelt családi pótlékkal sem éri el az szja alsó kulcsának sávhatárát, vagyis az újítás után évi 2,2 millió forintot, azok egy fillérrel sem járnak rosszabbul, ám a 2,2 millió forintnál többet keresők azt érzik majd a bőrükön, hogy az átalakítás után a családi pótlékból származó summa legfeljebb 18 százalékkal mérséklődik.

Változások 2010-ben

2010. januárjától részben kiterjeszti a kormány a fenti lépések némelyikét, részben új intézkedésekkel bővül az adócsomag. Előbbi kategóriába tartozik, hogy a munkáltatói tb-járulék 29-ről 25 százalékra és a munkaadói járulék 3-ról 1 százalékra való csökkentése általános lesz, nem lesz bérkorlát.

Jövőre a legmélyrehatóbban a személyi jövedelemadót szabják át. Az idei változtatási tervek közül az elsőt tágítja ki a kabinet: 2010-ben nem lesz magánszemélyek különadója, a kétkulcsos szja-tábla 19 és 38 százalékos mértéket takar, a felső kulcs pedig a mai évi 1,7 millió és a júliustól élő 2,2 millió forint helyett 3 millió forintnál lép csak be.

Utóbbi ahhoz vezet, hogy az alkalmazottak kétharmadának-háromnegyedének bére egészében az alsó kulcs alá kerül. Az elkülönülten adózó jövedelmekre - a tőzsdei cégek osztalékát kivéve - szintén 19 százalékos sarc lesz érvényben. Az adójóváírás elfogyási ütemét a mai 9 százalékról csökkentenék, ami azt is jelenti, hogy ki fog tolódni az a jövedelemhatár, amikor elfogy ez az adókönnyítés. Az azonban még függőben van, hogy pontosan milyen összeghatárig tolják ki az adójóváírás kifutását.

Amíg ezek a módosítások lényegesen enyhítik a munkát vállalók terheit, addig az szja-t érintő többi intézkedés a költségvetési bevételeket fogja emelni. Kisebb mértékben az, hogy az elmúlt években amúgy is megkurtított adókedvezményeket eltörlik. Jóval többet fog hozni az állam konyhájára az a lépés, amellyel több juttatás adómentességét megszűntetik, így információink szerint például az étkezési jegyeket, üdülési csekkeket, iskolakezdési támogatást, internethozzájárulást adó- és így társadalombiztosításijárulék-kötelessé kívánják tenni.

A vállalkozások kedvében nemcsak a tb- és munkaadói járulék leszállításával jár a kormány, hanem azzal is, hogy jövőre már nem kell fizetniük a 4 százalékos különadót sem. Annak viszont már kevésbé fognak örülni a vállalkozások, hogy egyrészt a társaságiadó-alap szélesebb lesz a kedvezmények és más adóalap-módosító tételek körének szűkítése révén, másrészt pedig ezen szélesebb adóalapra a mai 16 helyett 19 százalékos társasági adót vet ki a kabinet. Úgy tudjuk, összességében a különadó eltörlése és a társasági adó alapjának szélesítése, az adó mértékének felemelése még mindig pár 10 milliárdot fog otthagyni a cégeknél.

Az adócsomag részét képezi még az egységes ingatlanadó: a mai helyi adókat (kommunális, építmény- és telekadót) felváltó új közterhet négyzetméteralapon vetik ki az önkormányzatok és a mai összbevételt pár 10 milliárd forinttal haladhatja meg ezen egységes ingatlanadóból befolyó pénz a kalkulációk alapján.Vélemény a tervezetről

A portfolio.hu elemzői kétkedve szemlélik a félévkor változó szja-rendszert. Egy éves adónál technikailag nehezen kivitelezhető az évközi módosítás. Az év végi bónusszal rendelkezők - illetve általában a második félév során többet keresők - jobban járnak, akiknek pedig van lehetőségük az első félévben szerzett jövedelmük egy részét a második félévben kimutatni, azok akár 60 ezer forintot is nyerhetnek. Ez a furcsa megoldás is bizonyítja, hogy a kormányzat számára az adórendszer egyszerűsítése továbbra sem kiemelt szempont.

Az, hogy az alacsonyabb járulékteher csak a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, erős ösztönző lehet a béremelésekkel szemben.

Az elemzők szerint a vagyonadó bevezetése ével zátonyra futhat az Alkotmánybíróságon is, de az sem egyértelműk, hogy megéri-e egy nemzetközileg is visszaszorulóban lévő adónem kiépítésére energiát fecsérelni.

A legfontosabb aggodalmuk azonban nem a fentiekhez kapcsolódik, hanem az adórendszer fenntarthatóságához. Egyrészt a nullszaldósra tervezett adóváltozások mellett nem tűnt el a lyuk a büdzséből, és arról egyelőre nincsenek igazi információk, hogy a 200-250 milliárd forintos lyukat miként is tömné be a kormány.

Azt sem látják biztosnak, hogy ez a lyuk tényleg "csak" ekkora. Az egy százalék körüli GDP-visszaesés (már sajnos szinte bizonyosan illuzorikus, de a legújabban a kormány részéről emelgetett 2,5-3 százalékos recesszió is a legoptimistább előrejelzések közül való. Ha ehelyett az 5 százalék körüli zsugorodás valósul meg, az jelentősen növelheti a kiigazítási igényt. Vagyis: neki kell esni a kiadásoknak mihamarabb.