Régóta ismert, hogy a hurutos betegeknek, különösen a krónikus hörghurutban szenvedőknek nagyon ártalmas a légszennyezettség. Hasonlóan érzékenyek a szennyezett levegőre a kisgyerekek, ezért az ő levegőztetésük, játékuk a forgalmas utaktól távol kell történjen - hangsúlyozta az InfoRádióban Hidvégi Edit tüdőgyógyász főorvos.

A légszennyezettség szerepe a tüdődaganatok esetén nem közvetlen, de felismerhető: az ilyen betegek kilencven százaléka dohányzik, a többieknél viszont más tényező játszik szerepet, ilyen lehet a légszennyezettség is.

A levegőben lévő nagyobb szemcsék általában kicsapódnak az orr-garat tájékán. "Erre szolgálnak az orrszőrök és az orr nyálkahártyája, a szűrés a fő feladatuk. A kisebb szilárd anyagok azonban lejutnak a kis légutakba és károsodást okoznak, ahogyan a gáznemű anyagok is (a metán, a nitrogén-monoxid és -dioxid, valamint a kéngázok) tönkretehetik a nyálkahártyát. Ezek ráadásul krónikus gyulladást tartanak fenn, és az odavonzódó, a nyálkahártya-gyulladás eltakarítására hivatott sejtek bizonyos anyagaik révén újra és újra serkentik e gyulladást" – mondta a tüdőgyógyász főorvos.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon hány embernek okoz problémát, megbetegedést a légszennyezettség, Hidvégi Edit kiemelte:

csak a COPD-ben szenvedők száma 500 ezer ember, a kisgyerekekkel és az asztmásokkal együtt számolva talán az egymilliós szám is alacsonynak számít.

Kiemelkedően fontos, hogy mikor szellőzteti valaki az otthonát. A csúcsforgalmi időszak helyett a legjobbak a hajnali órák, amikor már kitisztult a levegő, valamint hasznosak a légtisztító berendezések, bár ezek viszonylag drágák – mutatott rá a szakember.

A beltéri levegő is lehet szennyezett – tette hozzá Hidvégi Edit. "A friss festés illata és a friss bútorillat irritálhatja az érzékeny nyálkahártyával rendelkezőket, köhögésre vagy akár hörgőszűkületre, vagyis fulladásra ingerli. Szintén beltéri allergén a poratka, valamint a penészgombák, ezek ugyanúgy légúti irritánsok lehetnek, mint a dohányfüst vagy a kültéri légszennyezettség."