Infostart.hu
eur:
357.84
usd:
313.97
bux:
0
2026. július 13. hétfő Jenő

Példátlan éghajlati szélsőségek sújtották a világot

Korábban soha nem tapasztalt éghajlati szélsőségek - az európai hőhullámoktól kezdve, az ausztrál aszályokon át, egészen a pakisztáni árvizekig - sújtották a világot a 2001-2010-es évtizedben, amelyet a globális felmelegedés is beárnyékolt - derült ki egy friss ENSZ-jelentésből.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 2008-at leszámítva az évtized minden éve az éghajlati adatok 1850-es években megkezdett rögzítése óta mért tíz legforróbb év közé tartozott és az eddigi legmelegebb év 2010 volt. A napi melegrekordok száma pedig jócskán meghaladta a hidegrekordokét.

A szakértők szerint az időjárási szélsőségek egy része megmagyarázható a természetes éghajlati változékonysággal - szokatlan viharok és aszályok máskor is előfordultak már a történelem során -, de az ember okozta üvegházhatású-gázkibocsátás mértékének növekedése is szerepet játszott az extrémitások előfordulásában.

"Az üvegházhatású gázok egyre növekvő légköri koncentrációi megváltoztatják a klímánkat, jelentős hatást gyakorolva környezetünkre és óceánjainkra, amelyek a szén-dioxidot és a hőt is elnyelik" - húzta alá közleményében Michel Jarraud, a WMO főtitkára. A jelentés az Egyesült Államokban 2005-ben pusztító Katrina-hurrikánt, a 2008-as mianmari Nargis ciklont, a Pakisztánt sújtó 2010-es árvizeket, az Amazonas-medencét, Ausztráliát és Kelet-Afrikát érintő aszályokat és az északi-sarki tengeri jég drasztikus visszahúzódását emelte ki a legpusztítóbb időjárási szélsőségek számba vételekor.

A genfi székhelyű WMO szerint az éghajlati extrémitások összesen 370 ezer ember halálát okozták az évtized során, ami 20 százalékkal több, mint az 1990-es években. A szervezet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bolygó lakosságának száma is jelentősen növekedett az évtized során: az 1990-ben mért 5,3 milliárdról, 2010-re elérve a 6,9 milliárdot. A halálozási mutatók megugrásáért elsősorban a 2003-as európai és a 2010-es oroszországi hőhullámok voltak a felelősek: míg az előbbi 66 ezer, addig az utóbbi 55 ezer áldozatot követelt.

A viharok és aszályok okozta halálozások száma azonban visszaesett, részben a katasztrófákra való jobb felkészültségnek köszönhetően. A jelentés szerint a nemzetek 44 százaléka az 2001-2010-es évtizedben mérte az elmúlt fél évszázad legmagasabb napi hőmérsékleti maximumát, de mindössze 11 százalék számolt be új hidegcsúcsról.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy az évtized során "folytatódott a globális felmelegedés gyorsulása": az évtized átlaghőmérséklete 0,21 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991-2000 közötti átlag, amely már eleve 0,14 Celsius-fokkal volt magasabb a 1981-1990 közötti értéknél. Más jelentések szerint azonban a hőmérsékletnövekedés üteme lassult az évszázad során.

A WMO jelentése szerint az időjárási szélsőségeket nehezebb összefüggésbe hozni a klímaváltozással, mint a természetes éghajlati változékonysággal. Ugyanakkor a meleg levegő több nedvességet képes hordozni, növelve a felhőszakadások kockázatát: 2010 volt például az eddig mért legnedvesebb év. A globális tengerszint pedig nagyjából 20 centiméterrel növekedett az elmúlt évszázadban, ezzel növelve a viharos hullámok kockázatát. Egy 2004-es tanulmány szerint pedig a klímaváltozás legalább kétszeresére növelte a 2003-as európai hőhullámok kockázatát.

Címlapról ajánljuk
Magánegészségügy: 100 milliárddal nőtt a piac, most mindenki várja, mit tesz a kormány

Magánegészségügy: 100 milliárddal nőtt a piac, most mindenki várja, mit tesz a kormány

2024-ről 2025-re mintegy 100 milliárd forinttal nőtt a magánegészségügy összforgalma – erről beszélt az InfoRádióban a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Lancz Róbert azt is mondta, bár van egy optimista várakozás az új egészségügyi kormányzattal szemben, de egyelőre nem csökkent az akut egészségügyi problémáikkal a magánegészségügyet választók száma.

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

A képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×