eur:
368.88
usd:
345.22
bux:
48380.59
2023. június 7. szerda Róbert

Bizonytalanságok a lakásbérbeadás körül

A magánszemélyektől ingatlant bérbe vevő társaságok bizonytalanok azt illetően, hogy a lakásbérbeadás után automatikusan levonják-e a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Az egészségügyi hozzájárulás meg nem fizetéséhez ugyanis a magánszemélytől nyilatkozatot kellene beszerezniük.

Január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni egyes külön adózó jövedelmek után. Ilyen jövedelemnek számít például az ingatlan bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem is.

Azok a társaságok, melyek magánszemélyektől vesznek bérbe lakást, egyelőre nem tudják, hogy miként járnak el pontosan; bizonytalanok azt illetően, hogy le kell-e vonniuk a 4 százalék eho-t, vagy sem.

Az egészségügyi hozzájárulás meg nem fizetéséhez ugyanis a magánszemélytől nyilatkozatot kellene beszerezniük. Ellenkező esetben a társaságot az Apeh szankcióval sújthatja.

A Pricewaterhouse Coopers adószakértője, Horvátné Szabó Bea az InfoRádiónak elmondta: a legnagyobb problémát az okozza, hogy a magánszemélyektől nyilatkozatokat kell beszerzni, ugyanis a felelősség ez esetben a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli.

Tehát miközben a törvény azt mondja ki, hogy a magánszemélynek kell a 4 százalék eho-t, megfizetnie, a jövedelmet kifizető társaságnak – jelen esetben tehát az ingatlant bérbe vevő cégnek – kell azt levonnia, mindaddig, amíg annak ellenkezőjéről a jövedelmet szerző magánszemély nem nyilatkozik.

Félő, hogyha a társaság automatikusan levonja a 4 százalékos eho-t, akkor a magánszemély megszakítja vele a szerződéses kapcsolatot.

Ha viszont a társaság a levonási kötelezettségnek nem tesz eleget, akkor az adóhatóság megbírságolhatja. A kérdést az adószakértő szerint mindenképp tisztázni kell, ezért a szakma a témában hamarosan egyeztetést fog kezdeményezni a Pénzügyminisztériummal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
AKTUÁLIS
VIDEÓ
HEC Paris: az EU létkérdése a magyar soros elnökség elhalasztása

HEC Paris: az EU létkérdése a magyar soros elnökség elhalasztása

Egyre hevesebb vita bontakozik ki arról az Európai Unión belül, hogy Magyarország ne láthassa el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második félévében. Az uniós ügyekben befolyásos HEC Paris egyetem professzora, Alberto Alemanno beszámolója szerint egy erős, Németországot is magában foglaló tömb támogatja a jogállamisági fellépés kibővítését az elnökség elhalasztásával kapcsolatban. Viszont szerinte nem arról van szó, hogy szankcionálni kellene a magyar kormányt, hanem hogy az EU működését kell megvédeni a kizárással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×