Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels.com

Kapiller Zoltán: már itt élnek a veszélyes kullancsok, és nincs százszázalékos védelem

A Magyar Kullancsszövetség elnöke szerint fontos a megelőzésben kullancsveszélyes területek elkerülése, a kullancsriasztó szer használata és az állat szakszerű eltávolítása.

"A főváros környéki barlangokban telelő denevéreken lehet nagyon érdekes kullancsfajokat tanulmányozni. Ennek nemcsak tudományos, hanem járványtani jelentősége is van, mert ezek a kullancsfajok és szállítóik, a denevérek is felszínre hozhatnak közegészségügyi problémákat" – mondta az InfoRádióban Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke.

A szakértő szerint a denevérek körében is vannak kórokozók. Ilyen például a Bartonella, amely nagyon gyéríti az állományukat, és az embereket is veszélyezteti. Ha a denevérekről lepottyan az éjszakai repkedéskor a városban egy-egy kullancs, akkor az embert is megfertőzheti. A Bartonellózis a Lyme-kór mellett a másik fontos kórokozó család, ami megbetegedést okozhat.

Mint az Infostarton korábban írtuk, a kutatók afrikai kullancsokra bukkantak a Balaton nyugati térségében. Kapiller Zoltán kifejtette: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, az Állatorvostudományi Egyetem és a madártani egyesület kutatói 540 madarat fogtak be a területen, javarészt nádiposzátát és barkóscinegét. A cinegén megtalálták a Hyalomma rufipes nevű kullancsot, és annak fejlődési alakjait, a lárvákat.

A szakértő szerint mindez azt igazolja, hogy ezek

a kullancsok már itt születtek, és terjeszthetik a krími-kongói vérzéses láz vírusát.

A kutató szerint szerencse, hogy a madarak beszorultak a nádasokba, és nem mennek a lakóövezetbe.

Kapiller Zoltán szerint magát a kórokozót megtalálták a bakonyi kullancsokban is, így az erdőmunkások fertőződtek kullancscsípéssel, és a krími-kongói vérzéses láz vírusával. A kutatók azonban nem értették, hogy miért nem betegedtek meg, később kiderült, hogy amiatt, mert egészséges életmódot folytattak: vitaminban gazdag ételeket ettek, és sok időt töltöttek a napon.

Az elmúlt hetven év alatt viszont változott a társadalmi mozgás. Ma már nagyon sok városlakó megy a Bakony egyes területeire nyaralni, és rájuk nézve ez a kórokozó veszélyt jelent,

hiszen ha valakinek nem edzett az immunrendszere, akkor megbetegítheti a vad kórokozó.

A szakértő szerint a védekezés módja a személyi védelem, tehát a kullancsveszélyes területekre nem szabad kimenni. Ha kirándulni, kertészkedni indulunk, le kell fújni magunkat kullancsriasztó szerrel. A társállatainkat is kezelni kell kullancs ellen, hogy ők se hozzák be a lakóövezetünkbe.

Kapiller Zoltán hozzátette: százszázalékos megelőzés nincs, ezért fel kell készülni a szakszerű kullancseltávolításra. Kiemelten fontos, hogy mindig szakszerűen, kullancskanállal távolítsák el az állatot, ugyanis már a kutatók megállapították, hogy az esetek döntő többségében a szakszerűtlen eltávolításkor fertőződnek az emberek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×