Óberling József közölte, nem változtak a jogszabályok, minden marad úgy, ahogyan május 1-je előtt: lakott területen általában 50, lakott területen kívül jellemzően 90, autópályán pedig 130 kilométer/óra a megengedett sebesség, amit ha valaki túllép, szabályt szeg, "akkor is, ha csak egy kilométer/órával!” Az ORFK főosztályvezetője kiemelte, csak abban történt változás, hogy az ellenőrzésre jogosult hatóság, vagyis a rendőrség mikor és milyen szankciót alkalmaz.

"Évtizedes múltra visszatekintő gyakorlat volt, hogy a sebességmérő műszereket hitelesítő mérésügyi szerv feltüntette a hitelesítési bizonyítványban azt is, hogy a mérőműszernek mekkora a mérési pontatlansága, illetve bizonytalansága. Mindennek végeredményben nincs befolyásoló hatása a mérésre, de elkerülendő a nagyszámú vitát a polgárokkal, hosszú időn keresztül azt a gyakorlatot követte a rendőrség, hogy ezt a bizonyos hitelesítési pontosságot az ügyfél javára írta" – magyarázta Óberling József.

Megjegyezte: hasonló mérőműszerek a polgári életben is vannak, például a patikai vagy az áruházi húspultos mérleg, de ezek esetében sem adnak a kimért árunál többet, hogy biztosan ne csapják be a vásárlót. A mérésügyről szóló törvény is úgy szól, hogy amit a hitelesített mérőeszköz mér, azt az értéket kell tényként kezelni – tette hozzá.

A rendőrség tehát csak arra a gyakorlatra állt át – „rendkívüli módon leegyszerűsítve ezzel a ügyviteli folyamatait” –, hogy

a mért eredmény alapján jár el, amit a mérőműszer mutat.

Az ORFK munkatársa megismételte: eddig is meg lehetett bírságolni egy autós, aki a megengedett 50 kilométer/órás sebesség helyett 51-gyel haladt. Ugyanakkor a rendőrnek – ahogyan eddig, úgy ezután is – meglehetősen széles spektrumon mozog az intézkedési lehetősége a szóbeli figyelmeztetéstől a helyszínen kiszabott bírságon át a szabálysértési feljelentésig, ennek akár előéleti pont is lehet a következménye, vagy végső soron a járművezetéstől is eltilthatták a sofőrt.

A mérlegelési jogköre az intézkedő rendőrnek megmaradt

– húzta alá az ezredes, megjegyezve: ha valaki 50 helyett 53-mal megy, akkor nagy valószínűséggel nem a legsúlyosabb szankció következik, hanem szóbeli figyelmeztetésben fog részesülni a gyorshajtó. Akiket viszont eddig is súlyosabban ítéltek meg, ezután is hasonló szigorra számíthatnak.

Óberling József a változtatást azzal indokolhat, hogy a mérésügyi hatóság szerint a rendőrségnek nincs oka figyelembe venni a bizonytalansági értéket a mérések során, mert ez csak a hitelesítési folyamat egy technológiai része. Ráadásul a jelenlegi hitelesítési bizonyítvány (amit egyébként a rendőrség a helyszínen magánál tart, és az ügyfél kérésére be is mutat) már nem is tartalmaz ilyen értéket, csupán azt, hogy a mérőműszer hiteles és ebből az következik, hogy amilyen eredménnyel miért, azt tekinti a hatóság az eljárás alapjául – magyarázta.

Mikor jöhet a csekk?

Az ORFK munkatársa érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy nem kell csekkre számítaniuk azoknak, akik 50 helyett például 53-mal közlekedtek, miután a járművek üzembentartóinak felelőssége sem változott jogszabályi szinten: továbbra is az a szabály érvényes, hogy 100 kilométer/óra alatti sebességhatár esetén 15 kilométer/órával kell ahhoz túllépni a megengedett sebességet, hogy az üzembentartó felelőssége felmerüljön. Akkor számíthat már valaki bírságra, ha 50 helyett legalább 65-tel közlekedik. 100 kilométeres határ felett pedig továbbra is 20 kilométer/óra a tolerancia, vagyis autópályán 150-től számíthatunk a 30 ezres bírságra.

A főosztályvezető szerint az új gyakorlatnak a közlekedésbiztonsági hatása sem elhanyagolható. A járművek sebessége nagyon szoros összefüggésban van a bekövetkező balesetekkel, és a járművek sebességének mértéke nemcsak a baleset kockázatát növeli, hanem a bekövetkező baleset súlyosságát.

"Minden egyes kilométer/óra, amivel sikerül az átlagos haladási sebességet lassítani, hatványozottan járul hozzá a kevesebb sérülthöz, a kevesebb halálos áldozathoz, a kisebb anyagi kárhoz" – mondta az Országos Rendőr-Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője.