Újabb közvélemény-kutatást végzett a Republikon Intézet ezer fő telefonos megkérdezésével január 14. és 22. között. A felmérés nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Legutóbbi kutatások óta erősödött a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is, és továbbra is öt párt jutna be a parlamentbe.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: legfrissebb felmérésük szerint januárban hibahatáron belül tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesz–KDNP-vel szemben, a teljes népesség körében 3 százalékponttal vezet Magyar Péter pártja, 26 százalékpont a támogatottsága a Fidesz–KDNP 23 százalékos eredményével szemben. Horn Gábor hozzátette, hogy a biztos szavazó pártválasztóknál ötről hét százalékra nőtt a Tisza Párt előnye:

az ellenzéki párt 39, a Fidesz–KDNP 32 százalékon állt.

A pártválasztók körében 37 százalék szavazna a Tiszára, 32 pedig a kormánypártokra.

Az elemző úgy fogalmazott, minimális elmozdulások történtek, „mintha megmerevedtek volna az erőviszonyok” a két nagy párt között december óta. A kormánypártok őrzik a törzsszavazóbázisukat, és a Tisza Párt is egyre masszívabban tud támaszkodni saját szimpatizánsaira, elsősorban az ellenzéki szavazók közül.

A DK és a Mi Hazánk közötti erőviszonyok is kissé átrendeződtek év elején, de ebben az esetben is csak minimális változásról van szó. A Republikon Intézet legutóbbi felmérésén a Mi Hazánk egy százalékponttal előzte meg Gyurcsány Ferenc pártját, most utóbbi visszaelőzött, de továbbra is mindössze egy százalék a különbség. A teljes népességben a két párt 5-5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében 7-7 százalék szavazna rájuk, a biztos szavazó pártválasztókra szűrve a DK 8, a Mi Hazánk 7 százalékát szerezné meg a szavazatoknak ha vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat.

Bár nagy változás nem történt a két nagy párt mögötti sorrendben, Horn Gábor kiemelte, hogy láthatóan mind a Mi Hazánknak, mind a DK-nak van egy biztosnak tűnő 5-6 százalékos támogatottsága, és ezek a szavazók kitartanak a két párt mellett, bármi is történik, vagyis a jelenlegi állapot szerint bízhatnak abban, hogy bekerülnek a parlamentbe.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt éppen csak bejutna az Országgyűlésbe: a teljes népesség 4, a pártválasztók 6, a biztos szavazó pártválasztók 5 százaléka szavazna a pártra. Ez az eredmény a szakértő megfogalmazása szerint „klasszikus határeset”. Megjegyezte: az adatok alapján számukra kedvezőtlen lehet, ha magas lesz a részvételi arány a következő választáson, márpedig előzetesen erre lehet számítani 2026-ban, mert minden jel arra mutat, hogy óriási lesz a tét. Az esetleges magas részvétel azonban nemcsak az MKKP-t érintheti rosszul, hanem a többi kisebb pártot is.

„Minél magasabb a részvétel, annál kevesebbet ér a saját fix szavazóbázis”

– magyarázta az elemző.

Úgy véli, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szempontjából az lesz talán a legfontosabb kérdés, hogy az ellenzéki szavazói oldal bízik-e abban, hogy a Tisza Párt győzhet a 2026-os országgyűlési választáson, mert ha jelentős arányban elhiszik ezt az ellenzéki szavazók, sok voksot veszíthet az MKKP. Ebben az esetben Horn Gábor szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az említett 5 százalékról visszaesnek 2-3 százalék körüli eredményre. Ugyanebből az aspektusból a Mi Hazánk helyzete sem könnyű, ugyanis Toroczkai László pártjától pedig a Fideszhez párttolhatnak át akár olyan elkötelezett szavazók is, akiknek „fontosabb lehet az, hogy ne jöjjön számukra elfogadhatatlan politikai erő”, így inkább átszavazhatnak.

Horn Gábor elmondta: más közvélemény-kutatások is azt a tendenciát mutatják, hogy döntetlen körüli az állás a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt között, mindketten nagyjából azonos szavazóbázissal rendelkeznek, különbség az aktivitásban van közöttük. Az elmúlt fél évben készült felmérések alapján

a Tisza szimpatizánsainak aktivitása nőtt, ugyanis a biztos pártválasztóknál egyre magasabb a támogatottság, a Fidesz esetében viszont inkább némileg csökkent az aktivitás,

ami a szakértő szerint egyfajta elbizonytalanodást jelez. Mint fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy „lekopnak” a jövőben a Fidesz szavazói, hanem inkább azt mutatja, hogy a kormányzat kampányon kívüli időszakban „nem tudta vagy nem akarja még teljes energiákkal megszólítani a sajátjait”.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a kormánypártoknak rendelkezésükre áll annyi erőforrás, hogy tudják majd időben aktivizálni a szavazóikat 2026-ra, jelenleg azonban döntetlenre állnak a Tisza Párt elleni versengésben az elmúlt három hónap közvélemény-kutatásai alapján.