A volt német kancellár és az orosz elnök közötti személyes barátság komoly lendületet adott a németországi orosz befektetéseknek is. Gerhard Schröder hivatali utódja, Angela Merkel azonban többször is óvott attól, hogy az úgynevezett stratégiai fontosságú üzletágak külföldi beruházók tulajdonába kerüljenek.

Az orosz befektetésekkel kapcsolatban a vészharangot akkor kongtatták meg Berlinben, amikor a moszkvai nemzeti bank öt százalékos részesedésre tett szert az Airbus repülőgépgyárban.

Illetékesek attól tartanak, hogy a stratégiai fontosságú ágazatokban való résztulajdont Moszkvában esetleg politikai célokra is felhasználhatják, míg kevésbé tartják aggasztónak a közép-nagyságú üzemekbe történő orosz befektetéseket, amelyek nem egyszer munkahelyek tömeges megmentésével járnak.

A kelet-németországi Dessau vagongyárát a rendszerváltás után csőd fenyegette, de orosz beruházók fantáziát láttak fenntartásában, és ma nyereségesen üzemel. A dél-németországi Esslingenben működő, nagy múltú Dr. Schöller kozmetikai cikkeket gyártó céget a moszkvai Kalina nevű mosóporgyár vásárolta fel, az oligarchaként ismert Alexander Lebegyev pedig beszállt az eddig fapados turistajáratok üzemeltetésére szakosodott Blue Wings légitársaságba, amely máris menetrendszerinti gépek indítását tervezi Németország és Kelet-Európa között.

Az egyik legismertebb német divatszalon, az Escada főrészvényese is orosz: a vállalatbirodalmát Genfből irányító Rusztam Akszjenenko. Az Escada divatpolitikájába az új tulajdonos közvetlenül is beleszól, a közelmúltban ugyanis a cég régi vezetőjét hibás gazdálkodásra hivatkozva szinte egyik napról a másikra menesztette, és tisztségét egy francia jelölttel töltötte be.

A német gazdasági élet keleti bizottságának szóvivője kiemelte, hogy csupán a felett tudnak őrködni, hogy az orosz befektetők ne részesüljenek hátrányos megkülönbözetésben, illetve a német beruházók hasonló jogokkal rendelkezzenek Oroszországban is, de az üzemi politikába nincs beleszólásuk. Hozzátette, hogy Németországban orosz beruházók eddig közel ezer cégnél csaknem másfélmilliárd eurót fektettek be.Az ezredforduló előtt tapasztalt megtorpanást követően a szlovák-orosz gazdasági kapcsolatok az elmúlt években rendkívül dinamikusan fejlődnek. Oroszország jelenleg Szlovákia ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere, csupán Németorszég, Csehország, Olaszország és Ausztria előzi meg.

Az árucsere-forgalom legnagyobb részét orosz oldalról az energiahordozók szállítása teszi ki: az orosz társaságok évi hatmillió tonna kőolajat visznek be Szlovákiába, míg további négymillió tonna az országon áthaladó tranzitvezetéken Nyugat-Európába tart.

Az orosz energetikai vállalatok már jóideje megvetették lábukat az országban. A Jukosz annak idején döntő részt vállalt a szlovák Transpetrol cég privatizációjából, a Gazprom pedig a Szlovák Gázművek társtulajdonosa lett.
Évről-évre nők az oroszországi invesztíciók értéke is, tavaly Oroszország már közel 100 millió dollárt ruházott be Szlovákiában.

Döntő szerepük van az orosz cégeknek a szlovák atomipar fejlesztésében, jelenleg éppen folynak a tárgyalások a mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának megépítéséről.

Az utóbbi években elmélyült az együttműködés a Matador gumiabroncsgyár és orosz partnerei között, az orosz piac hatalmas lehetőségeket kínál Szlovákia egyik legsikeresebb ipari vállalatának. A szlovák cég egy omszki üzemmel együtt közös gyárat hoz létre, amelynek kapacitása évi kétmillió gumiabroncs lesz.

Az orosz beruházok az utóbbi időben komoly érdeklődést mutatnak a turizmus fejlesztése iránt is, és egyre több szálloda és idegenforgalmi létesítmény építését tervezik Szlovákiában.

