A légkondicionáló berendezések használata a zárt tereket lehűti, a külső levegőt ugyanakkor melegíti, és még a felmelegedéshez is hozzájárul üvegházhatású gázok kibocsátásával. A tömegközlekedés tikkasztó lehet, de autóval közlekedni ront a közlekedési helyzeten, és szintén káros hatású gázok kibocsátásával jár. A fák hiánya árnyékhiányt is jelent, az épületek felmelegedése pedig még forróbbá teszi a városokat.

Az izzasztó ördögi körből nehéz kilépni, de azért vannak városok, amelyekben innovatív megoldásokkal sikerült elviselhetőbbé tenni a forróságot, írja a CNN.

Legyen fák az utcákon is

A kolumbiai Medellínben arra jöttek rá, hogy érdemes a városi parkokat és egyéb, nagy tömegek látogatta helyeket fákkal teleültetett folyosókkal összekötni. 18 utat és 12 vízparti területet zöldítettek ki, a hatást pedig mindenki érzi a bőrén. A fásított területeken és környékükön 5,5 fokkal hűvösebb van, mint ott, ahol nincs árnyékot kínáló zöld növényzet.

Azt remélik, 2030-ig akár 9 fokos különbség is elérhető.

Összesen 8 ezer fát és 350 ezer bokrot ültettek el. Öntözésükre is innovatív módszert alakítottak ki: a megemelt szinten közlekedő metróvonal alatt gyűjtik össze az esővizet.

Pancsolás a városi dzsungelben

A bécsiek komoly százaléka sem tudja napjait légkondicionált helyen tölteni még hőhullám idején sem, ezért a parkokban enyhítő hűsölést jelentő párakapukat állítanak fel. A gyerekek élvezik a leginkább ezeket a lehetőségeket.

Emellett nagyon nagy számban találhatók ivókutak is a városban: az 1,9 milliós népesség jelenleg 1100 ivókútnál csillapíthatja szomjúságát. Ez segít abban, hogy a kánikula idején minél kevesebben legyenek rosszul.

Abu Dzabiban a régi technológia leporolása segít

A Közel-Keleten találhatók a világ legmelegebb területei: Abu Dzabiban, ahol 50 fokig is emelkedhet a hőmérséklet, a légkondicionálás a mindennapok velejárója. Nem mindig állt ugyanakkor rendelkezésre ez a megoldás, és az emberek annak feltalálása előtt is kibírták valahogy a forró órákat.

Az Al Bahar torony tervezői olyan árnyékolórendszerrel látták el az épületet, mely a napsugarak hatására nyílik ki

és védi meg a tornyot attól, hogy felszíne akár 90 fokosra hevüljön fel. A módszer hatására nagyon sokat spórolnak is: a légkondicionálás költsége felére esett vissza.

Harc a városi hőcsapdák ellen

Medellín példája jól mutatja, mire képesek a fák: Miamiban arra jöttek rá, hogy a forró, napsütötte buszmegállókban nagyon rossz várakozni, így az amerikai városban a napsütésnek kitett megállók köré ültettek fákat. Ezzel párhuzamosan készítettek egy kisokost is arról, milyen fák a legalkalmasabbak ilyen célra, és hogyan kell azokat elültetni az ideális tájolás elérése érdekében - ennek köszönhetően a know-how máshol is hasznosíthatóvá vált.

Ma már 71 ilyen zöld buszmegálló van a városban - a dinamikus bővítés oka a lakosság elsöprően pozitív reakciójában keresendő.

Athén azzal dolgozik, amije van, Los Angeles fest

Hadrianus vízvezetéke évezredekkel annak megépítését oly sok évvel követően is hasznos: bár vize már nem iható, öntözésre még fel lehet használni, illetve párakapukat is üzemeltethetnek felhasználásával.

Los Angelesben

teljes utak fehérre festésével igyekeznek a meleg ellen küzdeni.

A módszer tíz fokkal csökkenti is az útfelületek hőmérsékletét, az extra hőt ugyanakkor az emberi testek nyelik el. A tetők fehérre festése egyértelműbben működő módszer, melyet követtek Indiában is: így az otthon hőmérséklete 3-8 fokkal lehet alacsonyabb. Még jobb megoldás a zöldtető, vagyis a tető növényekkel való beborítása.

Párizs mindent hadrendbe állít, amije van

A nagyvárosban összesen 800, lehűlésre alkalmat adó hely van, melyekre természetesen hűtött gyalogutak vezetnek. A parkok, múzeumok vagy szökőkutak a város bármely pontjáról legfeljebb hét percnyi gyalogútra vannak a koncepció szerint. Emellett pancsolásra alkalmas szökőkutakat is kialakítottak.

A városban igyekeznek regisztrálni az időseket is, a kifejezetten veszélyeztetetteket pedig időnként telefonon keresik, hogy megtudják, jól vannak-e. Az óvodákban és iskolákban légkondicionáló berendezéseket szereltek be.

Nevet adtak a hőhullámnak Sevillában

Aminek neve van, arra jobban figyelnek az emberek - erre jutottak Sevillában, és el is nevezték a júliusi hőhullámot Zoénak. Ezen felül kategorizálják is a hőhullámokat aszerint, hogy mennyire káros egészségügyi következményeik lehetnek. Mindezt emberközeli megfogalmazásban teszik, hogy mindenkivel megértethessék, miért is veszélyesek a kánikula időszakai.