Szakemberek szerint a szlovák-orosz gazdasági kapcsolatoknak a földrajzi közelség mellett az is kedvez, hogy a lakosság csaknem egyharmada beszél vagy ért oroszul.

Az utóbbi időben orosz kezdeményezésre szóba került az is, hogy az ukrán-szlovák határon végződő szélesnyomtávú vasútvonalat meghosszabbíthatnák egészen a szlovák-osztrák határig, így egyszerűbbé válna az orosz áru szállítása Nyugat-Európába. Számítások szerint ennek a hatalmas beruházásnak az értéke elérné az egymilliárd eurót, megvalósítása pedig 10-15 évig is eltartana. Moszkva már jelezte, mielőbb tárgyalásokat kezdemény a szlovák féllel a vasútvonal meghosszabbításáról.Míg Oroszországban közel négyszáz brit cég van jelen - például a Marks and Spencer, a Mothercare és a Cadbury Schweppes -, addig London a tőkére éhes orosz cégek és ingatlanbefektetők kedvelt célpontja.

A politikai szinten zajló, elvi és erkölcsi kérdéseket is érintő vita Alekszander Litvinyenko feltételezett gyilkosának kiadásáról aligha zavarhatja meg a két ország pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatait, mert ez egyiknek sem érdeke.

Jurij Truntnyev, nyersanyagokért felelős miniszter például az orosz diplomaták londoni kiutasítására adott válaszlépés előtt azt mondta: "nincs értelme korlátozásokat bevezetni a jelenlegi befektetői légkörben, mert az sokba kerülne nekünk és a briteknek is."

A britek Oroszországban az első számú külföldi befektetők, akik az első negyedévben befektetett 3 milliárd dollárral tízszer több pénzt vittek be az orosz piacra, mint például az Egyesült Államok. Az izmosodó orosz középosztály vásárlóereje komoly vonzerő a szigetországi befektetőknek.

Miközben a britek a hatalmas orosz piacból profitálnak, az orosz cégeket a londoni City és a tőzsde vonzza. Orosz cégek csak 2007-ben 12 milliárd dollár értékben bocsátottak ki részvényt Londonban. A londoni tőzsdén 42 orosz cég van bejegyezve.

Közben a Gazprom orosz állami energiamonopólium is jelezte, hogy terjeszkedni akar a gázra éhes brit piacon, azáltal, hogy erőművek és szolgáltatók felvásárlását tervezi.

Bár a Gazprom Ukrajnával és Fehéroroszországgal való vitája aggodalmat keltett a szigetországban, nem lehet átsiklani a tény felett, hogy Nagy-Britannia egyre inkább gázfüggő ország. Az orosz gáz részesedése jelenleg három százalék a brit piacon, de becslések szerint ez 2012-re 15 százalékra ugrik. Mivel az északi-tengeri gázmezők kimerülőfélben vannak, felmerül a kérdés, hogy honnan szerzi be a gázt az ország. Kérdéses az is, hogy mennyire engedi a brit kormány az orosz cég térnyerését a stratégiai átgazatban.

A Gazprommal kapcsolatban régóta hallani, hogy szeretné megszerezni a British Gas-t birtokló Centricát - a pletyka nem vált valósággá, viszont nemrég Londonban járt Alekszander Medvegyev, a Gazprom második embere, hogy tető alá hozza egy kisebb angol gázelosztó cég megvásárlását. Az NGCS mellett már orosz tulajdonban van a Pennine Natural Gas nevű cég is. Medvegyev elmondta, hogy a Gazprom áramszolgáltatóként is meg akar jelenni a brit piacon.

Közben a mostanában lassuló, de másokkal összehasonlítva még mindig pörgő londoni és dél-angliai ingatlanpiac a pénzes orosz befektetőket vonzza, mert még mindig látványos éves profitot termel. Az orosz jelenlét jól látható jele az is, hogy brit boltokban is lehet kapni Baltyika sört és temérdek orosz kisbolt jelent meg, amelyek élelmiszerektől kezdve a könyveken át sok terméket árulnak.